Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)

1972-10-19 / 40. szám

Thursday, Oct. 19. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 1 AZ EMBERI ÉRZÉS UTOLSÓ SZIKRÁJA Hisszük, hogy olvasóink hallották, vagy elolvas­ták McGovern szenátor kedden elhangzott beszé­dét, melyben részletesen elmondta, hogyan vetne ó véget az erkölcstelen indokinai háborúnak, elnök­ké választása esetén. Emlékezzünk a fő pontokra: eskütételem alkal­mával kiadnám a parancsot a bombázás és minden hadművelet azonnali felfüggesztésére; kilcenven napon belül visszahoznám az összes amerikai csa­patokat és a használható fegyvereket Vietnámból, Kambodzsából és Laoszból; elküldeném Shriver alelnököt Hanoiba, hogy egyengesse az utat a fog- vatartottpilóták hazahozatalára; és miután már min­den amerikai hadifogoly szabad, visszavonom csa­patainkat Thai-földról is; a vietnámi népre hagyom, hogy belső ügyeit saját maga rendezze. Érdemes megjegyezni, hogy mig a New York Times vezércikkben száz százalékban alairta, elfo­gadta és támogatta McGovern beszédét, James Reston, a lap sokszor “liberális” köntösbe bújt kommentátora, eliteli McGovern béketervet és ugyanazt a vádat emeli ellene, mint Nixon, hogy megadja magát. A tény természetesen az, hogy Reston úr azért emeli ezt a vádat McGovern ellen, mert a Demok­rata Párt elnökjelöltje nem csak az amerikai hada­kat, de a hadifelszereléseket is ki akarja vonni Viet­námból. Más szóval: nem akarja fegyverekkel támo­gatni a korrupt Thieu diktátort, hogy népellenes háborúját folytathassa. Éppen Reston úr és a hoz­zá hasonlók, akik ellenzik McGovern programját, domborítják ki kristálytisztán a Nixon és McGovern közti különbséget. Nixon továbbra is folytatni akar­ja a háborút, McGovern egyszer és mindenkorra vé­get akar vetni annak. Igaza van McGovern szenátornak, amikor felte­szi a kérdést, hogy “mi a fontosabb — az emberi élet, vagy pedig egy rossz politikai elképzeléshez való ragaszkodás?” A háború igazi mivolta szemünk elé tarul, ami­kor szemléljük a lapokban közölt fényképet, me­lyen a vietnámi kisleány napalm bombától felgyúj­tott ruháját letépve, meztelen testtel szalad a le­bombázott iskolából a fényképezőgép lencséje fele. McGövem beszédének meg kell nyernie minden gondolkodni tudó egyent, akiből nem veszett ki az emberi érzés utolsó szikrája. Ha Nixon es McGovern között nem lenne semmi más különbség, mint a há­ború és béke kérdésében elfoglalt álláspontjuk, akkor sem lenne kétséges, hogy kire kell szavaza­tunkat adni november 7.-en. Ha netalán Nixon elnök — attól félve, hogy McGovern hány szavazatot nyert meg beszédével, — az utolsó pillanatban befejezi a háborút, ez sem szabad, hogy visszatartsa a munkásokat, polgárokat attól, hogy Nixon ellen adjak szavazatukat. FÜSTBE MENT TERV Nixon elnök sok millió szavazatra számított azon ígéretével, hogy a katolikus és más vallásu szülők adómentességet kapnak vallási iskolába küldött gyermekeik tandijára. A Legfelsőbb Bíróság 8 sza­vazattal egy ellenében úgy döntött, hogy e tandíj nem lehet adómentes, mert az alkotmányellenes. WASHINGTON, D. C. Minden jel arra mutat, hogy a törvényhozók ismét elodázzák a felszíni szénbá­nyászatot korlátozó javaslatot. ELODÁZZÁK KANADA ES A U.S. KÖZTI PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁT Október 30rán lesz Kanadában a parlamenti vá­lasztás. E választásban három nagy párt — a Libe­rális, a Konzervatív és az Uj Demokrata Part — je­löltjei pályáznak a képviselői tisztségekre. Az uralmon lévő Liberális Párt tudatosan elodáz­ta az Egyesült Államok és Kanada között fennálló életbevágó kérdések rendezését. Trudeau miniszterelnök ezzel a szavazók támoga­tását oliajtotta elérni. Az amerikaiak követeük, hogy Kanda engedje meg az amerikai autók behozatalát alacsonyabb vám ellenében. E követelés teljesítése azonban csak növelne a már amúgy is magas munkanélküliséget. Ezért ha­lasztották el e kérdésben a döntést. Egy másik égető probléma: Az amerikai olajvállalatok es bankárok kezükbe akarják kaparintani Kanada északi részén felfede­zett gáz- és olajtartalék kiaknázását. Csövek leraká­sát tervezik, melyeken a gázt és olajat eljuttathat­ják az Egyesült Államokba. A gáz és olaj kiaknázása, a csövek lerakása több milliárd dollár befektetést igényel. Ilyen hatalmas összeg csak az amerikai olajvállalatoknak és banká­roknak áll a rendelkezésére. Ha sikerül tervüket végrehajtani, akkor Kanada nemzetgazdasága még biztosabban az amerikai pénzérdekeltségek mellény­zsebébe kerülne. 