Amerikai Magyar Szó, 1972. július-december (26. évfolyam, 27-49. szám)

1972-09-21 / 36. szám

8___________________________________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD________________________Thursday, Sep. 21. 1972 ?iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiníiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii= mmWB MMWMMWMMWWMM I IliiliMfll MB 1 riiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiitiiiiiiniiniiiiiiiniiii^ 1975 NYARÁN TARTJÁK A II. ANYANYELVI KONFERENCIÁT A magyar mint világnyelv A magyar irodalom külföldi elterjedésének ne­hézségei között első helyen mindig a nyelvi elzárt­ságot szoktuk említeni. Kevesen beszeljük és még kevesebben értik. Legutóbb az írószövetség által összehívott műfordítói konferencián, amelyen meg­jelentek a magyar irodalom európai nagykövetei, szintén szóba került a vita során a kis nemzetek hátránya ,a nagylelekszámű, elterjedt nyelvüekkel szemben. A vendégek között volt a varsói Camilla Mondral, egy sereg magyar könyv kitűnő lengyel tolmácso­lja, akit saját bevallása szerint három hazával aján­dékozott meg a sors. — “Lengyel szülök gyermeke vagyok, mondta, — Franciaországban nevelkedtem és szivem szerint magyarnak érzem magam, mert sohasem tudom el­felejteni a magyar népnek, hogy a háború vérziva­taros éveiben befogadott és menedéket adott a föl­dönfutóknak. ” Mondral nemcsak kitűnő műfordító és igaz ba­rátunk, hanem igen szellemes ember is. Amikor a magyar nyelv elzártságáról vitatkoztak a konferen­cia résztvevői, Camilla Mondral fölállt és kijelen­tette, hogy ez ma már közel sincsen igy, amit saját élményével is bizonyíthat. Egyetemista fia egy szép napon azzal lepte meg, hogy meghívta uzsonnára két újsütetű szudáni barátját. Biztosította édesany­ját, hogy nem lesz baj, mert mind a két fiú jól be­szél angolul, tehát megértik majd egymást. A két jdvágásu afrikai fiú tényleg kifogástalanul beszélt angolul és igy nem volt semmi fennakadás a társal­gásban. Uzsonna után az egyik néger egyetemista a könyvespolcot mustrálgatta és hirtelen felkiáltott: “jé, itt beszél valaki magyarul?” Igen, én, felelte a háziasszony. Kiderült, hogy a fiú Budapesten végez­te egyetemi tanulmányait, most Varsóban néz kö­rül, azután elmennek Skandináviába és hazatérése után diplomáciai szolgálatba lép. Nagyon örült, hogy mindezt magyarul mondhatta el és ettől kezd­ve csak ezen a nyelven beszélgetett vendéglátójával. Később Mondrálék levittek a fiúkat sétálni, hogy megmutassák városukat. Elöl ment Camilla Mondral szudáni partnerével, mögöttük sétált fia az angolul beszélő színes barátjával. Amint haladtak az utcán, egyszer csak az egyik járókelő csodálkozva figyelt fel: “Halljátok, ez az asszony beszél négerül!” Es még mondja ezek után valaki, hogy a magyar nem világnyelv, fejezte be általános derültség kö­zött elbeszélését Camilla Mondral. _ , , _ Boldog Balazs KISFALUDY SÁNDOR Kisfaludy Sándor születésének 200. évfordu­lója alkalmából nagyszabású ünnepségsorozatot ren­deznek Sümegen és Balatonfüreden. Szeptember 28-án emléktáblát lepleznek le a Kis­faludy Sándor gimnázium előtt, amely 115 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit. Simon István Kossuth- dijas költő mond ünnepi beszédet. Szeptember 29-én a sümegi temetőben megko­szorúzzák Kisfaludy Sándor és Szegedy Róza siiját. t • • • (mi* (mit Imit (mit (mit (mit (mit (mit Imit Imit (mit (mit fez mcy Budapest repülőterének neve, azazhogy helye: FERIHEGY. Számos ide érkező vagy itt gépre szál­ló utasnak ütött már szeget a fejébe, miért hegy ez, ha egyszer sik? Ha megmondjuk, hogy a tengerszint feletti magassága 147 méter, alig 50 méterrel fek­szik alacsonyabban a Gellérthegy csúcsánál, s ugyan annyival magasabb a Duna szintjénél, alig magyaráz­tunk meg valamit, mert továbbra is sik marad. Az eset nem egyedülálló, hiszen sik terepen találjuk pél daul a Csepel-szigeti Lakihegyet is. A teljesen sik ba­jai tájon ugyancsak található Kálvária-hegy, s az Al­földön se szeri, se száma a hasonló elnevezéseknek. Mindezeknek az az egyszerű magyarázatuk, hogy az alföldi ember, nem lévén nagyobb kiemelkedés a környezetében, hajlamos minden