Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-27 / 4. szám

Thursday, Jan. 27. 1972 AMERIKAI MAGYAR S7.Ó — HUNGARIAN WORD 5 Afrikát is fenyegeti a környezet szennyeződés HITEL DEL OLASZORSZÁG FEJLESZTESERE Az Európai Beruházási Bank 66 milliard 875 mil­lió lira kölcsönt nyújt az olasz kormánynak Olasz­ország elmaradott déli részének iparfejlesztésére. A hitelből finanszírozzák több gyár felépítését Dél- Olaszországban, Szicíliában és Szardíniában. A léte­sítendő uj üzemekben több mint 4000 ember fog­lalkoztatására nyílik majd lehetőség. JAPÁN MUSZÁlGYÁrAK LENGYELORSZÁGNAK Lengyelország nylongyárat importál Japánból, mintegy 20 millió dollár értékben. A Toray Indust­ries japán vállalat, az ország egyik jelentős vállalata a szintetikus textíliák gyártásában bejelentette, hogy a Polimex—Cekop lengyel külkereskedelmi vállalat­tal megkötötte a szerződést,s ennek értelmében meg­építik Lengyelországban a gyárat. Évente 24.000 tonna nylonszálat állítanak majd elő. A gyár üzem­be helyezésének időpontja 1974 vége vagy 1975 e- leje lesz. UJ HADITAMASZPONT AZ 1ND1AI-OCEANON Az afrikai fejlődő országok most kezdenek fel­figyelni a környezetszennyeződés veszedelmére és egyes helyeken mar az első lépeseket teszik megelő­ző intézkedések bevezetésere. Az ugandai kormány például megvonta az engedélyt egy vizi erőmű épí­téséhez, mert ez a környezeti növény- és állatvilág­ban nagy kárt tenne es egy nagy, hires vizesest is tönkretenne. Szenegál fővárosában, Dakár-ban, a rendőrség megtiltotta, hogy a város egyik legszebb tengerparti standfürdöjéröl építtetők homokot el­szállítsanak, amit azt éveken át tették. Nigériában pedig a lagoszi egyetemen természet­védelmi szakosztályt nyitottak. Különösnek hangzik talán, hogy a gyéren bené­pesedett es kevés iparú Afrikában is természetvede- lemre kell gondolni. A valóság az, hogy az európai gyarmatosítóknak, úgyszintén az Afrikában működő ipar- és bányavállalatoknak kisebb gondjuk is na­gyobb volt annál, hogy a kontinens vizét, földjét, vagy levegőjét a romlástól megkíméljék. Még az afrikai földművelők is a legnagyobb nemtörődöm­séggel hordták el a termőtalajt, Ghánától kezdve Kenya legdélibb síkságáig, ahol valamikor a legjobb termőföldek voltak. A Sierra Leone-i gyémántbá­nyák fejtései óriási vörös sebeket hagynak a föld­ben, amint egyik kimentett lelőhelyről a másikra mennek. Afrikában úgyszólván semmiféle törvény nincs a levegő vagy a viz szennyezése ellen. Ami kevés rendszabály itt-ott van, az bizonytalan és könnyen megszeghető. Az afrikai országok haboznak szigorú természetvédelmi rendszabályokat bevezetni, mert igen nagy szükségük van az ipar fejlesztésére és fél­nek, hogy szigorításokkal megakadályozzák külföl­di vállalatok odatelepülését. Ezek aztán, gyáraik­kal együtt, a szennyeződés problémáját is magukkal hozzák. Az olyan vállalatok, amelyek az iparilag fejlett országokban nem tudnak eleget tenni az uj, szennyezés elleni törvényeknek, az afrikai országok­ban akadály nélkül beszennyezhetik a környezetet és az olcsó munkaerőből, rendelkezésre álló nyers­anyagokból busás profitot aratnak. Egy másik körülmény, ami súlyosbítja Afrika környezeti problémáit, a városok tervnélküli, gyors növekedése. Lagosz és Kinsasza, Afrika két legna­gyobb városának lakossága, az utóbbi évtizedben több mint 10 százalékkal növekedett évente. Jelen­leg mindegyiknek több mint 1,2 millió főnyi lakos­sága van, akiknek többsége viskókban lakik. Lagosz belvárosában az egészségügyi és köztisztasági beren­dezések hiánya szinte megoldhatatlan problémát okoz. Nincs szennyviztisztitó berendezés, a jobb- módú lakosok szeptic tankot használnak, a többiek­től éjjel szedik össze az ürüléket és minden fertőtle­nítés, vagy vegyi eljárás nélkül öntik a várost körül­vevő lagúnába. A reményteljesebb fejlemények között a zambiai kormány elrendelte a rézbányák salakja vízszennye­ző hatásának tanulmányozását és az Elefántcsont Part vezetői a nyomortanyák teljes kiküszöbölését tűzték ki 1975 -re. December elején 11 fekete afrikai ország képvi­seletében szakértők gyűltek össze Nairobi-ban, környezetvédelmi kérdések megtárgyalására, az UNESCO védnöksége alatt. J. M. Ojal, Kenya kép­viselője figyelmeztetett, hogy Afrika problémái is ugyanazok, mint a fejlett országoké, azzal a különb­séggel, hogy még nem olyan kritikusak. De kell, hogy Afrika idejében tegyen óvó intézkedéseket, “hogy tanulhasson mások hibáiból és elkerülhesse azokat.” Az amerikai kormány elhatározta, hogy új hadibá­zist állít fel az Indiai Óceán legkisebb szigetén, Bahrain-on. Tette ezt azzal a magyarázattal, hogy ellensúlyozni akarják a Szovjetunió hadiflottáját. CEYLON FOLYTATJA AZ ÁLLAMOSÍTÁST Ceylonban állami tulajdonba vettek hét tea-és gu­miültetvényt; összterületük 16.328 acre. A Ratna- pura térségében található ültetvényekért négymil­lió rúpia kártérítést fizetnek a volt brit tulajdo­nosnak. 3iiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiníiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiig J SOBEL OVERSEAS CORP. [ E llflf ■ CaÍÍAVIIaIÍCpA 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 = 5 ifViVtt lUUuT nOIVuEU — TELEFON: (212) 535-6490 — E I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE | SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS = LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK iKKA Magyarországra — TUZEX Csehszlovákiába E Hihihi M iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiii um Inulin ii mini in mm ii mi || || || iiiiiiiiiiihuiiiiiíj

Next

/
Thumbnails
Contents