Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)

1972-10-05 / 38. szám

Thursday, Oct. 5. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 FODOR ERNA: Budapest közlekedése Mint minden világváros, Budapest is közlekedési problémákkal küzd. Az urbanizáció terjedésével egyre több új lakótelep építésére, illetve közleke­déssel való ellátásara van szükség. A nehézségek ellenére a magyar fővárosban 500 méteren belül mindenki eljuthat valamiféle közlekedési vonalhoz. Az igazi megoldás persze a földalatti, a Metro tel­jes felépítése. Dec. 22.-re tervezik a hosszú vonal átadását a forgalom részére. Az Üllői úti kereszt- vonal építése is folyamatban van. Bar a kelet-nyu­gati irányú vonal alakosság 10 %-át viszi, még ez év­ben a felszíni vonalak is nagy'fontosságúak. Egyre több ugyan a személyautók száma is, ez azonban nem megoldás a nagy tömegek részére, hiszen már most naponta 4.6 millió utast szállítanak a közúti jármüvek és ezt 26,000 főnyi személyzet bonyolítja le. **** 1944-ben a Budapest Székesfővárosi Közlekedési RT. (BSZKRT) 2.626 járművel rendelkezett. A II. világháború alatt a járműállomány több, mint fele elpusztult. 1945. végére mindössze 17 autóbuszt lehetett üzembe helyezni. Az újjáépítési munkák 1950-ben fejeződtek be, ezután kerülhetett sor a tervszerű fejlesztésre. 1950-ben 2.540 jármű állt az utazó közönség rendelkezésére. Ezt, a Metro építé­sén kivid, 1971-ig 3.863-ra fokozták. A VÁLLALATOK EGYESÍTÉSE A Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) 1968. január l én alakult meg, négy közlekedési vállalat (Hév, hajó, villamos és autóbusz) összevonásából. Feladata a főváros tömegközlekedésének egységes szervezetben és irányítás alatt történő lebonyolítá­sa, a rendelkezésre álló eszközök leghatékonyabb felhasználása, a lakosság növekvő utazási igényei­nek színvonalas kielégítése. A BKV a forgalomirányítást központi és területi formában végzi. Telefon és Ultra Rövid hullámú kapcsolatot tartanak fenn valamenny i üzemegység­gel, 12 forgalmi üzemegységgel, 2 gyáregységgel, 8 főműhellyel és egyéb üzemeltetési telepekkel, a Hév (helyi érdekű vasút,) valamint hajózási üzem­részekkel rendelkeznek. Csupán a villamosmüvek vontatási igénye évi 200 millió kilowattóra, ezt a vállalat az országos hálózatból vételezi, és 35 saját áramátalakító állo­másával egyenirányitja. E berendezéseket állandóan korszerűsítik, már 14 áramátalakító állomás telje­sen személyzetnélküli: — távvezérelve üzemel. Az elműlt 10 év alatt a főváros tömegközlekedé­sében a jármüvek befogadóképessége 35 %-kal nö­vekedett, különösen az autóbusz közlekedésben. LÁTOGATÁS AZ Új FŐMŰHELYBEN A járműállomány növekedése megköveteli az üzemeltetés, karbantartás és javitó egységek fejlesz­tését is. Egyik ilyen jellegű fejlesztés a Fehér úti főműhely, amely 1972. márciusában készült el. A Fehér úti üzem 19 ezer négyzetméternyi terü­leten, 200 millió forintos beruházással épült, a Metro végállomásánál. Szalagrendszerben folyik a javítómunka. A kocsik mindjárt a négy javító üzem­nél állhatnak meg. A szétbontástól kezdve, a má­zolásig folyamatosan folyik a munka. Évi 900jármü­vet tudnak itt javítani, ami 1500-ra emelhető. 980 fizikai és 80 szellemi munkás dolgozik az üzemben. AZ ÜZEM MUNKÁSAINAK 50 % a NO Kicsit meglepő volt, hogy a hatalmas javitó üzem­ben sok nö dolgozik. A motorok tekercselését és a forgórészeket teljes egészében a nők kezelik. “Nem találják nehéznek a munkát”, — kérdeztem az egyik csinos asszonytól. “Nem nehezebb ez, mint bármilyen más gyári munka, — mondta Kiss Lajosné, — és annyi a keresetem, mint bármelyik férfié.” Fáskerti Sándor mérnök, műszaki igazgató, be­mutatta a BKV kezelésében álló motoros hajókat is, melyek 100 személy szállítására alkalmas, a fő­város körül menetrendszerűen járó kisebb hajók. (A nagy hajok a “MAHART” kezelésében működnek.) A BKV évek óta munkaerő gondokkal küzd. A jelenlegi létszámhiány 2.334 fő, melynek csökkente­sére a vállalat több intézkedést tett. A BKV felettes szervei is jelentős segítséget adtak. Gyökeres fordu­latot jelentett a kormány 1971. május 5.