Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-25 / 21. szám

_________ ___ . ___________ Ent, as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.Ó. of N.Y., N.Y. Vol. XXVI No. 21. Thursday, May, 25. 1972 AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC., 130 E. 16 th St. New York, N. Y. 10003 Tel: AL 4-0397 Miért? EREDMÉNYEKET VARNAK A NIXON BREZSNYEV TÁRGYALÁSOKTÓL MOSZKVA, Folyamatban vannak a tárgyalások Nixon elnök és Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja első titkára között. A tárgyalások eredményéről csak a jövő vasárnap adnak ki közös nyilatkozatot, de minden jel arra mutat, hogy egyezmény jön létre az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió között a két ország közti ke­reskedelem kiszélesítésére, az űrkutatás folytatására, a stratégiai fegyverkezes korlátozására, a két ország kereskedelmi flottájának kihasználására, a U.S. és szovjet hadihajók közti összeütközés elkerülésére. Lehetséges, hogy a vietnámi háború és a közel-ke­leti kérdés szintén napirenden lesz, — de e kérdések­ben nincs nagy remény a megegyezésre. A TASS, — szovjet hírszolgálati hivatal — ismé­telten kihangsúlyozta a szovjet kormány magatartá­sát: a múltban, a jelenben és a jövőben minden se­gítséget megadunk a hősiesen küzdő vietnámi nép­nek, segítjük őket szabadságuk, függetlenségük és önállóságuk kivívásában. Nixon elnök tiszteletére adott banketten Nikolai Podgorny, a Szovjetunió elnöke köszöntő beszédé­ben többek között mondotta: “Noha országaink között számos elvi ellentét áll fenn, a tényleges helyzet megkívánja, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió cselekedeteikkel elhárítsák a világhá­ború veszélyét, felszámolják a U.S. és a Szovjet­unió közti hidegháborút.” Nixon elnök válaszában többek között mondotta: “Az amerikai nép békét akar. Tudom, hogy a szovjet nép is békét akar. Remélem, hogy orszá­gaink képviselői együttműködnek, hogy békét te­remtsenek nepeik és az egész emberiség részére.” “Az Egyesült Államok kész összhangban dolgoz­ni minden nemzettel a békés világ létrehozásában, amelyben minden nemzet önállóan dönt saját jövő­jéről.” TOVÁBB FOLYNAK A HARCOK ANLOC,RONTOM,HUE KÖRZETÉBEN Többen kérdezték: mi a magyarázata annak, hogy a szovjet vezetők hajlandók csúcsértekezletet tartani az Egyesült Államok elnökével, Nixonnal, mikor ö csak hetekkel előbb elrendelte a vietnámi háború példátlan felfokozását: A kérdés méltányos. Noha mi nem folytattunk eszmecserét a szovjet vezetőkkel, úgy véljük, hogy a helyes úton járunk, amikor azt mondjuk, hogy ők a népük iránti fele­lősség, sőt mi több, az egész emberiség iránti fele­lőség tudatában minden igyekezetüket, tudásukat és erejüket arra fordítják, hogy biztosítsák az embe­riség békéjét — az emberiség fennmaradását. Bizonyára vannak, akik úgy vélik, hogy az adott helyzetben a szovjet vezetők részvétele a csúcsérte­kezleten engedményt jelent a háborúra törekvők ré­szére és ahelyett, hogy megfékezné, iijabb és tovab-i bi háborús tettekre ösztökéli őket. Nézzük azonban mi a tényleges helyzet: A Német Szövetségi Köztársaság parlamentjének alsó háza jóváhagyta a Szovjet-Német és a Lengyel- Német szerződést. Minden jel arra mutat, hogy a Bundestag felsöháza azonos határozatot hoz. Ez lehetővé teszi az Európai Biztonsági Konfe­rencia egy behívását, a nyugat-európai és a szocialis­ta államok közti jó viszony helyreállítását, az euró­pai béke megszilárdítását. A Közel-Keleten a Szovjetunió és az arab álla­mok közti kapocs egyre szorosabb és barátságo­sabb. E közös együttműködés a legjobb garancia arra, hogy a közel-keleti kérdés is megoldódik majd azok javára, akik ellenzik egyik ország terjeszkedé­sét hadi eszközökkel szomszédaik rovására. Az ázsiai földrészén a Szovjetunió és India közti szoros barátság kihat úgyszólván e földrész minden országára, ami ugyancsak megerősíti a világ békéjé­ért küzdők kezét. Latin-Amerikában is egyre gyorsabb tempóban ke­rülnek felül azok az erők, melyek a nemzetek füg­getlenségéért, önállóságáért, a békés egymás mel­lett élés elvéért harcolnak. Ami pedig a vietnámi nép méltányos harcát ille­ti, a csúcsértekezlet egy fokkal sem csökkenti azt a támogatást, melyet a Szovjetunió és a többi szoci­alista országok nyújtanak az Önfeláldozóan harcoló vietnámi nép részére. Ellenkezőleg. Ez teszi lehetővé a vietnámi nép részére az amerikai aknák eltávolítását, a szovjet és a többi nemzetek hajóinak jövés-menését — a szabadságharc sikeres befejezéséhez szükséges anyag szállítását. A tény az, hogy a világ minden részében józanul gondolkodó emberek, politikai nézetre való tekin­tet nélkül, nagy őrömmel és nagy elismeréssel fo­gadták a Szovjetunió higgadt, meggondolt magatar­tását Nixon kihívására. A Szovjetunió dicsőségére válik, hogy magatartá­sával megfékezi az atomháborúira törekvőket. A Szovjetunió magatartása kristálytisztán a világ közvéleményé elé tárja, hogy kik azok, akik a habo­mra, s kik, akik a békére törekednek. SAIGON, A népi haderők és a vietnámi bábkor­mány csapatai között tovább folynak a véres har­cok Anloc, Kontum és Hue városok körzetében. A felszabadító seregeket csupán az tartja vissza a három város elfoglalásától, hogy az amerikai légi­erő vadászbombázóiról, valamint a hatalmas B-52- esekről állandóan zuhannak a bombák ezrei. Mind a délvietnámi, mind az amerikai hadvezetöség pár nap előtt világgá kürtölte: “Jelentős győzelem kü­szöbén állunk: áttörjük az Anloc körüli gyűrűt és utat nyitunk a várost védő seregekhez, űgv hogv megerösitéseket, municiót és élelmet tudunk ré­szükre küldeni a 13-as útvonalon.” Amióta ezt a kijelentést tették, be kellett valla- niok, hogy a népi haderőknek sikerült a délviet- námiak előretörését fenntartani, támadásukat vissza­verni. Gránát- és aknaesö árasztja el mind a három va­rost. Az amerikai légierő folytatja a Vietnámi Demok­ratikus Köztársaság térségének bombázását.

Next

/
Thumbnails
Contents