Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-10-05 / 38. szám
Thursday, Oct. 5. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD s A szemtanú: JANE FONDA ÍIJ DIWHOEOU Mintha azon faradoznanak, hogyan lehet legkönnyebben csonttörést okozni, a divatőrület létrehozta a platform-cipőt. A New York allam Pediatry Association elnöke, Dr. Monroe Jacobs szakvéleménye szerint ezek a cipők “rendkívül veszedelmesek”. A járásnál a láb normális mozgását megakadályozza az ilyen vastag cipötalp és a platform sajátságos formája. Ráadásul a legtöbbnek nyitott a hátsó része, magas a sarka és ez még ingadozóbbá teszi a bokát. Kay Starr enekesnő, aki egy ideig platform cipőt hordott, ilyen balesetnek lett az áldozata, mikor egy botlásnál lába kicsúszott a magas sarkú, nyitott hátú cipőből és két helyen lábtörést szenvedett. A Seventeen folyóirat egyik szerkesztője, Gay Morris is egy sokat hirdetett vastagtalpu szandált viselve botlott meg és úgyszólván minden lábcsontja eltörött. Két hónapig volt gipszben a laba. Nem visel többé platform cipót es a szandált, amiben elbotlott, visszavitte az elgáns Bendel’s Shoe Biz cipőüzletbe, ahol vette. Visszakapta a cipő árát, 32 dollárt, a bolt elnökének bocsánatkérése közepette. A divatőrület ellenére, a platform cipó egyik legfőbb népszerűsítője, az elegáns new-yorki Kamali Boutique tulajdonosa, Norma Kamali nem tartja többé az ilyen cipőt. Őszre már ezek teljesen divatjamúltak lesznek és nem rendel belőlük többet. O maga pedig tornacipőt hord. Demény Ottó: KÉK HÁLÓ — Szeretnem a magam eletet élni. — De nem az en hazámban! Ezzel a rövid párbeszéddel indult el annak idején a mozivásznon és az életben annyi női szivet meghóditó Henry Fonda a szülői házból a világhír felé. Apja konzervatív, haj- Iithatatlan jellemű nyomdász, aki tiszteli mindenki meggyőződését, de ugyanakkor tisztában van saját meggyőződésének értékével is. Fia ezzel az apai örökséggel hagyja ott a családi házat, hosszú küzdelmekkel próbál érvényesülni a Broadway színházainak deszkáin. Harmincéves is elmúlt már, amikor elindult a filmsikerek, majd csakhamar, a második világháború kitörése után a Csendes-óceán frontjai felé. Amikor 1945-ben visz- szatér, lánya Jane 8, fia Peter 5 éves. Henry Fonda hírneve egyre növekszik, s persze növekednek gyermekei is. Amikor lánya, Jane elhelyezkedik egy irodalmi lapnál, mint titkárnő, meglepetten érzi, hogy mennyire belekerült apja hírnevének sodrásába: “a Fonda lanya”. . . . Majd könnyedén filmsztárt teremt belőle az amerikai reklámgépezet, de megszólal benne az apjától örökölt természet: Apám lánya vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy a papa révén akarok érvényesülni. Nem akarok “a Fonda lánya” lenni! Es itthagyja Amerikát a tálcán felkínált filmkarrierjével együtt. Párizsba menekül, hogy Jane Fonda lehessen. Megismerkedik Roger Vadim filmrendezővel — később feleségül is megy hozzá — és a Jane Fonda név új értelmet nyert. 0 lesz a modern szex-jelkep, egyre kevesebb ruhával és egyre több erotikával. Világhírű apja, akinek művészetét úgy szokták jellemezni, hogy “olyan egyszerű, mint a szomszéd lakó”, nem érti lánya útválasztását. De úgy látszik Jane is rádöbben, hogy ö maga sem érti. Amerikához tartozom — jelenti ki hatéves franciaországi tartózkodás után, és visszatér. Teljesen megváltozva. Mintha most érett volna meg benne az apai mondás: szeretném a magam életét élni. Apja ezzel hagyta ott a szülői házat — a lánya ezzel tér vissza. Elindul az igazibb filmsikerek és az emberibb iii ' i magatartás utján, ügy érzi, hogy mindaz, amit számára Amerika jelent, a hivatalos Amerikából hiányzik: a “szabadság földjén” hányán nem élhetik a maguk igazi életét! Es az ünnepelt filmsztárból a tiltakozás jelképpé érlelődő szenvedélyes harcosa lesz: a Fehér Ház előtt vezet tiltakozó tízezreket; agitál, szervezkedik a faji megkülönböztetés ellen, a négerek érdekében még a Fekete Párduc mozgalommal is kapcsolatot teremt: indiánokat biztat jogtalanul elvett területeik visszaszerzésére. . . De a legnagy obb bűne: figyelmeztető röpi- ratokat osztogat a Vietnamba indított amerikai katonák között. A sztárkultusz Amerikája érthetetlenül nézi működését. Veszélybe sodorja karrierjét, mondják figyelmeztetően. De Jane Fondat fölösleges figyelmeztetni. Mindezt pontosan tudja, de úgy érzi, az elért hírnév segítségével tehet és kell is fontosat tennie. A lovakat lelövik, ugye? cimú filmben óriási sikert arat, de ö nem a siker fényében lubickol, hanem elmegy Vietnámba, az amerikai katonák közé. Figyelmezteti őket, hogy milyen barbárság szolgálatába állanak, és figyelmezteti a haladó világot, hogy mit követ el Amerika, egy számára idegen világrészben. Es a lebombázott gátakról, a háború ezernyi polgári szenvedéséről készített filmjei szólnak a világhoz! Ellene most a hazaárulás vádját emlegetik. Mi az, hogy áruló? — kérdi Jane Fonda. »Amikor Vietnámban voltam, mindennap sírnom kellett. Siratnom Amerikát. A bombák Vietnámra hullanak, de mindez Amerika tragédi- ája.Meggyőződésem, hogy nálunk azok a hazafiak, akik a háború ellen beszelnek, akik “veszélyes” propagandát fejtenek ki az elet mellett. . . Alvó tested a kék hálóban halk moccanásaid. Néztelek: ki fog hazavinni? A zsákmány merre ring? Ki fogja leoldani rólad a sok azúr bogot? Ki látja kibukni belőle eleven alakod? És elképzeltem — senki más oly hű kézzel soha! Énfelém ringat az idő türelmes ritmusa. Hogy az maradhass, aki vagy. Hálódban is szabad, de tünemény még akkor is. hálód ha szétszakad. BIIIIIIIIIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIÍIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIE I SOBEL OVERSEAS CORP. í am E llflf f| FAiiAVIEÄlfCrA 210 east 86th street, new york, n. y. 10028 E = IRRfl rOUulNOSldEla - telefon: 12121535^490 _ s I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | E SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS E LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK = S IKK A Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába ® KAPHATÓ © (©) K A I H A I U @ ® Horváth Ilona: © I Magyar Szakácskönyv I rg) 388 oldalas terjedelemben © Ára: $ 2.50 © ^Megrendelhető: ^ a Magyar Szó Kiadóhivatalában is' || 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003||