Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-27 / 17. szám
Thursday, April, 27. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 Bajban vannak az iskolák Múlt szeptemberben sok helyen az országban több elemi és középiskolát ki sem nyitottak, mert nem volt pénz a költségekre. Később ezek az iskolák is megnyíltak, de jónéhány kisebb kollégium nem tudott megbirkózni az anyagiakkal és végleg bezárt. A National Educational Association múlt év szeptemberében egy szenátusi bizottság előtt jelentette, hogy “súlyos anyagi problémák miatt legkevesebb 41 nagyobb iskolakerúlet az országban válságos helyzetben van.” A tanítókat, tanárokat ezrével bocsátották el. A pénzhiány miatt nemcsak az oktatók számát csökkentették, hanem sok tanfolyamot megszüntettek és a tanrendből kikapcsolták a kulturális és különleges programokat. Kevesebb tanerővel az osztályok is zsúfoltabbak lettek és tanszerekre, könyvekre is kevesebbet költenek. Többnyire a művészeti, zeneoktatási, szakképzési és testnevelési tanerőket bocsátottak el, ill. ezeket csökkentették a legjobban. Különösen a szegényebb környékek gyermekei érzik meg ezt a hiányt. Nekik nincsen módjuk ilyen tárgyakat privát órákon tanulni. Az iskolai ápolónők, pszichológusok, tanácsadók és más specialisták, valamint az irodai, karbantartási alkalmazottak létszámát is csökkentették. Helyettes tanítók, kisegítők állását megszüntették és sok helyen megrövidítették az iskolaévet. Az első félév végén semmit sem javult a helyzet. Több mint egy éve árúsitják New York és New- Jersey államokban a sorsjegyeket, melyekből befolyt összeget az államok iskolai költségek fedezésére fordítanák. Ez azonban nem válik be, mert a sorsjegyek hozama meg sem közelíti az iskolák egyre növekvő kiadásait. A polgárok pedig mind határozottabban tiltakoznak a növekvő iskolaadók ellen és egymás után szavazzák le az újabb kötvények kibocsátását. Így tehát az iskolai költségvetések további csökkentése várható. Az amerikai közoktatás kezdete óta az ingatlanadó volt az iskolák legfőbb alapja. Jelenleg az ingatlanadókból szedik be az iskolák költségeinek 55 százalékát, az egyes államok adóiból a további 39 százalékát és a megmaradt 6 százalékot a szövetségi kormány fedezi. Ez a rendszer nemcsak, hogy nem felel meg a jelenkor közoktatási követelményeinek, hanem még igazságtalanul nagy terhet is ró a kisjövedelműekre és a korlátolt jövedelmű idősebb polgárokra. Ez a rendszer megkülönböztetett, rosszabb minőségű iskoláztatásban részesíti a szegények gyermekeit, ugyanakkor az átlagosnál jobb iskoláztatást nyújt a jómódúak gyermekeinek, amellett még a szegények viselik az adóteher nagyobb részét. Ezen az alapon indított pert Kalifornia állam ellen John Serrano, Jr. 26 más szülővel együtt. A felperesek panaszát a kaliforniai legfelsőbb bíróság helybenhagyta azzal az indokolással, hogy az államban, mint minden más amerikai államban — Hawaii kivételével — az iskoláknak a helyi ingatlanadókból való finanszírozása “rosszindulatú megkülönböztetést tesz” a szegényekkel szemben, mivel a gyermek iskoláztatásának minőségét attól teszi függővé, milyen jómódú a környék, ahol lakik. A bíróság úgy döntött, hogy ez a rendszer megszegi az Alkotmány 14. módosítását. KIRÍVÓ PÉLDA Beverly Hülsen alig van 40,000 dollárnál kisebb értékű családi ház. Ezen a környéken jómódú üzletemberek és hivatásbeliek laknak. Gyermekeik iskoláztatásához nagyban hozzájárult a bankok és biztositó társaságok által fizetett adó. A község 5732 tanulójára tavaly fejenként 1638 dollárt költött. Baldwin Parkban munkások laknak, a lakosok egyharmada chicano (mexico-amerikai). A 15,000 dollár értékű ház, ott már drágának számit. Ez a környék mindössze 690 dollárt költött fejenként 12,809 iskolásgyermekre. Még ennek az összegnek az előteremtéséhez is a Baldwin Park-i lakások majdnem kétszer annyi adót fizettek, mint a Beverly Hills-beliek. Egy szerény 16 ezer dolláros Baldwin Park-i ház után 230 dollár az évi adó, de Beverly Hills-en a 40 ezer dolláros ház után csak 190 dollár iskola adót fizetnek. Mindez azt jelenti, hogy kétszer annyi tanulóval, mint amennyi Beverly Hillsen van, Baldwin Parknak 1 millió dollárral kevesebb pénze van iskolákra. Az ilyen igazságtalanságok jellegzetesek az egész országra. New York államban a jómódú Great Neck fejenként 2943 dollárt költött iskoláztatásra az 1968-69-es iskolaévben, ugyanakkor Levittown-nak erre csak 1192 dollár jutott, Buffalónak mindössze 1093 dollár. Oklahomában