Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-11 / 19. szám
Ent, as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol.XXVI. No. iL. Thursday, May, 11. 1972 AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC., 130 E. 16 th St. New York, N. Y. 10003 Tel: AL 4-0397 “VAKMERŐ MEGGONDOLATLAN SZÜKSÉGTELEN ÉS MEDDŐ NIXON BLOKÁD UKÁZA"- mondja McGOVERN 69,000??? Nixon elnök az utolsó két esztendőben azzal igyekezett megtéveszteni az amerikai népet, hogy fokozatosan visszahívja a csapatokat Vietnámból és ezzel leépíti a háboriit. Ezt hangsúlyozta ki még legutolsó beszédében is, amikor azt hangoztatta, hogy az amerikai csapatok létszáma már 69,000-re csökkent. A tény azonban teljesen meghazudtolja az elnök által nyújtott képet. A tény az, hogy az általa említett 69,000 főnyi csapaton kívül és felül a Vietnám partjain lévő 6 anyahaján 38,000 matróz, Thailand- ban 34,000 és Guamban 10,000 légiflotta személyzet vesz részt a vietnámi szabadságharcosok elleni küzdelemben. Tudni kell, hogy amikor Jel millió amerikai katona volt Vietnámban, a teljes létszámból minden hat közül csak egy vett részt a harcokban. A többi segéd- és támogató szolgálatot teljesített. A hadihajókon és a légi osztagokban szolgálók csaknem mindegyike aktiv részt vesz a két fél közti összecsapásokban. Ha ezt a tényt figyelembe vesszük, akkor a mostani harcokban részt vevő amerikai katonák létszáma egyenlő egy 906,000 főnyi hadsereggel, vagyis sokkal nagyobbal, mint ami valaha is volt Vietnámban. Ez a tényleges helyzet: így néz ki Nixon elnök vietnamizálása. így fest az amerikai csapatok “visszavonása.” A fenti számokon kívül és felül Nixon elnök ismét elrendelte újabb F-4 vadászbombázók Vietnámba küldését, úgy hogy jelenleg 1,000 hadirepüló- röl zúdulnak a bombák ezrei az ártatlan vietnámi népre. Ezzel egyidöben felfüggesztette a párizsi béketárgyalásokat beláthatatlan időpontig, és ismét kilátásba helyezte Hanoi és Haiphong bombázását. Nixon elnök ezekkel a lépésekkel figyelmen kívül hagyja az amerikai nép érdekét és kívánságát es a szakadék szélére sodorja az országot. Folytatni kell a háboruellenes tüntetéseket. Nyomást kell gyakorolni képviselőinkre és szenátorainkra, hogy szólaljanak fel és tagadják mega költségvetést a vietnámi háború folytatásara. Támogassuk McGovern szenátor elnöki jelölésre törekvő mozgalmát, mert ő az egyetlen azok közül, akiknek esélyük van a jelölésre és megválasztásra, aki ígéri, hogy megválasztása esetén azonnal befejezi a vietnámi háborút. Lélegzet visszafojtva várta az amerikai nép Nixon elnök hétfő esti beszédét — remélve, hogy végre belátja vietnámi politikájának csődjét és véget vet az évtizedes vérengzésnek, rettegve, hogy tehetetlen dühében határozatával a harmadik világháború meredeke felé taszitja az emberiséget. NIXON, HŰ MARADT _ NIXONHOZ Nixon beszédében mondotta, hogy három eshetőség áll rendelkezésére: 1. / Azonnal kivonni az amerikai csapatokat, 2. / folytatni a béketárgyalásokat, 3. / lépéseket tenni, hogy megfosszuk a “nem zetközi törvényszegőktől” a hadifelszereléseket. Nixon a harmadikat választotta. Parancsot adott a Vietnámi Demokratikus Köztársaság kikötőinek blokádjára és a Kínai Népköztársaságból jövő vasútvonalak bombázására. Az