Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)
1972-10-05 / 38. szám
AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Oct. 5. 1972 I LÉLEMÓLÓMUNKA Amióta a futószalag rendszert bevezették, a munkások unták az egyhangú, lélekölö munkát, mert heteken, hónapokon, vagy éveken át, naponta órák hosszat ugyanazokat a mozdulatokat végezték. Újabban a munkások egyre határozottabban tiltakoznak az unalmas robotmunka ellen és ha lehet, menekülnek tóle. Sehol sem olyan feltűnő ez, mint az automobil-iparban, amely a tömeggyártás egyik legmagasabb fokát jelképezi. Ezek a dolgozók egyre gyakrabban maradnak ki egy, vagy két napra a munkából. A munkahelyről való távolmaradás a három legnagyobb autógyárban, a G.M.-nél, a Fordnál és a Chryslernél az utóbbi hét év alatt megkétszereződött: az 1965 évi 2 vagy 3 százalékról az idén 5 vagy 6 százalékra emelkedett és a munkások közel ötven százalékának utánpótlása állandóan szükséges. A Chrysler 1970-ben jelentette, hogy az előző évben munkásainak majdnem fele nem maradt 90 napig a munkán. Az autómunkások egyre jobban sürgetik szakszervezetüket a korábbi nyugalmazás kivivására, a munkamenet érdekesebbé tételére és a kötelező túlórázás megszűntetésére. Tavaly óta valamivel kevesebben hagyják ott a munkát, de ezt, a munkahiány miatt, ideiglenes tünetnek tekintik. Az autógyárosok bizonyos változást Ígérnek, de a futószalagon olyan lényeges változtatásokat nem vezethetnek be, ami profitjukat veszélyeztetné. A gyárosok szempontjából viszont sok függ attól, hogy a 30 millió ipari dolgozó milyen magatartást tanusit a munkával szemben. A G.M. Lordstown-i telepén dolgozók közül sokan úgy vélekednek, hogy bár az automatizálás sok nehéz munkát megszüntetett és egyszerűbbé tett, ugyanakkor a munkát unalmasabbá és emberi szempontból még kevésbé kielégítővé tette. A kékgalléros munkások, akiknek szakértelmét nem veszik igénybe és akik számára nincs előmenetel vagy állásváltoztatás lehetősége, a legkevésbé azonosítják magukat a két nagy politikai párttal és legkevésbé szavaznak rajuk. Ez az, ami komoly gondot okoz a legfelsőbb iparipolitikai körökben. Jerome M. Rostow helyettes munkaügyi miniszter szerint az átlagos kékgalléros munkás évi 5—10 ezer dollárt keres és a legmagasabb kereseti és előmeneteli lehetőségét még fiatal életkorban éri el. A fehérgalléros munkástól eltérően, a kékgalléros keresete egyszinten marad, bár gyermekei iskoláztatásával vagy öreg szülei eltartásával költségei egyre emelkednek. Ezért igen gyakran pótállást is vállal. Egy másik tanulmány megállapítja, hogy az ipari munkások elégedetlenségének egyik lényeges okozója a munka természete. Az Institute of Social Research (a Michigan-egyetemen) 1095 kékgalléros munkásról végzett tanulmánya szerint a munkás akkor elégedett munkájával, ha képzettségét felhasználhatja, ha javasolhat valamit vagy újat tanulhat és olyan feljebbvalója van, aki érti a munkát és a munkást békében hagyja. Habár az elégséges fizetés, az állásbiztonság és a jó munkakörülmények fontosak, ezek nem feltétlenül biztosit ják, hogy a munkás elégedett is. A Ford-nak a munkások átlagos életkora tiz év alatt négy évet csökkent és az átlag életkor egyre alacsonyabb. Ezek a fiatalabb munkások kevésbé hajlandók ugyanolyan munkával és munkakörülményekkel megelégedni, mint az idősebbek, akik a nagy depresszió előtt, vagy után kerültek oda. De a gyárvezetők kétlik, hogy a futószalagon olyan változásokat tudnának bevezetni, ami a munkát érdekesebbé tenné. A Case Western Reserve University egyik munkaügyi szakértője szerint a munkások a gyakori távolmaradással, a munkából való kilépéssel vagy hanyagul végzett munkával mutatják egyre növekvő és mélyülő ellenszenvüket az unalmas, lélekölö munka iránt. “A fiatalok ezzel talán azt mondják: ‘Ahhoz