Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-12-14 / 48. szám
Thursday, Dec. 14. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 JURIJ NAGIBIN AZ ELVESZETT LJT Elt-e valóban az a kisfiú, akit úgy fogott körül a titokzatosság, mint Saint Exupcry kis hercegét. . .? En tudom, hogy létezett, mint az az út is, amelyet benőtt a lapu, a bojtorján, a gyom. De ha csak álmomban találkoztam volna is vele, melyebb emléket hagyott bennem, mint sok valóságos, ám otromba ember. Az a nap egy kisebbfajta csodával kezdődött. Megtudtam, hogy az égerfaerdö, amely egészen a nyaralóig leért, tele van gombával. Olyanok voltak ezek a nagy gombák, mint az ernyő, amit kifordít a szél; és tölcsérükben egy-egy harmat csöppet őriztek. Teleszedtem velük az ingemet, és futva vittem haza, majd újra vissza az erdőbe. . . Gombaszedés közben gyakran hozzáért a kezem a rejtőző békák ellenszenves, hideg testéhez. Arra gondoltam, hogy a béka meg a gomba között valami titokzatos kapcsolat van, azért olyan boldogok. Egyre válogatösabb lettem, nem kellettek a nagy gombák, hanem a kicsik, kemény szárúakat törtem le, s azok közül is kiválogattam a legszebbeket, legegészségesebbeket. De a gomba is egyre kevesebb lett, végül teljesen eltűnt. Nem is bántam, mert megelégeltem. Szinte elámított az egyre ismeretlenebb erdő, amely szüntelenül változott; völgy és domb váltakozott benne, a mocsári növények helyett egyszer csak páfrányokat és zsurlókat találtam. Később a nyirkos égerfaerdö is egészen elmaradt, és fehéren ragyogtak elő a nyírfák. Alattuk selymes volt a fű. Ingemből kiöntöttem a gombát, és úgy vettem magamra a bemaszatolt inget. Aggodalmas érzésem támadt. Bár tudtam, hogy nem vagyok nagyon távol az otthonomtól, az út ismeretlensége miatt mégis úgy ereztem, hogy rettentő messzire mentem. És ismét egyre sűrűsödött az erdő, a fák között a gyom már akkora volt, hogy alig látszottam ki kö- züle; fejem felett gyertya formájú rózsaszín virágok — es egyre nehezebben tudtam előre haladni. Ekkor találkoztam a kisfiúval, ekkor született a nap igazi csodája. Kisfiú volt, sovány, az arca is, de vastagkeretes szemüveget viselt. Az út sűrű gaztengerét gyomlálta. Egy darabon már kitisztította, ott előbukkantak az út kövei, de amarrább már semmi se látszott belőle a sűrű gazban. És a kisfiú nemcsak gyomlálta az utat, hanem a széleken javítgatta is valamiféle döngölő bottal. — Szevasz! — nézett felém barátságosan a szemüvege mögül. — Szevasz ! — viszonoztam. — Miért viselsz te szemüveget, ha közönséges üveg van benne? —Apor miatt. Ha fúj a szél, a szemembe vágja... — Milyen út ez? Még sose láttam. . . — Nem tudom. Van kedved segíteni? Kelletlenül vontam meg a vállamat, de hozzákezdtem én is a gyomláláshoz. Ráncigáin i kezdtem a gazt, mely összevagdalta a kezemet, mire sikerült kihúznom. Nem csoda, ha a kisfiú keze is csupa seb volt már! — Miért kell neked csinálnod ezt? — kérdeztem lehangoltam — Belepte az utat a gaz... — mondta, miközben térden állva épp egy szívós gyommal kínlódott. — Meg kell tisztítani. — De hát minek? — Hát minek? A gyomok tönkreteszik az utat. Nézd, milyen hézagokat csináltak a kövek között! Es ha az út tönkremegy, senki nem fogja tudni, hogy itt út volt valamikor. . . — Vigye az ördög! — mérgelődtem. — De ez az ut nem vezet sehova. — De igen! — mondta a kisfiú. — Minden út vezet valahova. Megcsináltak volna, ha sehova se vezet? — De elhanyagolták! Tehát