Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-01 / 22. szám

4 AMERIKA! MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, June 1. 1972 ßok'Üi&iqa A nŐmozgalom előfutár jai Megelégedéssel és némi büszkeséggel tekinti az amerikai nők egyenjogúsági mozgalmának megújho­dását Jeannette Rankin, 91 éves volt képviselőnő, aki 1916-tól '18-ig az Egyesült Államok első nökép- viselöje volt és 1940-től 1942-ig másodízben volt tagja a képviselőháznak. A pacifista Miss Rankin mind az első, mind a második világháborúban Amerikának a háborúban való részvétele ellen sza­vazott. Háborúellenes érzéseit minden más fölé he­lyezte, ellenzett és ellenez most is minden háborút, tekintet nélkül arra, hogy az milyen cél érdekében folyik. Számos tisztelője között van, aki azt kérdezi, mi lett volna a világból, ha a második világháború alatt a U.S. nem avatkozik be és Hitler győz? De mindennek ellenére a legnagyobb megbecsülés és el­ismerés veszi körül a korát megtagadóan fiatalos és mindig haladó ügyekért kiálló, bátor nőt. Miss Rankin volt az első, aki törvényjavaslatot nyújtott be a nők állampolgárságának a megadásá­ra, tekintet nélkül féljük állampolgárságára és a kép- viselőházban ö javasolta először, hogy a kormány anya és gyermek higéniai felvilágosító programot vezessen be. Erre visszaemlékezve, nemrég egy te­levízió programban mondotta: “Sertés higéniában a kormány már azelőtt is nyújtott régóta felvilágo­sító programot.” A közbeeső évtizedekben nem sokat lehetett hal­lani a nők egyenjogúság mozgalmáról, de az utóbbi években újból előretörő mozgalom a nőkkel szem­ben még mindig gyakorolt diszkriminációt igyek­szik kiküszöbölni. Miss Rankint lelkesíti ez a meg- újhodott mozgalom. Habár, mint mondja “szinte unalmas már ugyanazokat a követeléseket hallani.” Nagy bizalma van a jelenkori nömozgalmi vezetők­ben. “A nők ma még beláthatatlan vívmányokat fognak elérni,” mondotta. Jeannette Rankin a Georgia-i Watkinsville-ben egy 1890-ben épült, régimódi házban lakik, melyben nincs bevezetett meleg viz és a nappali szobájának földes padlója van. Arra a kérdésre, hogy nem sze­retné-e modernizálni a házát, a legnagyobb megle­petéssel feleli: “Minek az? Inkább minden pénze- jnet a békemozgalomnak adom.” Kongresszusi te­vékenysége után is fáradhatatlanul küzd a békéért, a “Women’s International League for Peace and Freedom,” az “Another Mother for Peace” és a “War Resisters League” békemozgalomnak tagja­ként. Neve 1968-ban újra előtérbe került, amikor mint a Jeannette Rankin Brigade vezetője, 5000 ta­gú nöcsoportnak az élén vonult fel Washingtonba a vietnámi háború ellen tiltakozni. Rendkívül bánt­ja Amerika szerepe Vietnámban és úgy érzi, már rengeteg kárt tettünk abban az országban, és sürgő­sen ki kellene vonulni onnan. Véleménye szerint a békét úgy lehetne világszerte biztosítani, ha a U.S. egyoldalúan, teljesen leszerelne. “Ha leszerelnénk, mi lennénk a legbiztonságosabb ország a világon,” mondotta. Legnagyobb bizalma mégis a nőkben van, mert mint mondja: “egy év alatt béke lenne, ha a nők megszervezkednének.” A béke elérésében a válasz­tási reformok is segitenenek. “Jelenleg csak egy fe­hér republikánus férfi-jelölt és egy fehér demokrata férfi jelölt között választhatunk’’ mondja. A szava­zásoknál az arányos képviseletet, az u.n. proportio­nal representation-t igazságosabbnak és demokrati- kusabbnak tartja a jelenlegi egyedi képviselők meg­választásánál. Bárkit, többet jelöltethetnének a lis­tán és a szavazók számsorrendben választanák meg a nekik legmegfelelőbbeket. 