Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)

1972-07-13 / 28. szám

Thursday, July 13. 1972

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

2

VISSZAPILLANTÁS LAPUNK SZÜLETÉSÉRE

j ßvUxinM, ,

AjvU^JLe.41 vvmaaxÍjCa^ o crwoloX u dJor C/v*vÄ>e^üt |o c^£űJll^ulÍxxt( *

!ÓuU^xSlj£ckAAA_ ,

efáí. 9^'yesizJL£ &M<KAAJLtrfAirou^ 1%*' wUXiAV>Ai^o^a^4LÍjUX«-t tu.« cCaioJUK- ©UKLeATjbéAAA.» ®

e)^ vMOu) wax- vvvxA^nfÁ_cu4Cr^LűX' ■■&>»= St Svuk Sa^Cű kJI&cÍj

f-eJUn^jOtMcrz:

isteni. 1 *

f aífcrL c/víÁmüí^aá 'VmmJ&oAcIÍolÍ'

(tfááJüt ’tjxjoyxÍHj/l&X?'mu.veAii <*-*■ CL^ú&íeKícra, jtdfifiuLC&vvL.

ÁáXIM {v&Sm&QM,,

WM# v^cLitfév^ cl, Jf'ZetjUsLéuz/t* •faj «4A*w^£ ^eoc4w%iAÍe£Ww •í £ÁA47*cdi>CA&Q tiM&t Z*4Í %& /Cua-Hum^- \vvtn.<aa^trm^oAU'

JtöcUcL,

$^£%&/uL€uicrns JicrtAXoJC&&>

O'tyOS

f>un^ -S4 e^WMCUtcLf b'hi*d

47.ciax**L 6e*TLsyueJ£. 4 ynC*\

^*iMÁM£4^6ryec&rOU4liU> £L> <á^e££«^^xUí>\í3^. i.

f Vom, v^iyiAX&uL -Kútou^j -yuáp^&uL ^vmm^ííW( vt-e/t^xe^fz re*t cCcttj^ 'vuoify -w5Uv -áe^vt■ej*YiAA£ds& owűuí ®4o^C«,yi^^Tue'pH' ’

*

O (oijy ^ó'/Vte^ííAe^'9}&otlAG^Qß

«^Wn, «UíyjMt ote^lte.

# v#e^i^f*t^fot£ütí^CUíWL^.

/%^c^cúÁ^rm^£ucn^-^z^iaM. Jzetlejm, victs^X, ^ n oAfowi04*fátfaL4,, út* etót (2téJUk£w4&uttfJi <)Á£JjQi4.d£: 3kyíeA\JÍ4AU'^0^ flifieA&Xj, C&&t^i#eo£ 4*C&-~tfUZA£)ucLi

<^Civvcle4\. vww\A&C

">*AM/VV&aLóCXÁ,

^ ^ uld^oMJA^ ] jI

Ha az amerikai magyar munkássajtóról írunk történelmet, nem választhatjuk azt el a munkásmozgalom történelmétől, mert mindenkor a lap volt az, amely vezetést nyújtott azoknak a tömegeknek, amelyek készek voltak résztvenrii a mindennapi küzdelmekben egy szebb jövő reményében.

Azzal kezdjük tehát ezt a visszapillantást, hogy 1871-ben indult meg a magyar bevándorlás, de a magyar munkások tömegesebb ideérkezését a hetvenes évek utolsó és a nyolcvanas évek első éveire tehetjük.

A magyar bevándoroltak száma 1881-ben

80.000 volt, ezek között azonban kevés volt az ipari munkás, legnagyobb százalékuk a magyar falvakból került ki és így a munkásmozgalom csak a kilencvenes években vert gyökeret az Egyesült Államokban.

Az első amerikai magyar munkásszervezet lS9S-ba*i alakult meg Brooklyn, N. Y.- ban. Ez a szervezet helyiséget bérelt arra a célra, hogy szervezeti és társadalmi összejöveteleket tarthasson.

Egy maroknyi munkásból állt; ezek voltak az elsők, akik megkezdték a szocialista eszmek hirdetését a kietlen amerikai ugaron.

