Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-25 / 21. szám

Thursday, May, 25. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 ELŐNYÖS POLITIKAI ÉGHAJLAT Ismét eldördült a fegyver. John F. Kennedy, Robert Kennedy, Dr. Martin Luther King, Jr. után most George C. Wallace, Alabama kormányzója volt az áldozat. Vajon ki lesz a következő? Nincs a földkerekségen még egy “civilizált” or­szág, ahol annyi politikai merényletet követnének el, mint itt, az Egyesült Államokban. Ez természetesen nem véletlen, mert nincsenek véletlenek. Csak ok és okozat van. Mi az oka tehát annak, hogy az Egyesült Álla­mokban több politikai merényletet követnek el, mint a összes demokratikus országokban együttvé­ve? Mint minden alapvető probléma, ez is számos oí .a vezethető vissza. Az ország történelmi fejlődése, felépítése az ero- < akkal függ össze. Az indiánok kiirtása, a vasúthá­lózat felépítése a farmerek földjeinek erőszakos el­kobzása árán; az ipari munkások ellen a rendőrség, nemzetőrség és katonaság mozgósítása, hogy lehetet­lenné tegyék a szervezkedést az alapiparokban; a szén-és acél-rendőrség (coal and iron police), a szén­ás acélbárók privát hadserege csak pár évtizeddel ezelőtt középkorra emlékeztető terorral uralta az ipari birodalmakat. Most, amikor Wallace kormányzó az ellene elkö­vetett merénylet következtében a kórházi ágyat nyomja, eltöprenghet afölött a kegyetlen, korlátlan terror fölött, melyet államában, Alabamában a “rend fenntartói” a fekete nép ellen a ’60-as évek­ben alkalmaztak; amikor farkaskutyákat, magas­nyomású vízcsöveket, villanybotokat, revolvereket és puskákat vettek igénybe ellenük csupán azért, mert az alkotmányban biztosított jogaikat akarták érvényesíteni. A pénzimádás, a profithajsza, a pénz hatalma és a korrupció hatása jó talajt nyújtott a mafia, az al­világi csoportok létrehozására és elburjánzására. A szabad fegyvervásárlás lehetősége fegyverhez juttat mindenkit, tekintet nélkül arra, hogy a vásár­lónak milyen az elmeállapota. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy az Egyesült Államokban ténylegesen és viszonylagosan is több az elmebeteg, mint más országokban. Kérdezzük: melyik országban bánnak a foglyok­kal úgy, mint az Egyesült Államokban, ahol az or­szág egyik leghaladóbb államában, New York állam­ban, az Attica-i fegyházban 43 személyt gyilkoltak le, hogy leverjék a foglyok lázadását? Melyik országban mutatnak annyi tv-programot, hoznak annyi rádiójelentést, mutatnak annyi fil­met, amely felmagasztalja az erőszak elkövetőit? Végül, de nem utolsó sorban, melyik ország foly­tat olyan embermészárlást immár egy évtizede, mint az Egyesült Államok teszi Vietnámban? Mindez megmagyarázza, miért vannak politikai merényletek az Egyesült Államokban. Az egész rendszer újjáépítése szükséges ahhoz, hogy a politikai éghajlatot megváltoztassuk. Ezt a problémát nem lehet drákói szigorral meg­oldani. A problémásokkal komplikáltabb. A jelenlegi kormány felváltása — mondjuk — McGovern vezetése alatti kormánnyal, egy lépés volna a helyes irányban. Virul u vielnamizálás Hue mellett egy kis lányt találtak halott anyja mellett, kit egy lövedék szétszakított. A lányka ar­cát szétroncsolta és megégette a gránát, két lábát eltörte — de élt. Két nap múlva a kórházban kinyi­totta szemét: nem tudja, hogy hívják, honnan jött, 3 éves lehet. Egy narancsot kapott, hogy megnyug­tassák, de csak sir: “haza akarok menni anyámhoz.” Nénijét szólítja, aki sebesülten ül ágya mellett s ez felel: igen, holnap hazamegyünk. “Igen, igen, kér­lek” könyörög a kislány. ( NY Times) (Sajnos a Times nem mindig volt tele részvéttel. Eveken át büszkén közölte, hogyan püffölik bom­bázóink büntetésül a kommunista lázadókat”, és hogyan kínozzák halálra az elfogott “terrorista ban­ditákat” — értsd hadifoglyokat.)-G ^G ^G >G &G «G ^G ^G ^G ^G ^G ^G 4G kG ^G 4Í4 ^G ^G ^G ^G ^G ^G ^p ^p ^p ^p ^p ^p ^p ^p ^p ^p ^p ^p ^p *p ^p ^p ^p ^p ^p ^P ^p ^p ^p ÉRDEMES KÖZÖLNI A New York állami Westchester megyében meg­jelenő “Patent Trader” május 18.-i számában a kö­vetkező vezércikk jelent meg: “Azok, akik elég szerencsések és sokkig élnek, rájöhetnek arra, hogy eddigi feltevéseiknek, semmi, de semmi közük nincs a valósághoz. Ki hitte volna pár évvel ezelőtt, hogy az amerikaiak imádsághoz fordulnak majd, hogy Vörös Oroszország és Kom­munista Kina higgadtan viselkedjenek a mi kormá­nyunk meggondolatlan lépéseivel szemben. “E sorok Írásakor mind a Szovjetunió, mind Kina higgadtan fogadja Haiphong kikötőjének, Nixon parancsára történt aknázását. Azok, akik a végtelen­ségig ismételgetik Kruscsev ‘mi majd eltemetünk benneteket’ kijelentését, mérlegeljék saját magatar­tásukat és rájönnek arra, hogy a kommunista or­szágok viselkedése megment bennünket attól, hogy önmagunkat és mindenki mást eltemessünk.” ^G *G ^G ^G ^G »G . r„ 4G ^G ^G *» f * ^G ^G ^G ^G lG /p ^p ^p ^p *p »p ^P ^P ^p ^p "rp *p ^p ^p ep A “Bundestag” (parlament) alsó háza 248 szavazattal 9 ellenében jóváhagy ta a szov­jet-német és a lengyel-német barátsági szerződéseket, me­lyek meghatározzák a máso­dik világháború utáni határo­kat. Minden jel arra mutat, hogy a Német Szövetségi Köztár­saság Felsöháza követi az Alsóház döntését. E szerződések jóváhagyása egyengeti az utat az Európai Biztonsági Konferencia egy- behivására, mely hivatva van a nyugati államok és a szoci­alista államok közti viszony normalizálására, az európai béke megszilárdítására. Dr. Rainer Barzel az ellenzék vezére és Willy Brandt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja.

Next

/
Thumbnails
Contents