Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-27 / 17. szám
Thursday, April. 27. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 MAINE Maine állam partvidékén, a Fundy-öbölben van East- port, a festői szépségű halászfalvak egyike. A halászhajók békésen ringanak az öbölben és a partoktól nem messze látni lehet a nagy, erdős Campobello szigetet, ahol Roosevelt elnök vakációit töltötte. De a természeti szépségekben gazdag Eastport lakosai mégsem boldogok. Nincs többé, ami alapot adjon a megélhetésüknek. Az utóbbi tiz évben Eastport lakosainak majdnem negyedrésze hagyta fel a reménytelen küzdelmet a megélhetéssel és költözött máshová, üres, elhagyott házakat, bedeszkázott boltokat hagyva maguk után. Mindennek a krónikus nyomor az oka, amit főleg a szardinia-ipar hanyatlása idézett elő. A század elején még 20 szardínia konzerváló üzem működött Eastportban, ezekből már csak kettő maradt meg. A néhány más, mellékes ipari létesítmény is megszűnt, vagy hanyatlásnak indult és helyükbe semmi más nem létesült. Vannak, akik Maine egyes részeit az Appalachia legrosszabb vidékeihez hasonlítják. A talajban nincsenek ipari célokra alkalmas ásványok: vas, szén, olaj, bauxit vagy egyéb, ami a nehézipart oda vonzaná. Azonkívül távol esik a nagy kereskedelmi és ipari gócpontoktól is és igy, azoknak a forgalmából sem veheti ki részét. Még a főbb vasúti és légi útvonalaktól is messze van. De Maine egyike még azoknak a kevés helyeknek, ahol az ipari fejlődés nem rontotta meg a termeszei szépségeit és nem fertőzte meg a levegőt. Területének 88 százaléka még mindig erdőkből áll, vizei még aránylag tiszták és tengerparti, vagy erdős vidékei szebbnél szebb látnivalót nyújtanak. Sokan annak tulajdonítják Maine nyomorát, hogy nem létesült új, nagyobb ipar az államban. Egy newyorki nagyvállalat akart 150 millió dolláros olajfinomitot építeni az Eastport-tól 150 mérföldre fekvő Sears Islandon. Az olajfinomító támogatói azzal érveltek, hogy a finomító felépítése is sokezer munkaalkalmat nyitna és később 450 munkásnak nyújtana állandó alkalmazást és az ott termelt olaj más iparágakat is odavonzana. De a természetvédők azzal érveltek, hogy a finomító ekologiai csapást jelentene az egész kornyékre és a természet szépségét is megrontaná. Az érvek nyomán az illetékes állami testület, a Maine Environmental Improvement Commission úgy döntött, hogy az olajfinomító megépítése nem ajánlatos arra a területre. De nem csupán az ekologiai ellenvetések akadályozzák meg az ipar fejlesztését Maine-ben. Eastporton például senki sem próbálta visszaállítani az ott régen honos, logikus és környezetet nem rontó szardínia konzerváló ipart. Azt mondják túl nagy a külföldi konkurrencia; az országban pedig egyre kevesebben esznek szardíniát. Az eastpor- tiak közül most sokan osztriga és más ehető kagyló halászassál foglalkoznak. Ez valóban nem is halászat, hanem nagyon nehéz, gömyesztő, ásómunka. Naponta, az apály idején, százával mennek ki a tengermosott homokra, ahol szétterpesztett lábakkal, földig görnyedve ássák ki szerszámokkal a kagylókat. Vannak hetek, amikor egy házaspár nem kap 15 dollárnál többet a nagykereskedőtől: jó hét az, amikor 65 dollárt megkeresnek. Ha rossz az idő, vagy ha betegek, semmit sem keresnek. Nagyon sokan hátfájásban szenvednek és vesebántalmakrbl panaszkodnak a nehéz munkától. A munkanélküliség Maine-ben 8.4 százalékot ért el áprilisban. Maine egyes városaiban a lakosság 80 százalékának 3000 dolláron aluli az évi jövedelme. Az egészségügyi dolgozók széles körben elterjedt rosszul tápláltságról, nagyméretű fogszuvasodásról jelentenek es az orvosi, fogorvosi szolgálatok minimálisak. Évről évre egyre több fiatal vándorol el Maine-ből más államba munkát keresni: a számítások szerint évente 3500—an. A University of Maine közgazdasági professzora szerint a mérnöki diplomával rendelkezők kb. 80 százaléka hagyja el az államot minden évben. A kormány eddig még nem tudott megoldást találni Maine gazdasági problémáira. Most arról beszélnek, hogy hajoe'pitést kellene kezdeményezni és “elettudományi”, biológiai parkot létesíteni Portland közelében, de mindezek meg csak tervek. Sokan a turizmus növelését gondolják jó megoldásnak, de mint az egyik szakértő mondotta, ez nem jelentene annyi hozamot, mint gondolják. A turizmus csak idénymunkát teremt és aránylag kis jövedelmű, családi intézményeknek juttat valamennyi jövedelmet. Ezért áll fenn az a ferde helyzet Maine-ben, hogy a ritka természeti szépség és a rontatlan természet áldásai közepette a lakosok nyomorban, hátgömyesztő