Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-25 / 21. szám
Thursday, May, 25. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 ELŐNYÖS POLITIKAI ÉGHAJLAT Ismét eldördült a fegyver. John F. Kennedy, Robert Kennedy, Dr. Martin Luther King, Jr. után most George C. Wallace, Alabama kormányzója volt az áldozat. Vajon ki lesz a következő? Nincs a földkerekségen még egy “civilizált” ország, ahol annyi politikai merényletet követnének el, mint itt, az Egyesült Államokban. Ez természetesen nem véletlen, mert nincsenek véletlenek. Csak ok és okozat van. Mi az oka tehát annak, hogy az Egyesült Államokban több politikai merényletet követnek el, mint a összes demokratikus országokban együttvéve? Mint minden alapvető probléma, ez is számos oí .a vezethető vissza. Az ország történelmi fejlődése, felépítése az ero- < akkal függ össze. Az indiánok kiirtása, a vasúthálózat felépítése a farmerek földjeinek erőszakos elkobzása árán; az ipari munkások ellen a rendőrség, nemzetőrség és katonaság mozgósítása, hogy lehetetlenné tegyék a szervezkedést az alapiparokban; a szén-és acél-rendőrség (coal and iron police), a szénás acélbárók privát hadserege csak pár évtizeddel ezelőtt középkorra emlékeztető terorral uralta az ipari birodalmakat. Most, amikor Wallace kormányzó az ellene elkövetett merénylet következtében a kórházi ágyat nyomja, eltöprenghet afölött a kegyetlen, korlátlan terror fölött, melyet államában, Alabamában a “rend fenntartói” a fekete nép ellen a ’60-as években alkalmaztak; amikor farkaskutyákat, magasnyomású vízcsöveket, villanybotokat, revolvereket és puskákat vettek igénybe ellenük csupán azért, mert az alkotmányban biztosított jogaikat akarták érvényesíteni. A pénzimádás, a profithajsza, a pénz hatalma és a korrupció hatása jó talajt nyújtott a mafia, az alvilági csoportok létrehozására és elburjánzására. A szabad fegyvervásárlás lehetősége fegyverhez juttat mindenkit, tekintet nélkül arra, hogy a vásárlónak milyen az elmeállapota. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy az Egyesült Államokban ténylegesen és viszonylagosan is több az elmebeteg, mint más országokban. Kérdezzük: melyik országban bánnak a foglyokkal úgy, mint az Egyesült Államokban, ahol az ország egyik leghaladóbb államában, New York államban, az Attica-i fegyházban 43 személyt gyilkoltak le, hogy leverjék a foglyok lázadását? Melyik országban mutatnak annyi tv-programot, hoznak annyi rádiójelentést, mutatnak annyi filmet, amely felmagasztalja az erőszak elkövetőit? Végül, de nem utolsó sorban, melyik ország folytat olyan embermészárlást immár egy évtizede, mint az Egyesült Államok teszi Vietnámban? Mindez megmagyarázza, miért vannak politikai merényletek az Egyesült Államokban. Az egész rendszer újjáépítése szükséges ahhoz, hogy a politikai éghajlatot megváltoztassuk. Ezt a problémát nem lehet drákói szigorral megoldani. A problémásokkal komplikáltabb. A jelenlegi kormány felváltása — mondjuk — McGovern vezetése alatti kormánnyal, egy lépés volna a helyes irányban. Virul u vielnamizálás Hue mellett egy kis lányt találtak halott anyja mellett, kit egy lövedék szétszakított. A lányka arcát szétroncsolta és megégette a gránát, két lábát eltörte — de élt. Két nap múlva a kórházban kinyitotta szemét: nem tudja, hogy hívják, honnan jött, 3 éves lehet. Egy narancsot kapott, hogy megnyugtassák, de csak sir: “haza akarok menni anyámhoz.” Nénijét szólítja, aki sebesülten ül ágya mellett s ez felel: igen, holnap hazamegyünk. “Igen, igen, kérlek” könyörög a kislány. ( NY Times) (Sajnos a Times nem mindig volt tele részvéttel. Eveken át büszkén közölte, hogyan püffölik bombázóink büntetésül a kommunista lázadókat”, és hogyan kínozzák halálra az elfogott “terrorista banditákat” — értsd hadifoglyokat.)-G ^G ^G >G &G «G ^G ^G ^G ^G ^G ^G 4G kG ^G 4Í4 ^G ^G ^G ^G ^G ^G ^p ^p ^p ^p ^p ^p ^p ^p ^p ^p ^p ^p ^p *p ^p ^p ^p ^p ^p ^P ^p ^p ^p ÉRDEMES KÖZÖLNI A New York állami Westchester megyében megjelenő “Patent Trader” május 18.-i számában a következő vezércikk jelent meg: “Azok, akik elég szerencsések és sokkig élnek, rájöhetnek arra, hogy eddigi feltevéseiknek, semmi, de semmi közük nincs a valósághoz. Ki hitte volna pár évvel ezelőtt, hogy az amerikaiak imádsághoz fordulnak majd, hogy Vörös Oroszország és Kommunista Kina higgadtan viselkedjenek a mi kormányunk meggondolatlan lépéseivel szemben. “E sorok Írásakor mind a Szovjetunió, mind Kina higgadtan fogadja Haiphong kikötőjének, Nixon parancsára történt aknázását. Azok, akik a végtelenségig ismételgetik Kruscsev ‘mi majd eltemetünk benneteket’ kijelentését, mérlegeljék saját magatartásukat és rájönnek arra, hogy a kommunista országok viselkedése megment bennünket attól, hogy önmagunkat és mindenki mást eltemessünk.” ^G *G ^G ^G ^G »G . r„ 4G ^G ^G *» f * ^G ^G ^G ^G lG /p ^p ^p ^p *p »p ^P ^P ^p ^p "rp *p ^p ^p ep A “Bundestag” (parlament) alsó háza 248 szavazattal 9 ellenében jóváhagy ta a szovjet-német és a lengyel-német barátsági szerződéseket, melyek meghatározzák a második világháború utáni határokat. Minden jel arra mutat, hogy a Német Szövetségi Köztársaság Felsöháza követi az Alsóház döntését. E szerződések jóváhagyása egyengeti az utat az Európai Biztonsági Konferencia egy- behivására, mely hivatva van a nyugati államok és a szocialista államok közti viszony normalizálására, az európai béke megszilárdítására. Dr. Rainer Barzel az ellenzék vezére és Willy Brandt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja.
