Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-20 / 3. szám
Ent, as 2nd Class Matter Dec. 3 l. 1952. under the Act of March 2. 11Í79. at the P.O. of N Y . N.Y. Vol. XXVI. No. 3 Thursday. Jan. 20. 1972 AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC., 130 E. 16 th St. New York, N. Y. 10003 Tel: AL 4-0397 Miért ellenzik! Még ina is sokan hiszik, hogy az Egyesült Államok, a szabadság és korlátlan lehetőség hazája, ahol mindenkinek egyaránt esélye van bármely tisztség betöltésére, még az ország elnöki tisztségére is. A Demokrata Párt vezetői azonban nem ringatják magukat ebben a tévhitben. Mint praktikus politikusok, tapasztalatból tudják, hogy az 1968-as választások eredménye részben annak tudható be, hogy a Republikánus Párt 20 millió dollárt költött főleg TV programokra, melyekkel az amerikai polgárok elég nagy százalékát meg tudták nyerni, hogy Nixonra adják szavazatukat. Ez késztette a demokrata párti politikusokat arra, hogy törvényjavaslatot terjesszenek be azzal a célkitűzéssel, hogy a szövetségi kormány fedezze a két nagy párt elnökjelöltjeinek kiadásait. Nixon elnök és a Republikánus Párt azonban hevesen ellenzi a demokraták ezen törekvését. Ez természetesen nem véletlen. Csupán a számokra kell tekintenünk és tiszta képet kapunk: az ország 11 leggazdagabb családjának 122 tagja, 2,766.136 dollárt adott az 1968-as elnökjelöltek kampánykiadásainak fedezésére. Ebből az összegből a republikánus jelölt 2,580,785 dollárt kapott, a Demokrata Párt jelöltje 149,700 dollárt. A fennmaradt 35.651 dollárt különböző kisebb pártok jelöltjei “támogatására” adták. Az adakozók között ott látjuk a Dupont, a Ford, a Mellon, a Pew, a Rockefeller, a Vanderbilt és a Whitney családok tagjainak nevét. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a republikánusok eget-földet megmozgatnak a jelenleg érvényben lévő rendszer fenntartásáért, vagyis hogy a politikai pártok maguk fedezzék a választási költségeket. Nixon elnök az idei választásokra még az 1968-as hatalmas összegnél is többet óhajt költeni, hogy igy befolyásolja annak kimenetelét. Fennáll a veszély, hogy a Republikánus Párt jelöltjenek annyival több pénz áll rendelkezésére, mint fö ellenfelének, a Demokrata Párt jelöltjének, hogy az amerikai elnökválasztás majdnem visszatükrözi azt a választási cirkuszt, amely Dél-Vietnámban lejátszódott, amikor Thieu volt az egyetlen elnökjelölt. Ezt az egyenlőtlen hélyzetet a Demokrata Párt csak ügy tudja ellensúlyozni, ha olyan programot fogad el a Miami ban tartandó konvención, amely megragadja az amerikai szavazók képzeletét és választ ad azokra a kérdésekre, amelyek az amerikai polgárokat aggasztják. Főleg pedig olyan egyént jelöl az elnöki tisztségre, akinek SZAVÁBAN HISZNEK A SZAVAZÓK. Nixon elnököt ki lehet és ki kell buktatni a Fehér * - ^. . Házból, ha meg akarjuk állítani az amerikai nép életszínvonalának állandó csökkenését és ha véget akarunk vetni a faji megkülönböztetésnek, a nagy városok leromlásának, a bűnözés terjedésének es az erkölcstelen indo kínai háborúnak. 