Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-04 / 18. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, May, 4. 1972 TDT-ANGB-AMOH ÚJBA ÍL... November 4.-én lesz 50 éve, hogy angol régészek feltárták a Tut-Anch-Amon (Tutenkamen) faraó sírjához vezető lépcsősort. Az egyiptomi kormány ez alkalomból fél évre a londoni British Múzeumnak kölcsönözte a leggazdagabb királysír kincseinek ja­va részét. A márciusban megnyílt kiállítást, előze­tes becslések szerint, legalább egymillió ember te­kinti meg. „Tutenkamen újra él„ — hja az angol sajtó, utal­va a régi egyiptomiak hitére: az ember addig él a túl­világon, ameddig a nevét említik itt a földön, a fára­ók tehát bizonyosan halhatatlanok. Tutenkamen nevét többen ismerik, mint sok, di­csőségesebb uralkodóét s a gyermekfáraó ezt a sze­rencsés körülmények egész sorának köszönheti. Rövid uralkodása után (mindössze 18 évet élt) az új főváros, Theba közelében a Királyok Völgyé­ben temették el. A faraók akkor hagytak fel a költ­séges és a kifosztástól alig védhető piramisok épí­tésével, „örök életük,, zavartalanságáért erőt vettek büszkeségükön és a rejtett völgyben, mélyen a föld alatt kerestek nyugvóhelyet. Az egyiptomiak hittek a testi továbbélésben, e- zért rakták meg siijukat — a művelődéstörténet nagy hasznára és örömére — mindenféle eszközzel, ruhá­zattal, háztartási cikkekkel. Minél gazdagabb volt az elhunyt, annal több értékes holmit „vitt magával* . A faraók sírját valóságos múzeummá és kincseskam­rává alakították ki. Tutenkamen becses múmiájával együtt mintegy kétezer, páratlan értékű műtárgy került a föld alá. Felfedezésük pedig akkor történt, 3274 évvel a te­metés után, amikor már minden egyiptológus régész megvolt róla győződve, hogy a Királyok Völgyében nem érdemes folytatni az ásatásokat. Howard Cár­iért kivéve. Az angol régész, Lord Carnarvon megbí­zásából ásatási engedélyével folytatta a remény­telennek látszó kutatást. Carter makacssága a legnagyobb archeológiái si­kerre vezetett, amióta a francia Champollion, száz evvel korábban, megfejtette az egyiptomi hierogli­fákat. Lord Carnarvon azonnal a helyszínre sietett, . r , , , , es átvette az asatas irányítását. A szenzációs hir világgá repült és úgyszólván na­ponta foglalkoztatta a sajtót, a közvéleményt — há­rom éven át. Tudósok vitatták, kabarészerzök tűz­ték műsorukra a minden képzeletet felülmúló rész­leteket, rigmusok és reklámszövegek készültek s a legnagyobb várakozást, izgalmat természetesen a mu mia feltárása előzte meg. A folyosókon, ajtókon kamrákon át óvatosan kellett előrehatolni, hogy minden sértetlenül kerül­jön felszínre. A négyes szarkofág mélyén végre 1925 november 11.-én megpillantották a múmiát, az ó- egyiptomi realizmus egyik remekművét: a fiatal Tu tenkamen szenvedésről tanúskodó fáradt megtört arcvonásait. A fából faragott, aranyozott Tutenkamen, szigony - vetésre készen áll Az egész sirrendszer majdnem sértetlen volt. Rab - lók nyomai látszottak, de a kincsekből semmi sem hiányzott. Nyilván megzavarták a fosztogatókat, ám ez a körülmény is duzzasztotta „a fáraó bosszúja,, legendát a feltárást követő években. Lord Carnarvon ugyanis 1923 áprilisában, izomfájdalmak és csilla­píthatatlan lázas állapot után meghalt. Követte a ha­lálba az expedíció nagyobb része, 23 tagja — vala­mennyien az elsők között hatoltak be a belső sirkam- rába. Átok ül a szentségtörókön — ezt a hiedelmet az sem oszlatta el, hogy Carter, aki pedig anatómiai vizsgálatokat is végzett a múmián, még sokáig élt erőben, egészségben. A sorozatos halálesetek között több hasonló volt, ezekkel valóban tehetetlen volt az orvostudomány. A rejtély prózai módon oldódott meg sokkal később 1956-ban. Ekkor fedezte fel egy dél-afrikai orvos az úgynevezett „barlang betegséget,, Kiderült, hogy száraz forró helyeken denevérek surrannak be a bar. lángokba, üregekbe és trágyájukban sokáig életké­pes marad egy súlyos betegséget okozó vírusfajta. „Halálos atka n tehát nem volt Tutenkamennek sok egyeb titok azonban még mindig ott lebeg a gyermekfáraó alakja körül. Semmit sem találtak a sírban, ami szüleiről és rokonságáról szólna, uralko­dásának eseményeit részletezné. Egy csodálatosan élethu képen ifjú hitvesével látjuk: Ankhesenamun volt a neve.... Hosszúlábú, napkorongot tartó teheneken nyugszik ez az aranyozott ravatal

Next

/
Thumbnails
Contents