10 f Ez ellen főleg az Uj Demokrata Part es a Kanadai Kommunista Part emeli fel szavát. E két párt követeli az ország nyersanyag készle­tének a kanadai nép ellenőrzése alatti kiaknázását. Az október 30.-i választás eredménye kihat a kana­dai nép életére. UJ BOTRÁNY VAGY A REGI Szenzációs cikk jelent meg a Washington Post napilapban, Carl Bernstein és Bob Woodward ripor­terek tollából. A cikk lerántja a leplet Nixon elnök Választási Kampány Bizottsága vezetőiről és a Nixon elnök közvetlen közelében dolgozókról, akik irányítják a Bizottságot, mint DeVal L. Shumway. A cikk idézi a Manchester, N.H.-i Union Leader napilapban (a reakciós William Loeb szerkesztő lapjában) ez év február 24.-én megjelent levelet, melyet állítólag egy Paul Morrison névre hallgató egyén irt a szerkesztőnek. A levél Írója szerint Muskie szenátor és egy, az ő érdekében dolgozó egyén között lefolyt beszélgetésben a szenátor állítólag “Canucks” megjegyzéssel utalt a New- Hampshire-ben lakó francia kanadaiakra. Tudni kell, hogy ezt a kifejezést a francia kanada­■ STATÁRIUM A FDLÖP-SZIGETEKEN Ferdinand Marcos, a Fülöp-szigetek elnöke statá­riumot hirdetett meg, hogy uralmat megtarthassa. Képet alkothatunk magunknak a Fülöp-szigetek lakosainak helyzetéről, ha figyelembe vesszük a kö­vetkező néhány adatot: 1.1 A lakosság 4 (négy) százaléka kezében van az ország vagyonának 90 százaléka. 2./ A lakosság átlag jövedelme évi 200 dollár. 3J Az ország nemzetgazdasága 400 gazdag család kezében van. Negyven millió lakos éhínséggel küzd, noha az ország talaja termékeny. A washingtoni kormány a Fülöp-szigeteket pél­daként állította a Csendes-óceáni országok elé. Ame­rikai vállalatok két milliárd dollárt fektettek be ül­tetvényekbe és gyárakba, ami csak fokozta a la­kosság kizsákmányolását, elszegényedését. Most terrorral próbálják a rendszert továbbra is fenntartani. . SANTIAGO, Chilében a szocialista kormány ellen­ségei egyre nyíltabb és élesebb támadásokat intéz­nek a kormány népjóléti rendeletéi ellen. Allende, az ország elnöke a fasiszta elemeket vádolja a kormányellenes megmozdulásokért. iák sértésként veszik. Éppen ezért jelent meg e level Loeb úr lapjában. Ezzel akarták elriasztani a francia kanadai szár­mazású polgárokat Muskie szenátor támogatásától. Sikerült is, mert csak a szavazatok 48 százalé­kát kapta, ami a várakozáson alul volt. Most az FBI hivatalos vizsgálata rámutat arra, hogy a Demokrata Part Országos Hivatalába való betörés és a Union Leaderben megjelent hamisított level egy és ugyanazon forrásból ered. E két esemény egy hosszú lánc két szeme, mely visszatükrözi azt a messzire nyúló Összeesküvést, melyet Nixon es az őt szolgáló fullajtárok szőttek, es amely Nixon ellenfeleinek bemocskolását és Nixon újraválasztását óhajtja elérni. JARVIS TYNER Jarvis Tyner, az Amerikai Kommunista Párt alelnök- jelöltje gyűlést tartott Youngstown, Ohióban; is­mertette a gyűlésen meg­jelentek előtt a Párt vá­lasztási programját. A gyűlés fontosságát az adta meg, hogy ez volt az első alkalom az ’50-es McCar­thy terroruralom óta, hogy a Kommunista Párt szószólója nyílt gyűlésen beszélhetett az érdeklő­dőkhöz. A gyűlés a nemrég meg­nyílt Kultúr Központ he­lyiségében, a város déli jai vis lynci részén zajlott le, a Young Workers Liberation League égisze alatt. Ugyanebben a teremben beszél Gus Hall, a Kommu­nista Párt elnökjelöltje október 30-án. A gyűlést megelőzően Tyner sajtókonferencián is­mertette a Párt programját. WASHINGTON, D.C. A szenátus többségi szavazat­tal 500 millió dollárral csökkentette a külföldi tá­mogatásra előirányzott 4 milliárdos összeget.

Next

/
Thumbnails
Contents