650 egyházi vezető erkölcstelennek bélyegzi az indo kínai háborút KANSAS CITY, Mo. 650 katolikus, református, keleti ortodox és zsidó egyházfő itt tartott országos összejövetelén egyhangú szavazatta] határozati javaslatot fogadott el, mely erkölcstelennek bélyegzi Nixon elnök indo-kinai politikáját. A határozati javaslat továbbá: 1. / Vádolja a Nixon kormányt, mert nem politikai megoldásra, hanem katonai győzelemre törekszik. 2. / Elítéli a Nixon kormányt, mert továbbra is fegyvert szállít Indo-Kinába és ezekkel a fegyverekkel folytatják az ázsiai nép pusztítását. 3. / Kárhoztatja a Nixon kormányt, mert az amerikai bombázókról a népre és a vetésekre zúdított bombák száma és súlya nagyobb, mint a Johnson-kormány uralma alatt. 4. / Kritizálja Nixon elnököt, mert hamis beállítás sál elhitette az amerikai nép többségével, hogy leépíti az indo-kinai háborút, holott a változás csupán annyi, hogy kevesebb amerikai, de több ázsiai esik áldozatul a háború tovább folytatásának. 5. / Támogatást Ígérnek mindazoknak, akik erkölcsi szempontból ellenzik a háborút és nem hajlandók abban részt venni. A nagy horderejű összejövetelen részt vettek: az Episcopal Peace Fellowship, Clergy and Laymen Concerned, a Vietnám Veterans for Peace szervezetek tagjai. A katolikus egyház 200 pappal képviseltette magát. Ott volt többek között a Most Rev. Thomas J. Gumbleton, Detroit helyettes püspöke. Az összejövetelt az Egyházak Nemzeti Tanácsa hívta egybe. Az egybegyúlt egyházi vezetők az amerikai néphez intézett felhívásukat a következő szakasszal végezték: “Az egyetlen erkölcsös ut, melyet az amerikai kormány követhet, hogy haladéktalanul véget vetünk az indo-kinai háborúnak, visszavonjuk összes csapatainkat és megtagadunk minden hadi és anyagi támogatást a délvietnámi kormánytól és módot adunk a vietnámi népnek arra, hogy önmaga döntse el, milyen kormányrendszer alatt óhajt élni.” RÉV. MARTIN LUTHER KING SAN FRANCISCO, Cal. A Csendes Óceán 24 kikötőjében ismét sztrájkba lépett 13,000 rakodó munkás. Tavaly 100 napon keresztül sztrájkolták. Majd visszatértek a munkába, amikor a kormány bírói tiltó parancsot adott ki ellenük. A 80 napos tárgyalás eredmenytelenül végződött. Nixon minden jel szerint kéri majd, hogy a kongresszus törvényt hozzon a sztrájk betiltására. • NEW YORK, N.Y. Influenza járvány dúl New York és környékén. A gyárak es irodák alkalmazottainak 30 százaléka távol marad munkahelvéről a betegség miatt. Január 15.-én országszerte milliók ünnepelték az 1968-ban meggyilkolt Rév. Martin Luther King születésnapját. Templomokban, szakszervezeti termekben, egyetemeken, városházi épületekben. Több ezer munkás távol maradt a munkahelyétől, mások dolgoztak, de napi keresetüket elküldték a Southern Christian Leadership Conference részére, mely szervezet élén állt Rev. King. Ez a szervezet folytatja a küzdelmet a fekete nép teljes egyenlőségéért. Egyre nő a követelés: a kongresszus iktassa törvénybe Dr. King születésnapját, mint nemzeti ünne- pet. ALBANY, N.Y. A Public Service Commission engedélyt adott a telefonvállalatnak a díjazás “átlag” 9 százalékos felemelésére. Ez évente 160 millió dollár többlet bevételt jelent a vállalat részére. 1971 júliusában évi 190 millió dollárral emelték a díjazást úgy, hogy hat hónapon belül 350 millió dollar ‘’ajándékot” kapott a világ ezen leghatalmasabb vállalata, a telefon használók rovására. • TRENTON, N. J. New Jersey Legfelsőbb Birósága 6 : 1 szavazattal eltörölte a halálbüntetést.
