Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)

1972-12-21 / 49. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Dec. 21. 1972 Szabó György • fif p OSZE ANDRAS Az alábbi cikk az Új Látóhatár (Budapest) 1970/4 számában jelent meg. Olyan évekre esik a ma hatvan éves Ósze András alkotó tevékenységének megindulása, melyekben emberélet, műalkotás vagy alkotó-szellem keveset nyomtak a latban s művészt, szobrot és véleményt fékevesztetten dobált, rombolt és pusztított el az uralkodó hatalom. A második világháború lassan elülő hullámai elő­ször Olaszországba sodorták feleségével együtt. Itt azonban — mint a tengerpart csuszamlós szikláira kivergődött hajótöröttek — csak rövid lélegzetvétel­re volt idejük, hogy azután még biztosabb, a vihar központjából még távolabb eső helyre menekülje­nek. Így jutottak Braziliába, majd az Egyesült Álla­mokba, ahol ma is élnek. Ahogyan a világ atomizálódott, a művész kis kü­lön világegyeteme méginkább részeire bomlott. Olyan történelmileg kialakult és kipróbált konven­ciók, mint szin és forma, figura vagy kompozíció, éppúgy elvesztették értéküket, mint egyéniség, kö­zösség, iskola vagy tradíció. Ősze művészetének két alapmotívuma van, me - lyek kiemelik őt s müveit a szétrombolt egyéni vi­lágok s művészi konvenciók e káoszából. Az egyik emberi; egyénisége külső világából a belsőhöz for­dul s azt próbálja felfedezni. A művészi motívum ennek egyenes folytatása; a tér és forma, a kompo­zíció külsöleges meghatározóit mesteri tudással meg­hódítva, azok belső energiáit, összetevőit és ritmu­anya es gyermeKe — Peru, 1963-64, fa sát — s nem félünk kimondani: lelkét — próbálja megfogni és megörökíteni. Már korai müvei is mutatják ezt a két alapmotí­vumot. A “Tóth Árpád síremlék” (Budapest, 1942, — budapesti Farkasréti Temető) a legszebb magyar síremlék-szobrok köze tartozik — portréjának szen­vedéssel teljes halk tragikuma nemcsak a rokonlélek visszhangja vagy a kortárs együttérzése. Az érzések egyszerű konstatálása helyett inkább azok gyökere­inek feltárására törekszik s igy a költő képe nem egy történeti pillanat megmerevedett relikviája,, hanem a múltban révedező, jelenleg gyászoló s a fényévtávolságnyi jövőbe is tekintő arc. Egy korai “Ülő akt”-ja (Budapest, 1940 — budapesti Nemzeti Galéria), de méginkább a “Májusi fagy” (Budapest, 1936 — Magángyűjtemény) komplex érzések és tör­ténések kifejezései leegyszerűsített, de gazdag di­namikájú alakokban. Az utóbbi már sejtetni enge­di a harminc esztendővel későbbi Őszét. Az odahaza tapasztalt megnemértés s a háború utáni olaszországi tanulmányútja megtorpantotta ezeket a próbálkozásait. Pár esztendővel később azonban Dél-Amerika termékeny, ősi alkotó ener­giákat sugárzó földjén újjáéledtek e törekvések. Ősze belekényszeritette az anyagot a felületes szemlélő előtt konvencionálisnak tetsző, valójában azonban magasrendű mozgástanulmányokba. A “Ritmusok” (Brazília, 1954 — Magángyűjtemény) vagy a “Kettösforma” kompozíciók ebből a perió­dusból származnak, s mintegy előtanulmányok az ötvenes évek végén s a hatvanas években, főleg az Egyesült Államokban alkotott ciklusokhoz. A szob­rász Ősze előtanulmányai ezek — de többek is: első virágmotivumai az Osze-mesének, sár-csirái az alaku­lóban lévő Osze-mitoszok gazdag szobor-erdejének. Ez esztendők ciklusairól, csakúgy mint az újabb szoborsorozatainak születéséről igy ir Ősze: “A szobraim ciklusokban születnek. Minden ciklushoz más-más anyagot használok. Ha bizonyos idő eltel­tével újra használok egy anyagot, az az anyag újra uj lesz— uj harcot jelent, mert egy már fejlettebb szellemi igényt kell vele kifejeznem. Egy-egy ciklus kb. 6—10—15 szobrot foglal magába. Az új anyagok új technikai feladatokat hoznak és szerintem ezek az új feladatok jótékonyan hatnak az ‘ihletemre’: harcom a különböző anyagokkal nemcsak új lehető­ségek felismerését eredményezi, : de magát a lénye­get is, a szobrászi mondanivalómat is jobban meg­világítja. Az új lehetőségek igazi jelentősége nem is annyira abban van, hogy új szobor született meg, mint inkább abban, hogy az igényem világosabb lett újra. Az igényem ilyen ‘újjászületése’ teszi szük­ségszerűvé, hogy holnap új szobrot alkossak. A teg­napi szobrom igy lesz a tegnapi ‘arcképem’ s a hol­napi szobrom a holnapi ‘arcképem’ és azoké, akik fejlődésükben ott tartanak, ahol én tartottam, mi­kor az ‘arcképemet’ mintáztam. Hogy tetszik-e vagy nem tetszik, sikerült-e vagy nem sikerült^az ‘arcképünk’, ez ugyanannak a problémának még komplikáltabb része.” A különböző anyagokkal folytatott harcokat — Ősze szobrászaténak teljes történetet — megírni ma még nincsen elég távlatunk, igy inkább azt kell meg­próbálnunk, hogy a ciklusok ismertetésén keresztül adjunk képet működésének utolsó tiz esztendejé­ről. (Folytatjuk!) KARÁCSONYI ES ÚJ ÉVI ÜDVÖZLETEK Boldog karácsonyi ünnepeket és békés, boldog uj evet ki vain ok rokonaimnak, barátaimnak, is­merőseimnek itt és az óhazában, valamint a Magyar Szó szerkesztőségének. Bendl Helen, Bronx,NY. * Boldog karácsonyi ünnepeket és békés új évet kívánok összes barátaimnak és a lap olvasói­nak, Magyarország népének. Czigán József, Perris, Cal. * Kellemes karácsonyi ünnepeket és békés új é- vet kívánunk a Magyar Szó szerkesztőségének, a Magyar Szó chicagói olvasóinak es a chicagói Rákóczi Egylet tagságának. Helen & Gus Paule, Chicago,ül. * Szeretettel üdvözöljük a Magyar Szó szerkesz­tőségét és a Magyar Szó, valamint az Új Szó ol­vasóit és kívánunk kellemes karácsonyt es bol­dog, békés új esztendőt. Alex Kaszas es neje, Windsor, Ont. Jf Kellemes Karácsonyt és boldog Uj évet kívánunk ELSINORE, Cal.-ból; Paczier Flórian és Rózsi Oros John es Ethel Nemeth Rózsi Blahm Louis Szenasi Lajos es Mary Az idén ezúton kívánunk new vorki, floridai és californiai barátainknak kellemes kará­csonyi ünnepeket és boldog, békés uj eszten­dőt. Dattler Lajos és Bözsi Bronx, N.Y. Kellemes karácsonyi ünnepeket és békés bol­dog újévet kívánunk tagtársainknak és bará­tainknak, a Magyar Szó Szerkesztőségének és Olvasóinak. New Yorki Magyar Társaskör

Next

/
Thumbnails
Contents