Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-12-14 / 48. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Dec. 14. 1972 Schafer Emil: BÉLYEGVILÁG UJ BÉLYEGEK színes festmények üvegen A magyar festőművészek alkotásait a magyar posta nagyon értékeli. Hogy a művészek alkotó munkáit népszerűsítsék, bélyegeket adnak ki szép szines kivitelben és igy hires festmények millió szambán kerülnek a magyar nép szeme elé. Ezúttal az üvegre festett történelmi képeket ábrázoljak. '•üt-»1 - ÍW<U. MAGVAK POSTh 4Q icrzK-szocav* «wo«» magsak postai óOí PfMJ h fimo MAGVAK POSTh 1ft MdGYdR POSTh 1HP A 40 filléres R1PPL - RÓNAI JÓZSEF (1861- 1927) munkája, a “Múzsák”. A kép eredetije a budapesti ERNST múzeumban van elhelyezve. A 60 fillérest SEBESTENY FERENCZ, egy a mai művészek közül, festette. A kép tárgya: “íródeák a 16-ik században.” A kép a Magyar Posta Múzeumban van. 1 forintos bélyeg. Ez LOTZ KÁROLY (1853— 1904) és SZÉKELY BERTALAN (1835-1910) munkája. A cime: “Kivándorlás Egyiptomba”. Az eredeti kép a budapesti Mátyás templomban van. — 1 forint 50 filléres bélyeg, PERCZ JENŐ, szintén ma élő művész festménye. A téma: “Árpád hírvivője”. Ez a kép is a Magyar Posta Múzeumban van elhelyezve. RMGYdR POSTh 25,° MAGVAK POSTF\ 4fr MAGVAK POSTh 5ft 2 forint 50 fillérest SZTEHLO LILI (1897— 1959) festette. A festmény Jézus születését ábrázolja. Az eredeti kép a győri DOCZY kápolnában van. 4 forintos KERNSTOCKKAROLY (1894-1951) munkája. A téma: “Árpád és vezére”, amely kép a debreceni régi városházában van elhelyezve. 5 forintos HARANGHY JENŐ (1894-1951) alkotása: “Mátyás király megleckézteti a fényűző főurat.” A kép a budapesti Mátyás pincében látható. A kereteket ZOMBOR1 ÉVA tervezte. 530,000 fogazott, 6000 vágott sort adott ki a magyar posta. A KESZTHELYI GEORGIKON « 175 évvel ezelőtt gróf FESZTET1CS GYÖRGY megalapította az első mezőgazdasági tudományos akadémiát. Ez alkalomból a magy ar posta egy forintos névértékben bélyeget adott ki. A bélyegen középen egy cső kukorica és krumplivirag látható, baloldalon a GEORGIKON címere, jobboldalon az uj gépesített mezőgazdaság jelvenye. 7 millió fogazott és 6000 vágott bélyeget adtak ki. Tervező: VERTEL JÓZSEF. ooooooooooo HELYREIGAZÍTÁS November 1-iki számunk bélyegrovatába sajtóhiba csúszott be, a TATRA! cikk címében. Magyar bélyegelötti levelek és belyegek helyett, Magyar bélyegelótti levelek és bélyegzők értendők. MAGYAR BÉLYEGELŐTTI LEVELEK ÉS BÉLYEGZŐK (Folytatás !) Az 1749-ben felállított 125, majd 1849-ben, 100 evvel később 558 posta levélforgalma szükségessé tette a levélfelvevő község megjelölését, melyet a levelezők a cimzéssel egyidőben egy-egy levélnél alkalmaztak. A postamester munkáját is megkönnyítő első bélyegző alkalmazása később kiterjedt a címzett község, város érkezési bélyegzésére is. A helységlebetuzésen kívül jelentkezett a leveleken a bélyegzővel nyomott levél 'átvétel napja, hónapja, majd egyszerűsödött, együtt a helységbélyeg- ző és felvétel napja egy bélyegzőn. De a továbbfej-' lődést jelenti az előfutárokon megjelenő Francó, Recommandirt — Portó felülbélyegzés is. A Magyarországon ismert legrégibb előfutár lebélyegzés 1752-ből ismert Tokaji lebélyegzéssel a kolozsvári Múzeumban Gróf Teleki László részére címezve. Egy evvel fiatalabb az 1753-ban feladott Tyrnau- Nagyszombaton feladott es bélyegzett level. 1790—1800 körül Brassó, Pétervárad, Zimony és Fiume használt lebélyegzést. A lebélyegzések az elv só időkben a levél hátulján, majd 1768 után a címzési oldalra kerül : fel. A lebélyegzés formája is erősen változó volt. A postamesterek saját Ízlésűk, tervezésük szerint különböző nyomdákban készítették, de sokszor maguk is állítottak elő bélyegzőket. A legnagyobb része a postáknak keretnélküli bélyegzőt használt, de alkalmaztak négyzetes, ovál és díszített formájű lebélyegzöket is. A lebélyegzéseknél leginkább a fekete bélyegzőtől gyengébb színárnyalatát használták országszerte. De előfordult egy-egy postánál a szines bélyegzők használata is. Gyakrabban a piros, ritkábban kék, zöld színű. Ritkán fordult elő azonban egy-egy postánál a többszínű bélyegzők használata. Később a Portó— Francó és Recommandirt bélyegzéseknél találkozunk mar többször kétszínű és legtöbbször karmin, zinóber ketszinu bélyegzéssel. Mint mar említettem gyakran fordul elő az előfutár cimzéseinél és lebélyegzéseinél az idegen- nyelvű szövegezés. Így Buda helyett —Ofen, Kassa — Chassau, Pozsony—Presszburg, Bartfa—Bartfeld, Beszterce — Bistricz, Besztercebánya—NeuschI, Brassó—Constadt, Csáktornya—Csakaturn, Eger— Erlau, Fehértemplom— Weiszkirchen — Fiume — niyrie,, Győr—Raab,; Sopron—Ödenburg, Kolozsvár—Klausenburg, Komárom- Comom, Totis—T ata, stb. A latin címzés a XV111. századig szokszor fordul elő igy Alba, Alba-regia, Alba-regalis, Székes- fehérvár. Peis es “Quinque”, d’Oedenburg—Sopron. Az első postánk Kolozsvár volt, ahol 1839-ben a nemet címzésül Clausenburg bélyegzőt kicserélték a magyar Kolozsvárrá. Ezt kővetően egyre inkább folytatódott a magyarosodás a címzéseknél, s a bélyegzéseknél is. így 1847-ben Kassa, 1840-ben Besztercebánya, 1848-ban Buda, 1848-ban Csáktornya, 1848-ban Esztergom, 1845-ben Győr, 1847-ben Komárom, stb. Sajnos ezek a törekvések az 1848-as szabadságharc levelezése után megszűntek és az újbóli elnémetesedéshez vezettek. (Lásd az Osztrák-posta bélyegeinek megjelenését Magyarországon 1850—1871-ig.) (folytatjuk!) >0000000000 ÚJ ISKOLA ZALAEGERSZEGEN Zalaegerszegen a kertvárosban elkészült az új, 16 tantermes általános iskola. Az oktatási intézmény Kilián György nevét viseli,