elnök beszédét követően a szenátorok, képviselők es az amerikai nép spontán elitélte “Nixon császár” ( Tom Wickernek, a NY Times politikai kommentátorának szóhasználata) ukázát. “Vakmerő, meggondolatlan, szükségtelen és med- dö”-nek nyilvánította Nixon ukázát McGovern szenátor. “Nixon e lépése csupán azt a célt szolgálja — folytatja McGovern szenátor — hogy még egy kis ideig nyeregben tartsa Thieu diktátort és még egy kis ideig megmentse Nixon arculatát.” “A DÖNTÉS OSTOBASÁG” Nixon döntése “ostobaság”, mondja Edward M. Kennedy szenátor. “Haiphong kikötő aknázása meddő katonai lépés, mely nem bizonyít mást, mint Nixon elnök kétségbeesését vietnámi politikáját illetően. Ügy vélem, e lépés vészteljes és ostoba.” “Ha a vietnámi háború tanított bennünket valamire az az, hogy nem lehet békére törekedni a háború kiterjesztésével.” HÁBORÚS VESZÉLY A SZOVJETUNIÓVAL “Az ország biztonságát veszélyezteti e lépésével Nixon elnök, mert a Szovjetunióval és Kínával állítja szembe az Egyesült Államokat.” “Nixon elnök döntése nemzeti tragédia és egyenlő egy háborús cselekedettel, amit minden törvényes felhatalmazás nélkül tett. E lépése háborúba sodorhatja a három nagyhatalmat” — mondotta Iowa állam szenátora Harold E. Hughes. Ogden Reid, Westchester republikánus képviselője: “Nixon elnök döntése megsérti a nemzetközi jogot.” Edward 1. Koch, New York demokrata képviselője: “Nixon elnök napirendre tűzte a harmadik világháborút csupán azért, hogy uralmon tartsa Thieu diktátort.” Bella S. Abzug, Manhattan-i demokrata képviselő: “Az elnök minden szava megtévesztés és két- szinüségtöl átitatott. Minden javasolt lépése alkotmányellenes és elfogadhatatlan az amerikai nép részere. Kihívom az elnököt: jöjjön a kongresszus elé és kérje beleegyezését a hadüzenetre.” Nixon elnök az amerikai néphez intézett beszédében többek között mondotta: “A délvietnámi nép hangulatától és elhatározásától függ a végső kimenetel.” Ebben részben igaza van Nixon elnöknek. A délvietnámi nép már többször bebizonyította az elmúlt hat hét folyamán, hogy nem hajlandó harcolni a Thieu diktatúra fenntartásáért. Továbbra is támogatjuk a vietnámi szabadságharcosokat — mondta Gretchko szovjet hadügyminiszter. Az amerikai egyetemi diákok nyomban tüntetésekkel fejezték ki felháborodásukat az elnök e nemzetellenes cselekedetével szemben. San Franciscóban és New Yorkban több tüntető egyetemistát letartóztattak. Jellemző: Goldwater Arizona és Buckley New- York reakciós szenátora sietett Nixon hadi lépésének támogatására. Goldwater megjósolta: Nixon e lépése nem veszélyezteti moszkvai utazását. Buckley szenátor “Logikusnak és elkerülhetetlennek” minősitette az elnök parancsát. Badillo (N.Y. dem.) képviselő követeli Nixon elnök lemondását. A Vietnami Demokratikus Köztársaság szószólója kijelentette: “Soha nem fogadjuk el Nixon ultimátumát.” ^ SAIGON, Thieu elnök TV-beszédében köszönetét mondott Nixon elnöknek a Vietnámi Köztársaság kikötőinek blokádjáért. “Most majd visszafoglaljuk az ellenségtől az elfoglalt területeket” — mondotta Thieu elnök. • MOSZKVA, A szovjet kormány nyilatkozatot bocsátott ki, melyben élesen eliteli Nixon blokád-parancsát. “Megszegi a nemzetközi törvényt”, mondja a szovjet nyilatkozat.