nincs merszem, hogy forradalmat kezdjek a gyárban, de ügy ütök, ahogy tudok’.” Az ülésöv életet ment * * * * * * * * Automatizált hotelok A hotelek es motelok válságban vannak. A rossz gazdasági viszonyok, az emelkedő költségek miatt tavaly 59 százalékkkal kevesebb szobát foglaltak le, és a hotelipar brutto' jövedelme is esett . Az egyik nagy szállodatulajdonos szerint “a depresszió óta ez volt a legrosszabb ev”. Mindenki elismeri, hogy valamit tenni kell, hogy a hotelszolgálat minőségét megjavítsak es a költségeket redukálják. A jövőben a hoteloknak automa- tizalast kell bc ezetni a rezerválás és szobafoglalás meggyorsítására, a számlázással jaró tévedések kiküszöbölésére. A személyes szolgálatok is valószinü- leg jobban automatizáltak lesznek. Az elegáns washingtoni Hotel Madison-ban, az ország egyik legdrágább szállodájában, a szobákban Önkiszolgáló bár van, miniatűr szeszesital üvegekkel, a szobaszolgalat kikuszobólesere. Egy párizsi uj hotel, amely a legolcsóbb egyszemélyes szobáért 30 dollar napi dijat számit, “automatikus” reggelit tala! fel, amit éjjel kívülről helyeznek el a falba, a melegito fülkébe. Barmikor felebred a vendég, a reggeli készen varja. Nem lehet tudni, hogy ez az automatás alás jobba es olcsóbbá teszi-e a szolgalatokat? Annyira megdrágulták a hotelek, hogy az American Federation of State, County and Municipal Employes szakszervezet vezetősége elhatározta, hogy az 1972. évi konvencióját nem New Yorkban tartja, ahol a delegátusok képtelenek az árakat megfizetni.' Ausztráliában törvényt hoztak, hogy minden autó utasa köteles ővet hordani és ennek eredményeképp a halálos autóbaleseteket lényegesen csökkentették. Dr. Michael Henderson, New South Wales állam közlekedésbiztonsági hivatalának vezetője jelentette, hogy az állami járműbaleseti statisztika a halálos balesetek 22 százalékos csökkenését mutatja. Victoria államban végzett hasonló statisztika 25 százalékos csökkenést mutat. Ez a kedvező eredmény annak ellenére jelentkezik, hogy az állam utjain az automobilok száma 6 százalékkal gyarapodott. Dr. Henderson jelentette, hogy úgyszólván senki sem ellenzi az uj törvényt, amelyet most Ausztrália minden államában végrehajtanak. Megfigyelések szerint a városi autók vezetőinek és utasainak 80 százaléka felcsatolja az ülésővet. De vidéken ez az arány csak 50-60 százalék, valószínűleg azért, mert ott több a régebbi kocsi, melyek még nincsenek ilyen hevederekkel ellátva. A statisztika nem foglalta magaban a hátsó üleseken ülőket. 20 dollár büntetést mérnek ki arra, aki nem viseli az ülésővet és minden utas saját magáért felelős. A törvény alól kivételt képeznek a 8 éven aluli gyermekek, a 70 évnél idősebbek, a testi hibában szenvedők, a taxi- sofforök es utasaik es a lassabb forgalmat lebonyolító teherautók, mint a tejeskocsik. New South Wales ben havonta kb. 2000 személyt büntetnek meg az ülésov nem viseleseert. Auszráliá- ban mindenütt a törvény betartásara inló propaganda nyitotta meg az iilesővek bevezetését. Egy hona- - pót adtak a törvenyszabályok megismerésére, utana a rendőrök mindjárt megkezdték a törvényszegők “felirasát”. A 20 dolláros büntetésekből fizetik az állam forgalombiztonsági kampányát és a vele jaró tudományos statisztika költségeit. Az Egyesült Államokban csak a jövő évi autókban lesz kötelező az ülésóvek beszerelése. 2 | mumm l MAGYAR SZÓ ' Published weekly, except 3rd & 4lh week in Jul’, bv Hungarian Word, Inc. j 130 East 16Mi ‘Street. New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter,Dec. 31.1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.0, of New York, N.Y. Előfizetési, árak: New York városban, az ! Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $ iO.OO félévre S 5.50. Minden más külföldi országba egy évre S 12, félévre $ 6.50.