nem kell sen Innék! Egy ideig hallgatott es gondolkodott, a szemében fájdalom jelent meg. — És azt tudjuk-e, hogy miért hanyagolták el? Hátha a másik végén is elkezdi valaki tisztítani, és találkozni fogunk! Nem szabad hagyni, hogy az utat gaz lepje el! Én ezt megtisztogatom! — Kevés vagy egyedül! — Egyedül kevés. De majd szembe jön velem valaki.. utak nélkül az emberek nem találkoznának! Valami hirtelen felvillant bennem. — Elment valakid? Nem válaszolt, elfordult. I — En segíteni fogok neked! — kiáltottam fel, úgy, hogy magam is meglepődtem. — Köszönöm — mondta egyszerűen. Levette a szemüvegét, és a zsebébe dugta. — De már csak reggel. . . — mondta. — Most már késő van. . . — Hol laksz? — kérdeztem. — Amott... — intett a sűrű felé, s elindult, porosán, fáradtan, törékenyen, és csakhamar eltűnt a szemem elől. Másnap kora hajnalban már elindultam. Az éjszakai eső miatt csuromvizesen értem az égerfaerdöig es türelmetlenül vártam, hogy megtaláljam az utat es a kisfiút. Az ő hite már az enyém is volt. Siettem a biztosnak tartott irányban, át az egererdőn, majd a nyír- és a nyárfák között. . . de nem találtam meg az elhanyagolt utat. Minden olyan volt, mint tegnap; a fák, a füvek, az ágak, a gombák, a virágok — de nem volt sehol az ut és a barna szemű kisfiú sem. Késó délutánig bolyongtam az erdőn, fáradtan es ehesen, összevissza karmoltak az ágak, de hiába. . . Soha többé nem találtam meg azt az utat, de még csak egy erdei ösvényt sem, amelyet nekem kellett volna megtisztítanom. Egyszer mégis megértettem, hogy mire tanított az a kisfiú. Az én szivemből sok emberhez sok üt vezetett. Soha nem sajnáltam rá a fáradtságot, hogy kiszakítsam belőle a gyomot, a gazt, nem engedtem, hogy ezeket az utakat benőjék, tönkretegyék. Talán azért sikerült ez, mert az út másik feléről is elindult mindig valaki, hogy találkozzék velem. BÍRÓ ILONA UNÓLEUMMETSZETE KARÁCSONYI ÜDVÖZLETEK Kellemes karácsonyi ünnepeket és békés, boldog új évet kívánok Detroit, Mich,-i barátaimnak és ismerőseimnek. A 95 éves Tóth Sándor, California ★ ★ * Kellemes ünnepeket és békés új evet kívánok barátaimnak és ismerőseimnek, valamint a Magyar Szó olvasóinak Schuch Ferenc, Los Angeles, Cal. * * * Kellemes karácsonyt es békés, boldog új évet kívánunk barátainknak és ismerőseinknek. Bischof József, Gizi és Albert, Orange, Cal .* * ★ Kellemes karácsonyt es békés boldog új évet kívánunk lapunk olvasóinak és barátainak. Blaskó Jolán és Steve, Florida •kirir Lapunkon keresztül kellemes karácsonyi ünnepeket es békés, boldog új esztendőt kívánok barátaimnak és ismerőseimnek úgy itt, mint az óhazaban. Rose Ruhig, Los Angeles, Cal. Kellemes karácsonyi ünnepeket és egy bé - kés, boldog új évet kívánunk barátainknak, a Magyar Szó olvasóinak és Magyarország dolgozó népének Los Angelesi Női Kör Los Angelesi Munkás Otthon Cincár Gyula és neje Frank Miklós Varga Janos & neje Hegyi Regina Elek Erzsébet Steiner Lajos & nejt Tittelbach Mariska Scheiber Elsie Faragó Zsigmond & nejt Schlesinger Aranka Bartha Sámuel & neje Lázár Rebeka Bacsó Janos & neje Vancsó Gizella Szabó József & neje Szanyi Sándor jéhn Ferenc & neje Gaal n°nka d - T - f o • Jakab Lajos & neje Racz József & eje , J J ü-,. D Kiss Gabor Fabian Rose Misánsky József & neje *Gss Adelhofer Poldi & neje G*“* Eraebe‘, Berkovitz Gizi NeorC!Í“ Erasebet Magyari Erzsébet Bilustyak Lujza Goldstein Frida Hles János & neje Komjádi Géza & neje l»v 7 Á