a leggazdagabb vidék 1566 dollárt költött fejenként tanulóira, a legszegényebb vidék 342 dollárt; Texasban ugyanígy a legmagasabb szám 5334 dollár volt, a legalacsonyabb 164 dollár. Mindebből nyilvánvaló, hogy teljesen űj alapokra kell helyezni az iskolák fenntartását. Ma már egyre többen elismerik, hogy csakis nagy szövetségi hozzájárulással lehet az iskoláztatás költségeit fedezni és ezt az elgondolást már a Fehér Házban is valamennyire helyeslik. Várható, hogy új javaslatokban a jelenlegi kevesebb mint 8 százalékos szövetségi hozzájárulást 30-40 százaléknyira ajánlják felemelni, az elnökválasztásra való tekintettel, politikai meggondolásból. De nem várható, hogy Nixo- nék az adóterhet hajlandók lesznek a gazdagok vállára helyezni. Mint Nixon elnök már bejelentette, országos forgalmi adót tervez, melynek legnagyobb részét a közepes és kisjövedelműek fizetnék meg. Az iskolák is ugyanazt szenvedik meg, mint minden más közszolgálat az Egyesült Államokban. A hadi költekezésre mennek a nagy összegek és ezt ezek a szolgálatok megsinylik. Ugyanakkor kibírhatatlan inflációs nyomást gyakorol az ilyen költekezés, mely mindenütt pénzügyi kríziseket okoz. A pénzügyi krízist, ami a városainkat és az iskoláztatási rendszerünket pusztítja, nem lehet elodázó próbálkozásokkal megoldani, csakis a kríziseket elősegítő okok megszüntetésével. Csak a délkelet-ázsiai hadi költekezés és a háború mechanizálásával járó kiadások megszüntetésével lehet hathatósan új alapokra helyezni az iskolák és más közintézmények kiadásainak fedezését. ^ « 1 KORHÁZI ORVOSOk Március ötödikén ért véget Atlantában a kórházi bennlakó orvosok és segédorvosok háromnapos konferenciája, amelyen országos szervezet felállítását szavazták meg. Hosszú vita után kristályosodott ki köztük az elhatározás, hogy a meglévő konzervatív orvosi szervezetekben való működés és refor- málási kísérlet helyett független szervezetet hoznak létre, 400 orvos vett részt a konferencián. A kórházi személyzeti testületek jelenlevő elnökei, akik 12,500 orvost képviseltek, határozott Ígéretet tettek a “National Coalition of House Staffs” nevű uj szervezethez való csatlakozásra és azzal a meggyőződéssel távoztak, hogy a közeljövőben sokan mások is csatlakoznak és pénzügyi támogatást nyújtanak az uj szervezetnek. A konferencián elsősorban szervezeti kérdéseket tárgyaltak meg, de ezeken kívül alapvető elvi kérdések is szóba kerültek. Többek között olyan elgondolások képezték a vita tárgyát, hogy orvosok adják fel arisztokratikus magatartásukat és ápolónőket, más kórházi alkalmazottakat is vegyenek be a szervezetbe; hogy orvosoknak az egészség fenntartásáért, ne betegség gyógyításáért fizessenek és hogy a jelenlegi honoráriumrendszer megváltoztatásának kidolgozásába az orvosi szolgálatokra szoruló közönséget is vonják be. Kb. 52,000 bennlakó orvos, segédorvos és felsőbb tanulmányait végző bennlakó orvostanhallgató van az országban; az orvosok egyhatoda ilyen minőségben működik. Ez a fiatal orvosnemzedék másképp gondolkodik, ..mint az A.M.A. és más hivatásos orvosegyesületek konzervatív tagjainak többsége és lehetséges, hogy forradalmi újításokat lesznek képesek bevezetni az egészségügy terén. A konferencia egyik bizottsági ülésén többször lehurrogták és közbeszakitotfak az A.M.A. egyik vezetőségi képviselőjét, Dr. Frank Walkert, de megtapsolták és éljenezték Dr. Quinton Youngot, a baloldali Medical Committee for Human Rights országos elnökét. Nem volt könnyű az új szervezet alapjait lefektetni ezen a konferencián. Nem lehetett ez hivatalosan napirenden azért, mert a 84,000 dollár költségű konferenciának 60,000 dollárját két szövetségi intézmény, a Health Services and Mental Health Administration és Veterans Administration fizette és a szabályok szerint az ilyen alapokat nem lehet privát szervezetek céljaira felhasználni. Csak 5 óra után, mikor a konferencia hivatalos részének vége volt, határozták el, hogy az új szervezet létesítésére megbeszélést tartanak. A napirenden kívüli gyűlés pentek este 10-kor kezdődött es általános érdeklődés között szombat reggeli 4 óráig tartott. A határozat után 11 tagú vezetöbizottságot választottak meg, azzal a megbízással, hogy hat hónapon belül alkotmányos alapitő gyűlést hiv egybe. Mind egészségügyi körökben, mind az amerikai közönség soraiban nagy érdeklődéssel figyelik a fiatal orvosok szervezkedésének további fejleményeit. OOOOOOOQ<X>0^ Újítsa meg előfizetését! >c><xxxxxxx><^o<xxxxxx><xxxx