A munka megindulása után hamarosan rájöttek, hogy egy tiszta«zocialista eszméket hirdető elv

alapján képtelenek tömegmozgalmat teremteni és tudják azt is, hogy hosszú éveken, évtizedeken keresztül a betegsegélyzök lesznek azok a fórumok, ahol az amerikai magyar bevándoroltak megmozdulásai le fognak zajlani.- Megalakították tehát az első magyar munkásbetegsegélyzőt 1898 őszén 18 alapitó taggal. Ez a lépés sikerrel járt, mert az ország különböző nagyobb városaiban egymást követőleg alakulták független mun- kásbetegsegélyző csoportok; ezeket a csoportokat mindenütt osztálytudatos munkások szervezték azzal a jelszóval, hogy a betegsegélyző csoportok elöiskojái legyenek az osztályharcos munkásmozgalomnak.

1900-ban hívták Össze a munkásbetegse- segélyző csoportok első országos értekezletét. A kongresszuson egyesítették az említett csoportokat, országos betegsegélyző! alakították Általános Munkás líetegsegély- zőrSzervezet néven.

AZ EÉSéC'SZERVEZET ÉS ELSŐ LAP.

Az 1902-befő tartott országos értekezleten megváltoztatták a szervezet nevét és így született meg a Munkás Betegsegélyző és önképző Szervezet.

A betegsegélyző kongresszussal kapcsoltaim n ■ amely már kisebb tömeget képviseli .... vetődött le! a sajtó kérdése. 1902. tavaszán a New Yorki Magyarajka Szocialisták Köre lapbizotiságot választott annak megvitatására, hogy miképpen lehetne egy lapot teremteni az amerikai osztálytmjatos munkások kiadásában. Ennek a bizottságnak a tárgyalásai fektették le a Népakarat kiadásának alapjait. Előzőleg természetesen több kőnyomatos lap látott napvilágot, mint pld. a Bunkó és a Népjog. Előfutárok voltak ezek es éreztették, hogy munkáslapra van szükség az országban.

A Népakarat első száma május 1-én je- bnt meg. Első szerkesztője K. Szabó József volt. Sok nehézséggel küzdött kezdettől fogva--a munkások sajtója.

De minden nehézség mellett mégis ez a lap volt az első. amely felvette a harcot; a Szabadság, a Népszava és a látogatóba kijött magyar politikusok nagyúri politikájával szemben. Az első szocialista lap terjesztéséi és anyagi fenntartását, a Munkás Betegsegélyző cs Önképző Szervezet nagyban elősegítette.

IRÁNYZATOK HARCA.

Az egyedüli munkás betegsegélyző természetesen a munkásság minden árnyalatát felszívta magába. így vált a betegsegélyző a politikai irányzatok színterévé is. 1903- ban a magyar ■ szóéi ni ist a szervezetek első konvencióján, amelyet New Yorkban tartatott meg, nagy -erővel indult meg a harc

a betegsegélyző kontroljáért, s azért, hogy a magyar szocialista mozgalom lapjával együtt melyik árnyalathoz csatlakozzék. A többség a Szocialista Labor Párttal ment és ennek eredményeként 1904-ben. kettészakadt az amerikai magyar szocialista mozgalom.

Folyt a munka a Munkás Betegsegélyző és Önképző Szervezet osztályainak megnyeréséért. A harc 1906-ban érte el csúcspontját; kb. 200 tagot szakítottak ki az M.B.Ö.- SZ.-böl és 1906-ban Philadelphiaban megalakult a Munkás Betegsegélyző Szövetség. A szakadás végrehajtása és az M.B.ö.Sz. megalakítása az önképzö Szervezetet teljesen1 az Előre mellé állította. A két szerv között mind elválaszthatatlan a ub lett a kapcsolat, mig a balszárnyi betegsegélyzőnek szánt Munkás Betegsegélyző Szövetség mindjobban eltolódott az úgynevezett polgári vizekre.

Hamarosan egy harmadik csoport jelent meg az amerikai magyar munkás mozgalom szinterén: az akkor még harcos I.W.W., amelynek nagy többsége az M.B.Ö.Sz.-be tömörült.Megindult a vita azon, hogy az uj munkás betegsegélyző milyen irányban folytassa munkáját. Ezt a vitatkozó-l használták ki az opportunisták, akiknek az élén Vitalis Boldizsár-féle emberek voltak és teljesen polgárosították az M.B.Sz.-t.

1911-ben az amerikai munkás mozgalmat az egység megteremtésének szelleme itatta at. így jött létre a magyar munkás mozgalmi berkekben is egy rövid időre a béke. A történelmi

Mí*. , 1&9b &f ütcCő Hf

irP Jflfi ■- 11 h B W «!•

ejt C/lé-iÍAJucUl£ot y*JX.Q\y[X\, YVLM-wÍÁ.OL»>C^ e

Az amerikai magyar munkásság első lapja.