Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-18 / 20. szám
Magyarul beszélni, nemcsak a nyelvtani hibák elkerülését jelenti, hanem az igaz beszéd hivei is magyarul szoktak szólni. Ezt úgy is lehet mondani, hogy “magyaran”, viszont ez csak a nyílt beszéd fogalmát jelenti, a nyelvi tisztaságot nem. S mégis azt hiszem, hogy magyarán szólni annyit tesz, mint — a másik értelemben is — magyarul beszélni. Nem véletlen, hogy a nyelvmüveles a legutóbbi másfel évtizedben oly sok ember szívügye. Szokták idézni Széchenyit, aki a reformkor idején azt mondta, hogy nyelvében él a nemzet. Ma már ennél jóval többről van szó. A nyelv utján él a gondolat, ha úgy tetszik a nemzeti gondolat. Amit ma hirdetünk, azt mindkét értelemben magyarul kell mondanunk, hogy az emberek jól megértsék azt, amit mondani akarunk, és csakis úgy, ahogy mondani akatjuk. A szép magyar beszéd egyik követelménye például, hogy logikusan kapcsolódjanak egymáshoz a mondatok. Nagy kár, ha valaki nem így fogalmaz, mert mondanivalójáról nem tud meggyőzni másokat. Lehetetlen azonban magyarul beszélni, ha a gondolatmenet nem logikus. Így hat az a tény, hogy mindinkább magyarán beszelünk, követeli — hogy jól szóljunk magyarul. S végre elfeledjük azt a múltból valahogy átvett furcsa szokást, hogy a műveltségével hivalkodó embernek, szakembernek illett bonyolultan beszélnie, ezzel is jelezve: ő több. mas, mint a többiek, akik csak anyanyelvűket tudják, de egyébként nem beavatottak. Szó sincs róla hogy amikor stilisztikáról van szó, csak arról volna szó. A bonyolultság, a magyartalanság gyakran a mondanivaló hiányát vagy éppen a gondolatok nya- katekertséget, hamisságát leplezheti. Következésképpen: aki magyarán el akarja mondani véleményét, annak kifejezően, pontosan kell magyarul beszélni. Ne legyünk ez esetben se nacionalistak; ismerjük el, hogy a magyar nyelv csodálatos, számunkra legkedvesebb, de éppilyen csodálatos és kedves a saját anyanyelve a föld minden népének. S a legtöbb nyelvben éppen Így használják kettős értelemben a “magyaran” kifejezést, legfeljebb ott úgy mondják, hogy “megmondom oroszul”, vagy “megmondom németül”. A világosan kifejezett gondolat erősebben hat az emberekre, mint az, amelyet homályos fogalmazással igyekeznek elfogadtatni. A közérthetőség minden nyelvtan alapja, szorosan kapcsolódik ahhoz a célhoz, hogy a haladó eszmék mindenüvé behatoljanak S hogy némelyek ma Magyarországon még mindig rontják a nyelvet? Sok esetben egyszerű tudatlanság az oka vagy fellengzős kifejezési divatok. Sokszor azonban megtaláljuk mögötte a gondolati turpisságot is. Akik például — jellemzőbb példa hirtelen nem jut eszembe — egy-egy készülék “meghi - básodásáról” beszélnek, ahelyett, hogy azt mondanák elromlott, tulajdonképpen annak akarják elejét venni, hogy megállapítsák, miért lett valami rossz . A “lerendez” kifejezés, szerintem, gyakran elvtelen megalkuvást takar: ha az illető azt mondaná, hogy megoldotta, vagy rendbe hozta, magyarán beszélne, de könnyebb volna bírálni az intézkedése felemásságát. Némelyek tehát kifejezetten kapva kapnak a divatos kifejezésen, hogy velük divatjamúlt gondolkozásukat leplezzék. S mert regen magyarán beszélünk, már csak ezért is kötelességünk jól megtanulnunk édes anyanyelvűnket. Amit el akarunk és el kell mondanunk, azt keresetlenül — nekünk magyaroknak magyarán és magyarul — kell kifejeznünk. S ha valaki mégis stilisztikai fordulatok mögé akar bújni, csak rángassuk ki öt ebből a magyartalan büvóhelyböl. Az sem baj , ha nemely esetben kiderül: az illetők nemcsak magyarul nem tudnak. könyvespolc CSOHÁNY GABRIELLA : KÓRHÁZ MÉCSVILÁGNÁL Azokban a hetekben pincébe bújt az egész város, a trafikosok, a méltóságák, a varrónők, a foxikutyák, a szökött katonák, és volt, aki