homokbuckát hegynek kinevezni. így történt ez a FERIHEGY ese­tében is, amit a századforduló térképei még Feri- hegy-puszta alakban Írtak. Az ottani buckákat, ho­mokdombocskakat. a repülőtér epitesevel egyido - ben egyengették el. Az alapot adó halmocskák el­tűntek, a név megmaradt. A helynév Feri- előtagja a XIX. század elsó felére megy vissza, amikor a terület még a Grassalkovichok hatalmas Pest környéki birtokához tartozott. Tőlük vette bérbe tehenészet céljára Mayer Ferenc (1775- 1857) altábornagy, az ö utónevének becézett alakja vált a nép ajkán helynévvé. Érdemes róla megemlí­teni, hogy tetemes vagyonát Buda városának hagyo­mányozta arvaház alapítás céljára. A város ezert dísz­polgárává avatta, s az általa életre hivott arvaház kertjében (XII. Városmajor u.31) a szobrát is fel­állították. TERJESSZE LAPUNKAT A tanácskozás utolsó napján Kárpáti József a Magyarok Világszövetsége főtitkára, üdvözölte a megjelenteket és sok sikert kívánt nemes munká­jukhoz. Dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszter- helyettes köszönetét mondott a külföldi és hazai részvevők eddigi munkájáért a II. anyanyelvi kon­ferencia előkészítésében. Dr. Bérezi Géza akadémikus, a védnökség elnö­ke, összefoglalójában kifejtette: a nehézségeket vállaló kezdeményezők munkájának eredménye­képpen a külföldi magyarság körében megélénkült a magyar nyelv, a magyar kultúra iránti érdeklődés, erősödtek a külföldön élő magyaroknak Magyar- országhoz fűződő kapcsolatai. Egyre többen és többen jelentkeznek részvételre a magyar nyári egyetemek tanfolyamaira. A külföldi vendégek részéröl is sok értékes hoz­zászólás hangzott el. Dr. Simor Dénes, a Blooming­tont egyetem tanára, a védnökség tagja a részvevők nevében megköszönte a vendéglátást, kijelentette, hogy az őszinte légkörben lefolyt munkaértekezlet nagy lépéssel vitte előre a II. anyanyelvi konferen­cia megrendezését. A záróközleményt egyöntetüleg elfogadták a je­lenlévők és elhatározták, hogy az Anyanyelvi Kon­ferencia Védnöksége 1973-ban, a nyár folyamán, összehívja a második anyanyelvi konferenciát Ma­gyarországon. A konferencia idejét és helyét, az el­hangzottak figyelembe vételével, a védnökség jelöl­je ki. Fontosnak tartják azonban, hogy a II. anya­nyelvi konferencia legyen méltó hozzájárulás a Magyarországon és az egész világon sorra kerülő Petófi-megemlékezésekhez, Petőfi szellemi öröksé­gének ápolásához. Fodor Erna Budapesten a Feszek Klubban aug. 19-én befe­jezték az Anyanyelvi Konferencia Ve’dnöksegenek és Előkészítő Bizottságának kibővített egyhetes ta­nácskozását. Megállapították, hogy az első anyanyelvi konfe­rencia megrendezése óta eltelt két esztendő bebi­zonyította: a konferencia megtartása helyes és idő­szerű volt. Az eltelt két év eseményei az áldozat­kész, a nehézségeket is vállaló kezdeményezőket igazolták. Ezt ma már egyre többen elismerik azok közül is, akik nem vettek részt az első anyanyelvi konferencián. A külföldön való magyar nyelvi nevelés és ma­gyar kultúra ismertetése eredményesebbé tételéhez komoly segítséget nyújtott az Anyanyelvi Konfe­rencia Védnöksége különféle könyvek és oktatási segédanyagok kiküldésével; magyar nyelvkönyvek megjelentetésével; a nyári nyelvtanfolyamokkal egy­bekötött gyermeknyaraltatások kiszélesítésével; egyetemi ösztöndíjak juttatásával; hazai és külföldi szakemberek tapasztalatcseréjének megszervezésé­vel, valamint folyóiratuk, a “Tájékoztató” cimú kiadvány negyedévenkénti megjelentetésével. A tanácskozáson részvevő magyar akadémiku­sok és más szakemberek mellett jelen voltak Auszt­ráliából, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ang­liából, Franciaországból, a Német Szövetségi Köz­társaságból és Ausztriából, tehát úgyszólván min­den országból, ahol nagyszámban telepedett le a magyarság, egyetemi tanárok, egyházi vezetők és más olyan személyek, akik szülőhazájuk nyelvét és kultúráját óhajtják szélesebb körben elterjeszteni a külföldön élő magyarság között. A tanácskozásról záróközleményt adtak ki es ezt az utolsó napon dr. Lőrincze Lajos nyelvtudós, az előkészítő bizottság elnöke vitára és elfogadásra bo­csátotta a megjelentek ele.

Next

/
Thumbnails
Contents