Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-11 / 19. szám

Thursday, May, 11. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 SCHAFER EMIL: EGY MAGYAR HŐS AZ AMERIKAI FORRADALOMBAN Az amerikai forradalmi háború, amely 1776-ban Anglia ellen kitört, több idegen származású kato­nai vezért vonzott a forradalom szolgálatába. A franciák LAFAYETTE-t, a németek von STEUBEN-t, a lengyelek PULASKI-t és KOSCIUS- KO-t, a magyarok KOVÁCS ezredest adták az amerikai függetlenség elnyeréséhez. Kovács ezredes Amerika ünnepelt hőse vitéz tet­teivel és élete feláldozásával járult az Egyesült Államok megalapításához. E legendás hősről írunk a következőkben. KOVÁCS MIHÁLY Karcag-Ujszálláson született 1724-ben. Mint fiatal ember nagy hatással volt rá a katonai fegyelem és általában a katoha-élet és elhatározta, hogy azt a pályát választja élethivatásának. Huszár lett belőle az osztrák hadseregben, de sorsa Poroszországba vitte és ott Nagy Frigyes csá­szár szolgálatába állott. Szerette a katona-életet és igy természetesen példás katona volt. Tudományos alapon is tanulmányozta a hadászatot és Frigyes rövidesen egy légió vezetésével bízta meg, amit el is neveztek Kovács Légiónak. Tizenhat évig ette Nagy Frigyes kenyerét, ami­kor az osztrák-porosz háború kitört és mivel a po­rosz hadseregben szolgált,kénytelen volt saját király­nője, Mária Terézia ellen harcolni. A harcban hadi­fogságba esett, de mivel tudott magyarul beszélni, a fogságból kibeszélte magát és minden baj nélkül visszakerült Magyarországba. KOVÁCS HÁZASSÁGA Szinyére került, ahol 1763. májusában feleségül vette MERSE ZSIGMOND legkisebb leányát Fran­ciskát. Szinyei-Merse Pál (1845-1920) világhírű fes­tőművész a Merse család leszármazottja volt. A házasságból egy gyermek született, de már 3 éves korában meghalt. Kovács Szinyén töltött éveiről nagyon keveset jegyzett fel a krónika. Nyugtalan természete és helyzetével való elégedetlensége is­mét a katonasághoz vitte, ez alkalommal ismét az osztrák hadseregbe. (Annak idején a hadseregben szolgáló tiszteknek volt valamelyes mozgási szabad­ságuk. Elhagyhatták a hadsereget, ha nem volt há­ború.) AZ AMERIKAI FORRADALOM Kovács hallott az amerikai forradalomról és pa- gyon egyetértett a kolóniák szabadságharcával. El­határozta, hogy segíteni fog a forradalmároknak az angol uralom alóli felszabadulás küzdelmében. En­gedélyt kért, hogy elhagyhassa Magyarországot és mehessen Amerikába. " A budai katonai parancsnokság a következő so­rokkal emlékszik meg Kovács őrnagy eltávozásáról: “BUDAI PARANCSNOKSÁG. Kovács őrnagy elhagyta Budát 1776 augusztusában, hogy a francia- országi Bordeaux kikötőben hajóraszállva az ameri­kai forradalmi hadsereghez csatlakozzon.” Idézet a “Hungarian Quarterly,London”-ból.— Kovács először Velencébe, majd Genoába, onnan Bordeaux-ba ment. Bordeaux-ba érve levelet irt BENJAMIN FRANKLIN-hoz, aki akkor az új ame­rikai kormány nagykövete volt Franciaországban, és Parisban tartózkodott. A latinul irt levél eredetije a Philadelphia-i Philosophical Society könyvtárában van elhelyez­ve. A levél angol fordítása a New York Public Lib­rary-ban megtalálható. A levelet lefordítottuk magyarra, reméljük vissza­adjuk a gondolatot, amit Kovács őrnagy eredetileg magyarul akart kifejezni. KOVÁCS ŐRNAGY LEVELE BENJAMIN FRANKLIN HOZ “Excellenciás Uram! Az aranyszabadságot nem lehet sárga arannyal megvenni. Mikor e levelemet Excellenciád kezébe ajánlom, ugyanakkor követem a haza atyjának hivó szavát is, ahogyan azt a szabadságért harcolók mindig tették. Magyar származású független ember vagyok. Ami katonai értékemet illeti, a porosz királyi hadsereg­ben lettem kiképezve, ahol közkatonából huszárka­pitányi rangra emelkedtem, nem a véletlen szeren­cse, hanem a legerősebb önfegyelem és katonai fel- készültségem eredményeként. A véres háborúk amikben résztvettem, megtaní­tottak, hogyan kell katonákat nevelni, felfegyverez­ni, hogyan kell képessé tenni őket a legszentebbre, a haza védelmére, bármilyen körülmények között. Nehéz utazás után saját akaratomból vagyok itt. Készen állok hűséges szolgálatra, ha kell, életem fel­áldozására, ahogy az elvárható a háború veszélyeivel