1917 óta, amikor ezt először ajánlotta, most sokkal nagyobb lehetőség van ennek a megvalósítására. Ha újra kezdhetné, Jeannette Rankin ma is ugyan­úgy harcolna, de — mind mondja — sokkal meré­szebben, mint azelőtt. % A NŐMOZGALOM HÍREI * NEPÁL A nó'knek csak 1,75 százaléka tud irni-olvasni. A nőszövetség az UNESCO segítségével irás-olvasás tanfolyamokat szervez, ahol a nepáli asszonyok gyermekegeszségúgyi, gyermekgondozási, gyermek- élelmezési, háztartási ismereteket is szereznek. ALGÉRIA Az irás-olvasás elteijesztésére felhasználják a tele­víziót is, hogy azok, akik kisgyermekük mellől nem járhatnak tanfolyamra, megtanulhassanak írni és ol­vasni. A nőszervezet kis településeken varró- és hímző tanfolyamokat szervez, ezek elvégzése után nehezebb tárgyakat oktat. A nőszervezet az ország gazdasági lehetőségein belül munkahelyeket ku­tat fel a nők számára és elősegíti szakmai képzésüket. JAPÁN Együttműködve az orvosokkal, tudósokkal, jo­gászokkal, a nukreáris szennyeződés áldozataival, a japan nőle harcolnak azért, hogy lakóhelyen ne építsenek újabb vegyiüzemeket, ne tegyek tönkre a gyermekek egészségét. ZAMBIA 1963-ig nemcsak a gyarmati elnyomástól szen­vedtek a zambiai asszonyok, hanem attól is, hogy a férfiak rabszolgái voltak. A Zambiai Függetlensé­gi Párt nőbrigádja olyan bizottságokból áll, amelyek harcolnak a gyermekek rosszul tápláltsága ellen; e felvilágosító munkájukat összekapcsolják az írás­tudatlanság felszámolásával, mezőgazdasági, állatte­nyésztési, kézműipari, házigazdálkodási és polgári jogi ismereteket is nyújtanak. AZ ÖREG KORÚAK ES BELLA ABZUG New Yorkban, a Distributive Workers Union 65. fiókjának helyiségében, 250 főnyi nyugalmazott szakszervezeti tag előtt Bella Abzug, a harcos de­mokrata képviselőnő bejelentette az “Öregek Al­kotmányos Joga ”-nak nevezett új törvényjavaslatát. A hallgatóság viharosan megtapsolta a javaslatot, amely biztosítja az öregkoruaknak a független és harcos élet jogát. A nyolc részből álló javaslat egyik cikkelye már hamarosan kikerül a Ház előkészítő bizottságából. Ez a cikkely szövetségi anyagi támo­gatással gondoskodna öregkornak és rokkantak szál­lításáról. “Nemcsak a nők, a szegények, a kisebbségiek, a dolgozók érdekeiért folytatok küzdelmet, — mon­dotta Abzug képviselőnő — hanem az időskorúak érdekeiért is, akiket túl sokáig figyelmen kivül hagytak.” Kifejtette azt is, hogy tíz közül kilenc idős polgár társadalombiztosítási nyugdijat kap és ezeknek túlnyomó többsége kizárólag ebből tartja fenn életét. Javaslata úgy módosítaná a társadalom­biztosítást, hogy elsősorban 25 százalékkal emelné a javadalmazást, azonkívül garantálna évi $ 4500. minimális jövedelmet idős házaspároknak és 3375 dollárt magányosoknak. “Tudom, hogy ilyen vá­lasztási évben kell, hogy többet adjanak az 5 száza­léknál.” ( Az 5 százalékos emelést Nixon elnök ja­vasolta.) Az Abzug-javaslat az időskorúak ügyeinek inté­zésére külön minisztériumot ajánl, szövetségi finan­szírozással öregkorúaknak lakóházak építését és ga­ranciát arra, hogy öregeknek ne kelljen 20 száza­léknál több lakbért fizetni. A javaslat magában fog­lal munkaközvetítési programot is öregeknek és a Medicare kiterjesztését szemüvegre, fogászatra, gyógyszerekre és más szükséges egészségügyi ellá­tásokra, amelylekre jelenleg nem vonatkozik. “Az orvosi költségek az időskorúak költségveté­sének 25 százalékát teszik ki. A Medicare közel sem jár ahhoz, hogy ennek eleget tegyen és Nixon most azt mondja, hogy még ez is évi 69 dol­lárba fog kerülni a jelenlegi 60 dollár helyett,” mondotta Mrs. Abzug. Bella Abzug ezután megmagyarázta, hogy a saját lakóvidékének körzetében pályázik újraválasztásra, jó emberrel versenyezve, mert hadd határozzanak a polgárok, hogy ki legyen a képviselőjük, ne a Rockefellerek, a Duryeák a Brydgesek vagy más republikánus politikusok Albanyban mondják meg, hogy ki legyen a képviselő. A politikusok elhatározták, hogy feldarabolják Abzug képviselőnő kerületét, mégpedig azért, mert ö erőteljesen küzd társadalmi változásokért a nők, a feketék, a spanyolnyelvííek, a fiatalok, a dolgo­zók, a vietnámi veteránok és az öregek érdekében. “Ideje, hogy a lakosság 53 százalékának, — vagy­is a nőknek — legyen valami képviseletük a kong­resszusban. Mi nők, mindössze csak 11-en vagyunk a kongresszusban és még ezt is el akarják venni tőlünk,” — mondta Mrs. Abzug. A hallgatóság viharos éljenzése között Roland Willoughby, a szakszervezet nyugdijügyi vezetője igy zárta be a gyűlést: “Mrs. Abzug azzal, amit itt elmondott, biztosított bennünket arról, hogy nem leszünk az elfelejtettek között és mi sem fogjuk ot elfelejteni.”

Next

/
Thumbnails
Contents