-i határo­zata, amelynek megjelenése után a járművezetői lét­szám 700 fővel növekedett, jelenleg 5.322 főt tesz ki. A gazdaságosság érdekében és a munkaerő hiány csökkentésére egyszerűsítették a sokféle és bonyo­lult jegyrendszert és fokozatosan áttértek a kalauz­nélküli üzemmódra. A jegyek 35 féle változatát megszüntették bérletre és előreváltható vonaljegyre. INTÉZKEDÉSEK A ZSÚFOLTSÁG CSÖKKENTESÉRE Minden eddigi intézkedés hiábavalónak bizo­nyult a csúcsforgalmi órák zsúfoltságának megszün­tetésére. Úgy oldották meg a helyzetet, hogy a gyárak lépcsőzetesen kezdik meg munkaidejüket. Budafokkal kezdték meg az uj rendszert, amely mindössze negyedórával később, vagy korábban kezdődő munkaidőt jelent, de máris csodálatos mértékben segiti a zsúfoltság elkerülését. Amint a Metro űj vonala megindul, dec. 22.-tól felszedik a villamos síneket a Rákóczi ütőn és a Kossuth Lajos utcában, mivel a Metro helyettesíti itt a villamost. A BKV DOLGOZÓINAK SZOCIÁLIS ELLÁTOTTSÁGA Az állandóan emelkedő fizetések mellett a BKV dolgozóinak élet-és munkakörülményei alakulásá­ban nagy szerepel játszik szociális és egészségügyi ellátottságuk, illetve az e célból létrehozott külön­böző intézmények. ORVOSI ELLÁTÁS; 1945 után a vállalat kb. 28 főnyi egészségügyi apparátusa csupán a kötelező orvosi vizsgálatok el­végzésére szorítkozhatott. A mai üzemorvosi hálózat és pszichológiai labo­ratórium 90 főnyi egészségügyi létszámával, mint­egy 28 rendelőben, a kötelező vizsgálaton túlmenő­en gyógyítással, utókezeléssel, betegség megelőzés­sel, alkalmassági vizsgálatok végzésével is foglalko­zik. ÜZEMI ÉTKEZTETÉS: 1945-ben 13 kiskapacitásu főzőkonyhája volt a vállalatnak, étkezdékkel együtt, ahol régimódi szén­tüzelésű tűzhelyeken történt a főzés. Ma 5 konyhája van a vállalatnak, ezekben a leg­modernebb felszereléssel (gazüst, gázsütők, univer­zális konyhagépek) naponta 4,500—500 fő részere biztosítják kétféle választékban az ebédet. Az ét­keztetés 42 tálalóban történik. A menüért 5 forin­tot, a legdrágábbért 7 forintot fizetnek. A vállalat az üzemi konyha fenntartására évi 7.100.000 fo­rintot fordít. ÜDÜLTETÉS: Az üdültetés ma 5 üdülőben történik. Evenként 2.600 dolgozó és 600 gyermek részére tud a válla­lat beutalót biztositani, a SZOT (szakszervezeti) szer­vezett üdültetésén kívül. Ezen túlmenően ebben az évben másodszor bonyolít le Jugoszláviával 80 fő részére csereüdültetést. Az üdültetéshez és az üdülök fenntartásához a vállalat 1972-ben 2.050.000 forinttal járult hozzá. Az igények még jobb kielégítése érdekében jelen­leg a Balatonon és Hajdúszoboszlón épül egy-egy 200 férőhelyes üdülő. GYERMEKINTÉZMÉNYEK; 1945-ben egy gyermekintézménye volt a vállalat­nak, mintegy 20 óvodás és 40 iskolás gyermek réj- szére. | Ma összesen 16 óvodában és bölcsödében 843 gyermek ellátásáról és neveléséről tud gondoskod­ni. Köztük van egy, (közvetlenül lakásom mellett) a volt báró Kornfeld kastélya, amelyben ma a BKV dolgozóinak kisgyermekei szemmel láthatóan bol­dogan hancuroznak egész nap. A gyermekintézmé­nyek üzemeltetésére a BKV évente 10 millió forin­tot fordit. Tavaly egy űj 160 férőhelyes gyermek- intézmény épitéset kezdtek meg. MUNKÁSSZÁLLÁSOK: 1945-ben csupán laktanya rendszerit elszálláso­lást tudott biztositani a vallalat, amelyet leginkább egy-egy éjszakára, a szolgálati beosztástól függően vehettek igénybe a dolgozok. Jelenleg 23 munkásszállóban, 1.300 vidéki dolgo­zó részére biztosit a BKV kulturált körülmények között szállást. A szállókra ebben az évben 9,140.000 forintot fordított a vállalat. A BKV egyenruhát, vagy esetleg munkaruhát is ad dolgozói részére, védőruhát is, amennyiben erre szükség van. Évente 38 millió forintot fordítanak erre. LAKÁSÉPÍTÉSI AKCIÓ: Budapesten, a rengeteg építkezés mellett, még mindig akut lakáshiány van. Ez alól a BKV dolgozói sem kivételek. A lakásproblémák megoldására a IV. ötéves terv keretében a BKV 500 lakás felépíté­sét irányozta elő. 1971-ben mar elkészült az első társasház és 92 tulajdonos vette birtokába az űj lakást. Nemrégen 92 család költözött a vallalat áltál épített lakásokba. További két társasház epitése folyamatban van. ****** Olvasóink bizonyára tudják, hogy a világ első földalattija a Millennium emlékére Budapesten épült fel, a volt Andrássy, ma Népköztársaság ut alatt. Ez a kis földalatti, valamint a Szabadsághegy­re járó fogaskerekű vasút is korszerűsítve lesz a ter­vek szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents