Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-12-21 / 49. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Dec. 21. 1972 Szabó György • fif p OSZE ANDRAS Az alábbi cikk az Új Látóhatár (Budapest) 1970/4 számában jelent meg. Olyan évekre esik a ma hatvan éves Ósze András alkotó tevékenységének megindulása, melyekben emberélet, műalkotás vagy alkotó-szellem keveset nyomtak a latban s művészt, szobrot és véleményt fékevesztetten dobált, rombolt és pusztított el az uralkodó hatalom. A második világháború lassan elülő hullámai először Olaszországba sodorták feleségével együtt. Itt azonban — mint a tengerpart csuszamlós szikláira kivergődött hajótöröttek — csak rövid lélegzetvételre volt idejük, hogy azután még biztosabb, a vihar központjából még távolabb eső helyre meneküljenek. Így jutottak Braziliába, majd az Egyesült Államokba, ahol ma is élnek. Ahogyan a világ atomizálódott, a művész kis külön világegyeteme méginkább részeire bomlott. Olyan történelmileg kialakult és kipróbált konvenciók, mint szin és forma, figura vagy kompozíció, éppúgy elvesztették értéküket, mint egyéniség, közösség, iskola vagy tradíció. Ősze művészetének két alapmotívuma van, me - lyek kiemelik őt s müveit a szétrombolt egyéni világok s művészi konvenciók e káoszából. Az egyik emberi; egyénisége külső világából a belsőhöz fordul s azt próbálja felfedezni. A művészi motívum ennek egyenes folytatása; a tér és forma, a kompozíció külsöleges meghatározóit mesteri tudással meghódítva, azok belső energiáit, összetevőit és ritmuanya es gyermeKe — Peru, 1963-64, fa sát — s nem félünk kimondani: lelkét — próbálja megfogni és megörökíteni. Már korai müvei is mutatják ezt a két alapmotívumot. A “Tóth Árpád síremlék” (Budapest, 1942, — budapesti Farkasréti Temető) a legszebb magyar síremlék-szobrok köze tartozik — portréjának szenvedéssel teljes halk tragikuma nemcsak a rokonlélek visszhangja vagy a kortárs együttérzése. Az érzések egyszerű konstatálása helyett inkább azok gyökereinek feltárására törekszik s igy a költő képe nem egy történeti pillanat megmerevedett relikviája,, hanem a múltban révedező, jelenleg gyászoló s a fényévtávolságnyi jövőbe is tekintő arc. Egy korai “Ülő akt”-ja (Budapest, 1940 — budapesti Nemzeti Galéria), de méginkább a “Májusi fagy” (Budapest, 1936 — Magángyűjtemény) komplex érzések és történések kifejezései leegyszerűsített, de gazdag dinamikájú alakokban. Az utóbbi már sejtetni engedi a harminc esztendővel későbbi Őszét. Az odahaza tapasztalt megnemértés s a háború utáni olaszországi tanulmányútja megtorpantotta ezeket a próbálkozásait. Pár esztendővel később azonban Dél-Amerika termékeny, ősi alkotó energiákat sugárzó földjén újjáéledtek e törekvések. Ősze belekényszeritette az anyagot a felületes szemlélő előtt konvencionálisnak tetsző, valójában azonban magasrendű mozgástanulmányokba. A “Ritmusok” (Brazília, 1954 — Magángyűjtemény) vagy a “Kettösforma” kompozíciók ebből a periódusból származnak, s mintegy előtanulmányok az ötvenes évek végén s a hatvanas években, főleg az Egyesült Államokban alkotott ciklusokhoz. A szobrász Ősze előtanulmányai ezek — de többek is: első virágmotivumai az Osze-mesének, sár-csirái az alakulóban lévő Osze-mitoszok gazdag szobor-erdejének. Ez esztendők ciklusairól, csakúgy mint az újabb szoborsorozatainak születéséről igy ir Ősze: “A szobraim ciklusokban születnek. Minden ciklushoz más-más anyagot használok. Ha bizonyos idő elteltével újra használok egy anyagot, az az anyag újra uj lesz— uj harcot jelent, mert egy már fejlettebb szellemi igényt kell vele kifejeznem. Egy-egy ciklus kb. 6—10—15 szobrot foglal magába. Az új anyagok új technikai feladatokat hoznak és szerintem ezek az új feladatok jótékonyan hatnak az ‘ihletemre’: harcom a különböző anyagokkal nemcsak új lehetőségek felismerését eredményezi, : de magát a lényeget is, a szobrászi mondanivalómat is jobban megvilágítja. Az új lehetőségek igazi jelentősége nem is annyira abban van, hogy új szobor született meg, mint inkább abban, hogy az igényem világosabb lett újra. Az igényem ilyen ‘újjászületése’ teszi szükségszerűvé, hogy holnap új szobrot alkossak. A tegnapi szobrom igy lesz a tegnapi ‘arcképem’ s a holnapi szobrom a holnapi ‘arcképem’ és azoké, akik fejlődésükben ott tartanak, ahol én tartottam, mikor az ‘arcképemet’ mintáztam. Hogy tetszik-e vagy nem tetszik, sikerült-e vagy nem sikerült^az ‘arcképünk’, ez ugyanannak a problémának még komplikáltabb része.” A különböző anyagokkal folytatott harcokat — Ősze szobrászaténak teljes történetet — megírni ma még nincsen elég távlatunk, igy inkább azt kell megpróbálnunk, hogy a ciklusok ismertetésén keresztül adjunk képet működésének utolsó tiz esztendejéről. (Folytatjuk!) KARÁCSONYI ES ÚJ ÉVI ÜDVÖZLETEK Boldog karácsonyi ünnepeket és békés, boldog uj evet ki vain ok rokonaimnak, barátaimnak, ismerőseimnek itt és az óhazában, valamint a Magyar Szó szerkesztőségének. Bendl Helen, Bronx,NY. * Boldog karácsonyi ünnepeket és békés új évet kívánok összes barátaimnak és a lap olvasóinak, Magyarország népének. Czigán József, Perris, Cal. * Kellemes karácsonyi ünnepeket és békés új é- vet kívánunk a Magyar Szó szerkesztőségének, a Magyar Szó chicagói olvasóinak es a chicagói Rákóczi Egylet tagságának. Helen & Gus Paule, Chicago,ül. * Szeretettel üdvözöljük a Magyar Szó szerkesztőségét és a Magyar Szó, valamint az Új Szó olvasóit és kívánunk kellemes karácsonyt es boldog, békés új esztendőt. Alex Kaszas es neje, Windsor, Ont. Jf Kellemes Karácsonyt és boldog Uj évet kívánunk ELSINORE, Cal.-ból; Paczier Flórian és Rózsi Oros John es Ethel Nemeth Rózsi Blahm Louis Szenasi Lajos es Mary Az idén ezúton kívánunk new vorki, floridai és californiai barátainknak kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog, békés uj esztendőt. Dattler Lajos és Bözsi Bronx, N.Y. Kellemes karácsonyi ünnepeket és békés boldog újévet kívánunk tagtársainknak és barátainknak, a Magyar Szó Szerkesztőségének és Olvasóinak. New Yorki Magyar Társaskör