nehéz munkában és reménytelenségben élnék. ^ ^R ^R Terjed a rühesség világszerte Évszázadokon át az emberiség egyik átka a rühesség volt, amelyet mindezideig a “szegények betegségé”-nek tartottak, mert úgy gondoltak, hogy a nyomor és a tisztátlan élet velejárója. A rühesség azonban a második világháború idejének kivételével az iparilag fejlett országokban már kiveszőfélben volt. Egy 1955. évi tanulmány szerint ez a bőrbetegség csak nagyon ritka esetben fordult elő Nyugat-Európában és Eszak-Amerikaban. Az utóbbi években újból egyre több rüh-esetről jelentettek az orvosok és ebből kifolyólag az American Medical Association bőrgyógyászati bizottsága felkérte Dr. Milton Orkint, a University of Minnesota Hospital bőrgyógyászatának vezetőjét, hogy végezzen statisztikai tanulmányokat ezzel a kérdéssel kapcsolatban. 34 ország 159 bőrgyógyászának jelentésére alapozva, Dr. Orkin arra a konklúzióra jutott, hogy a rüh az egész világon óriási mértékben elterjedt; az Egyesült Államokban is, de azonkívül Angliában, Franciaországban, Kelet- és Nyugat Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, a Szovjetunióban, Peruban, Braziliában és Mexikóban. Érdekes új tünemény, hogy ez a viszketegséggel járó bőrbaj, legalább is az Egyesült Államokban, többe már nem csupán a szegények betegsége. Jómódú középosztálybeliek között is egyre gyakrabban fordul elő. Az Egyesült Államokban a Maine-i Mexico nevű városkában a rüh járvány szerűen terjedt el. A betegséget egy gombostűfejnél kisebb állat, a rüh-atka idézi elő, amely belefúródik a bőrbe es ott terjedve, rettenetesen viszkető kiütéseket okoz. A fertőzés után napok, néha hetek is elmúlnak, mielőtt a visz- ketegség jelentkezik. Miután fizikai érintkezés utján terjed, gyakran egész családok betegszenek meg benne. Mexico városban november elején kb. 50 esetről jelentettek az orvosok, iskolásgyermekek között. Az aggódó szülők sok esetben nem engedték gyermekeiket iskolába menni. A tanítók az osztályokban figyelték, hogy ki vakaródzik és azt haza- küldték. Beszüntettek a tómat és az atlétikát, végül az iskolákat rövid időre bezárták. Utána helyi orvosok diagnosztikai klinikát állítottak fel és kérték, hogy akinek viszketegsége van, jelentkezzen vizsgálatra. 200 új esetet állapítottak meg és ÍOOO személyt részesítettek sok esetben megelőző kezelésben. Égből jövő manna lett ez a járvány Kenilworth, N.J.-ben a Reed & Camick gyógyszergyárnak, a Block Drug Co. alvállalatának, melynek “Kwell” nevű gyártmánya krém, folyadék és sampon formájában, naponta kétszeri használattal, megöli a parányi rüh-atkákát. Olyan sok megrendelést kaptak, hogy alig győzték a szállítást, néha még repülőgépen is szállították a gyógyszert Maine-be. Az orvosok nem tudják az okát a rüh járvány- szerű elterjedésének, amely Maine-ben főleg az öt és kilenc év közötti gyermekeknél terjedt el. Gyanítják, hogy az egyik ok az, hogy az orvosok nem nagyon ismerik a rühesség tüneteit, más betegségkent kezelik és közben elterjed. Miután felhívták az orvosok figyelmet erre a bőrbetegségre, most több helyről egyre többen jelentenek hasonló esetekről. : j(c * * * * sfc * * * * * J|e s|e sfe * * jfc afc * * * * * * RÁGCSÁLÓK TERJESZTIK A BUBÓPESTIST A legutóbbi öt év során az Egyesült Államok délnyugati részén, főleg Uj-Mexiköban ismét többen betegedtek meg bubópestisben: 1970-ben tizenkilencen. S mig 1965 előtt túlnyomóan a farmerek, a pásztorok és a vadőrök között lépett fel ez a betegség, újabban a külvárosokban élő asszonyokat és gyermekeket is megtámadja. A fertőzés többnyire rágcsálóktól ered. így például többek között három olyan fiatal betegedett meg pestisben, aki rágcsálót tartott otthon. ALTATÓSZEREK OKOZTA VETÉLÉSEK A műtökben belélegzett, aránylag csekély meny- nyiségú altatószerek is nagy kockázatot jelentenek a műtősnők és az orvosnők számára, terhességük első heteiben. A kaliforniai Stanford Egyetem kutatói megállapították, hogy egy ötéves időszakon belül a műtősnők terhességének 19.7 százalékában spontán abortusz vetett véget, ugyanakkor a kontrollcsoportban (ápolónők) az abortusz csupán 8.8 százalék volt. Még riasztóbb volt az eredmény az érzéstelenítést végző orvosnők esetében. Közöttük egy hatéves időszakon belül 37.8 százalék vetélést állapítottak meg (átlagosan a terhesség 8. hetében), mig a más beosztásban dolgozó orvosnőknek csak 10.3 százaléka abortált (többnyire a terhesség 10. hetében.) Az állatkísérletek azt mutatták, hogy bizonyos altatószerek gőzének meg-megújuló hatása még kis mennyiség esetén is magzat elhalására vezet.