fel sem jött onnan többet. Borbála is elbújt, mert soha nem állhatta a sebeket, a védőnőképzőben egy operációról ki is zavarták, nem akart kórházvonaton szolgálni, ő csecsemők gondozására szegődött, nem pedig felnőtt férfiak ápolására, akik vizet kérnek, ágy tálat kérnek, lecsonkolt kezükön átvérzik a pólya, és sírnak az anyjuk meg a szeretőjük után. . . Szerette volna lelkiismeretfurdalás nélkül megúszni az egészet, bebizonyítani legalább önmaga előtt, hogy alkalmatlan a feladatra, és Sarolta néni, mit kezdene nélküle szegényke a háborús város kellős közepén? Borbálát és a többieket egy tojásgránát űzi el a lakályos szenespincéből s mire észbekapna, már egy sötét, huzatos iskola folyosóján szaladgál, és a mécses világánál ápolja a sebesülteket, akik vizet kérnek, és kezükön, lábukon átvérzik a kötés, de nincs se gyógyszer, se pólya több, még ennivaló sincs. Botcsinálta hős ez a Borbála, oklevele alig féléves, ő maga is kislány volt még néhány héttel ezelőtt, s a felszabadulás pillanatában kisgyerekként kucorog egy ablakmélyedésben — pedig akkor már felnőtt ember. Magyarországon megjelent Imre Samunak “A mai magyar nyelvjárások rendszere” című monográfiája. A közel 400 lapos munka a magyar nyelvatlasz a- nyaga alapjan modern szempontú részletes leírást ad az egész magyar nyelvterület nyelvjárásairól, elsősorban hangtani és alaktani szempontból. Részletesen elemzi a mai magyar nyelvjárások területi tagolását. BETŰK ÉS JELEK Olyan köznapian termé- zetes, hogy betűk vannak, tőgy Írunk. Mi lenne, ha lem birtokolnánk az abé- é jeleit? Megállna az élet. lert nem lenne cégtábla, zerelmes levél, villany- zámla, sírfelirat, telek- ;önyvi kivonat, törvénykönyv, házasságlevél, csekk-könyv és irodalom. Hosszú, sok ezer esztendős ut vezetett a manapság, használatos irás kialakulásáig. Amig a kövek, a kavicsok, a virágok, a kagylók és a rováspálcák gon- dolatközvetitő szerepét átvették a betűk. Az irás története ezeknek a tárgyaknak és anyagoknak a felhasználásával kezdődött. A nagyobb emberi közösségek élete elképzelhetetlen olyan jelek nélkül, amelyek lehetővé teszik a gondolatok közlését és rögzítését. A betű minden korábbi tárgynál és eszköznél alkalmasabb erre a célra. Paolo Santarcangeli szentnek tartja a betűt és azt állítja,hogy a betűvetés különbözteti meg az embert az állatoktól. Könyveben azt vizsgálja hogy milyen 1 összefüggések fedezhetők fel az ábécé jelei es a hozzájuk fűződő szimbólumok között. Az első betűről, az “A”-ról azt Írja, hogy ez az a- lap a Kezdet, egyben az első ember, Adam jele is. Az "A”betü a betűk királya, a “B” a királyné. Santarcangeli sorra veszi valamennyi betűt, arra törekszik, hogy az olvasók eddiginél jobban szeressek és jobban megértsék ezeket a nélkülözhetetlen jeleket. Meghalt GERÖ VIKTOR 67 éves korában elhunyt Geró Viktor a magyar nyelv és kultúra ápolására életrehivott Becsi Magyar lskolaegyes’űlet elnöke. Évtizedeken át nagy eredménnyel szervezte, lelkesítette a magyar nyelv és kultúra ápolásának ügyét. Csaknem 50 évet élt Becsben, de végig magyarnak vallotta magat, s a magyarság-tudat ápolását, fejlesztését szolgálta. A gyász-szertartáson a szülőföld nevében Kárpáti József a Magyarok Világszövetségének főtitkára, va lamint a magyar nagykövetség képviselői rótták le kegyeletüket. TERJESSZE LAPUNKAT ! PINTER ISTVÁN MAGYARUL, MAGYARÁN ..........................................Mimii........IIIIIIIIIII...............................................Ml...............................................................................minim........... I mmwB mwtmwtm&wwmm I | siilálMlM É1&IiWlfllálE i EiiMimmmmiiMimmmimmimmmmiiiimmmiifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiE: Thursday, May. 18. 1972 MAt'V.A'S S2& • HUNGARIAN Wúsir<