szembenálló becsületes katonától. Egy — a kolóniák igaz ügyével szimpatizáló — bordeaux-i kereskedő, Mr.Faedevill segítségével si­került a CATHERINA nevű darmouthi hajóra he­lyet szereznem. A hajó parancsnoka Captain Whippy. Kérem Excellenciádat, kegyeskedjék részemre útlevél kiadását engedélyezni és a jóindulatú kong­resszushoz egy ajánló levelet adni. Több baj társamat is várom ide, akik még nem érkeztek meg. Excellenciád nagyban segítené a sza­badság ügyét, ha felhatalmazást adna Mr. Faedevill- nek, hogy ideérkezésük után baj társaimnak is biz­tosíthatná a kolóniákba való utazást. Végezetül írhatom — várva kegyes válaszát — hogy legnagyobb vágyam minél előbb ott lenni, ahol szükség van rám, törhetetlen engedelmesség­gel szolgálni Excellenciádat és a kongresszust. Hűen mindhalálig MICHAEL KO VATS DE FABRICY Bordeaux, Január 13, 1777.” Hogy e levélre kapott-e választ, arról a történe­lem nem ir. De hogy a levelet Franklin megkapta, az bizonyos, mert a levél a múzeumba került. Kovács 53 éves volt, mikor Amerikába érkezett, 33 évi katonai múlt volt mögötte. Amint megérke­zett 1777-ben, azonnal összejött Pulaski Kázmérral, akin keresztül felajánlotta szolgálatait Washington­nak. Pulaski 1778 január 9-én Washington-hoz irt le­velében írja: “. . . a tervbevett lovassági csapatok megszervezéséhez Kovács őrnagy közreműködése feltétlenül szükséges. Biztos vagyok, hogy Kovács mint kikepzotiszt meg fog felelni hivatásának es ké­rem Ont, hogy ezt a kiváló megbízható tisztet a had­sereg kötelékébe vegye fel. Minél hamarabb kapom az igenlő választ, annál nagyobb lehetősége lesz a lovasság megszervezésének.” Az ismeretes, hogy az angol hadsereg nem volt lovasságra felépítve. Washington mint volt angol tiszt nem ismerte a lovasság szervezetét, Pulaszki lengyel tábornok volt az, aki az új amerikai hadse­regben a lovasság megszervezését ajánlotta. Washing­ton elvileg beleegyezett, de nem tettek semilyen határozott lépést a terv kivitelére. Kovács őrnagy jelenléte alkalmat adott Pulaszki-nak, hogy most már a tervet valóra váltsa. Pulaszki levelét Washington megválaszolta. RÉSZLET GEORGE WASHINGTON PULASZKI TÁBORNOKHOZ IRT LEVELÉBŐL. “Minthogy oly sokat hallottam már KOVÁCS ezredesről, jelleméről, és képességeiről, nincs kifo­gásom az ellen, hogy néhány hónapra mint kiképző- mester alkalmaztassék. Egyúttal azonban óvatosságra intem külföldi tisztek alkalmazása iránt való hajlandóságában: az ország nyelvének, valamint a nép géniuszának, szo­kásainak nem-ismerése gyakran okoz nehézséget és kellemetlenséget, melyek kockázatát nem szabad el­vállalnunk, kivéve rendkívüli tehetség és képesség esetében,” — irta Washington. A KONGRESSZUS HATÁROZATA A Légió megszervezésére rövidesen kijött a ren­delet. A 68 lovas és 200 gyalogosból álló katonai szerv a PULASKI LÉGIÓ nevet kapta. 1778 április 18-án a Continental Congress, a katonai bizottság és Washington tábornok ajánlatára kinevezte a ma­gyar származású KOVÁCS MIHÁLYT a Pulaski Légid ezredes parancsnokává. A légió katonáit a lakosság mindenütt a legna­gyobb szeretettel vette körül, akármelyik helység közelében gyakorlatoztak. A Maryland Journal és Baltimore Adviser 1778 augusztus 4-iki számban Írja, hogy Pulaski tábornok csapatszémlét tartott és a légió harci kedve és fe­gyelme elárulta, hogy a legkiválóbb vezetés alatt állnak. Kovács ezredes büszke is volt a csapatra. Az köztudomású volt, hogy a magyar katonák és katonatisztek a legudvariasabb magatartást tanúsí­tották a lakossággal szemben mindenütt. Salem, So. Carolina-i Protestant Diary megírja, hogy a “légionisták nagy tisztelettel vannak a lakos­ság iránt, nem részegeskednek és mindent készpénz­zel fizetnek.” Kovács ezredes érdeme volt, hogy céltudatos, jó katonákat nevelt ki. A Légió már megalakulása évében, 1778-ban re'sztvett az Egg Harbor-i ütközetben, ahol 30 em­bert veszített, majd az Osborn Island-nál lefolyt csa­tában 22 embert. De a Légió legnagyobb ellensége a ragályos betegség volt, a himlő, ami miatt rövid időn belül 150 embert veszítettek el. Nehéz tél után a csapat összeszedte magát és ké­szen volt további harcokra. ( folytatás all. oldalon ! )

Next

/
Thumbnails
Contents