Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-01 / 22. szám
A BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS ELVE GYŐZÖTT A NIXON BREZSNYEV TÁRGYALÁSOKON A történelmi jelentőségű dokumentumot az Egyesült Államok nevében Richard M. Nixon, a Szovjetunió nevében Leonid I. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Párt első titkára írja alá. KIMUTATJÁK A FOGUK FEHÉRÉT Nixon elnök egyik fó célkitűzése az első perctől kezdve, miután beköltözött a Fehér Házba és elfoglalta az ország elnöki tisztségét, hogy reakciós eszközzé formálja át a Legfelsőbb Bíróságot. E célkitűzése sikerült, amikor a főbírói tisztségre Warren E. Burgert, a legfelsőbb bírósági tagságra pedig Harry A. Blackmunt, Lewis F. Powell, Jr.-t és William H. Rehnquist-et nevezte ki. A Nixon által kinevezett négy föbirb minden fontos kérdésben nemcsak az alkotmány értelmezését, a törvények magyarázatát tükrözi vissza, hanem döntésükkel megváltoztatják magát a törve'nyt is. Az ország alaptörvénye előírja, hogy bűnügyi kérdésekben a vádlottat csak az esküdtszék egyhangú határozatával lehet bűnösnek minősíteni. Az ország két államában-. Louisianában és Oregonban, az állami törvény előírja, hogy a bűnügyi vádlottakat az esküdtszék tagjai többségi szavazattal is bűnösnek minősíthetik. Ez a kérdés került Nixon Legfebőbb Bírósága elé — és 5 szavazattal négy ellenében a bíróság alkotmányosnak minősítette a Louisiana-i és Oregon-i törvényt. A Legfebőbb Bíróság ugyancsak a hatalmon lévők érdekében döntött, amikor megnyirbálta a polgárok azon alkotmányos jogát, mely mentesíti őket a bírói eljárástól abban az esetben, ha bűnügyben tanúvallomást tesznek az Esküdtszék előtt. Ellehetünk készülve, hogy a következő hónapokban a Legfelsőbb Bíróság, — mely eredetileg hivatva volt az ország polgárai alkotmányos jogait megvédeni — az ország polgárait egyik alkotmányos joguktól a másik után fosztja meg. A sajtószabadságot nyirbálja meg a Nixon-biro- sag, amikor abban a kérdésben dönt, hogy kénysze- rithetik-e az újságírókat, hogy megnevezzék az általuk szerzett hir forrását. A polgárok magánéletét sértik majd, amikor abban a kérdésben döntenek, hogy a kormányközegek elhelyezhetnek-e titkos hangfelvevőket egyének lakásában, irodáiban, bírósági engedély nélkül, Vagy amikor abban a kérdésben döntenek, hogy joguk van-e az amerikai katonai hatóságoknak kémkedni az áltáluk gyanúsnak minősített polgárok ellen, Félő, hogy hosszú ideig “élvezzük” majd Nixon Legfelsőbb Bíróságának áldásait. MOSZKVA, Egy heti beható tárgyalás Richard M. Nixon, az Egyesült Államok elnöke és Leonid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Párt első titkára között közös nyilatkozatot hozott létre, mely a két világhatalom közti békés egymás mellett élés elvének győzelmét jelenti. Noha a két fél nem tudott közös álláspontra helyezkedni sem a vietnámi, sem a közel-keleti kérdésben, elvben megegyeztek, hogy a két állam között fennálló ideológiai ellentéteknek nem szabad megakadályozni a két állam békés egymás mellett élését, a két fél közti katonai összecsapás elkerülését. A közös közlemény további pontjai: 1. / Mindkét félnek józanságot kell tanúsítani magatartásában. 2. / Időről időre a két államfő közti találkozást előnyösnek tartják. 3. / Hadsereg csökkentést kell kölcsönösen érvényesíteni Európában. 4. / Támogatják az Európai Biztonsági Konferencia egybehivását. 5. / Közös bizottságot állítottak fel, mely hivatva van a két ország közti kereskedelem kiszélesítésére. 6. / A két ország együttműködik az emberiséget sújtó betegségek elleni harcban. 7. / Együttműködnek a környezet szennyeződés elleni harcban. 8. / Meghatározták a két ország védő és támadó rakétáinak számát, mely csökkenti az atomháború kitörésének lehetőségét. 9. / Közös űrkutatási kisérleteket terveznek. 10./ A tudomány, technológia, közoktatás és kultúra terén ki kell bővíteni és mélyíteni a két ország közti kapcsolatot. 11./ Az Egyesült Nemzetek Szövetségét, mint az államok közti béke fenntartását szolgáló szervezeD tét minden lehető módon támogatni kell. A közel-keleti kérdésben csupán abban egyeztek meg, hogy az ENSZ Biztonsági Tanacs által elfogadott (242) határozati javaslat alapján békés módon jöjjön létre egyezmény és Dr. Jarring nagykövet erre irányuló törekvését támogatni kell. Szovjetunióbeli tartózkodása alatt Nixon elnök meglátogatta Leningrád és Kiev városokat is. Eltávozása előtt meghívta Brezsnyev titkárt, Kosygin miniszterelnököt és Podgornyi elnököt, látogassanak el az Egyesült Államokba. A meghívottak elfogadták a meghívást, de nem határozták meg, mikor jönnek az Egyesült Államokba. * ******** KI GYŐZÖTT? Sokan felteszik a kérdést: ki győzött? Erre a kérdésre a válasz: az amerikai NÉP, a Szovjetunió NÉPE, az egész emberiség győzött, mert megtörtént az első lépés, hogy a két nagyhatalom a szigorú ellenségeskedés mesgyéjéről a megértés és kooperáció mesgyéjére lépett. Sokan, és okkal, nagy fenntartással fogadják a moszkvai tárgyalások eredményét. Nem bíznak Nixon elnök szavában. Nem biznak abban, hogy Nixon betartja az egyezményben foglalt elkötelezettségeit. Ez a bizalmatlanság érthető azok részére, akik ismerik Nixon elnök ígérgetéseit. Azonban nem Nixon elnöktől, mint személytől függ, hogy betartja-e elkötelezettségeit, hanem az amerikai nép magatartásától. S most, miután a történelmi dokumentum létrejött, sokkal nehezebb lesz Nixonnak, vagy utódjának a bekeszeretö amerikai népet a békeszerető szovjet nép ellen uszítani. A két állam közti egyezmény új utat nyit nemcsak az Egyesült Államok és a Szovjetunió népe, de az egész emberiség részére, hogy a béke mesgyé- jén, a békés egymás mellett élés elve alapján a nép jólétén és biztonságán fáradozzon. Ént, as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol. XXVI No. 22 Thursday, June 1. 1972 AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC., 130 E. 16 th St. New York, N. Y. 10003 Tel: AL 4-0397
