Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-27 / 17. szám
Ent, as 2nd Class Matter Dec. 31. 195 2. under the Act of March 2, 1879. at the P.Ó. of N.Y., N.Y. Vol. XXVI No. 17. Thursday, April, 27. 1972 AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC., 130 E. 16 th St. New York, N. Y. 10003 Tel: AL 4-0397 MÁJUS I. Az amerikai munkások, az amerikai munkásmozgalom örök dicsősége, hogy a XIX. században évtizedeken át folytatott, nagy áldozatokat igénylő harcok folytak a tiz, tizenkét órás munkanap, a hat-hét napos munkahét és a 10-15 centes óraberek ellen. Epitömunkások, bányászok, szövömunkások, cipészek és a többi iparok dolgozóinak e harca 1886. Május 1.-én általános sztrájkban csúcsosodott ki, melynek fö jelszava volt a nyolcórás munkanap megváló sitása. Százezrek csatlakoztak e sztrájkhoz országszerte, a fö gócpontja Chicago volt. A sztrájkolok között találjuk a McCormick mezőgazdasági gépgyár munkásait is, akiknek sztrájkőrségét a rendörök brutálisan megtámadták. E terror elleni tiltakozásra szólította fel a munkásokat a sztrájk vezetősége. Május 4.-én Chicago Hay Market terén tízezrek jöttek össze, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a sztrájkoló munkások iránt. A provokátorok bombát dobtak a tömeg közé, mely megölt egy rendőrkapitányt. A provokáció előkészítői elrendelték a rendőrök megtámadását. A harcban hét rendőr és négy munkás életét vesztette. Az összeütközést követően letartóztattak a to- meggyülés szervezőit: Parsonst, Spiest, Fischert es Engelt. Hamis tanuk segítségével a Hay Market-i vérengzésért felelősségre vonták és halálra ítélték őket. Az amerikai uralkodó osztály ezen vérengzése felháborodást keltett az európai munkások soraiban is és az 1886 május elsejei megmozdulást a Nemzetközi Munkás Kongresszus 1889-ben Párizsban tartott naggyülésén a világ munkásainak ünnepévé nyilvánította. A szocialista országok munkásai Május Elseje ünneplésével szolidaritásukat fejezik ki mindazok iránt, akik még a magántulajdonon alapuló rendszerben kénytelenek harcolni és azon népek iránt, akik szabadságukért, függetlenségükért és önállóságukért küzdenek idegen behatolók ellen. Az amerikai munkások ma ezer és egy problémával állnak szemben. Ezek között van az a rendkívül komoly probléma, hogy az amerikai nagyvállalatok a világ minden részében felállított üzemeikben készült gyártmányokkal versenyképtelenné teszik az Egyesült Államokban készült termékeket és ezrek, tízezrek vesztik el ezáltal munkájukat. I Ezt es sok más problémát, csupán a világ munkásainak Összefogásával, együttműködésével lehet megoldani. Ez év Május Elsején az amerikai munkások elemi feladata: az utcára vonulni es követelni Indokína országai elleni bombázás azonnali beszüntetését, az amerikai csapatok haladék nélküli visszavonását, az erkölcstelen vietnámi háború felszámolását. Százezrek követelik a háború azonnali felszámolását Pénteken, április 20-án az ország több, mint 500 egyetemén a diákok tízezrei tüntettek: követelték az indokinai országok bombázásának azonnali beszüntetését es az amerikai csapatok haladék nélküli visszavonását. A legtöbb egyetemen békés jellege volt a tüntetésnek. Dayton, Ohioban a rendőrség letartóztatott 160 béketiintetöt, akik a Wright Paterson Légierő Központ előtt tüntettek. A Maryland Egyetemen 36,000 diák vett részt a békét követelő tüntetésben. A kirendelt 800 főnyi nemzetőrség sortuzet a- dott a tüntetőkre. Mandel kormányzó kijárási tilalmat rendelt el este 9-től reggel 7-ig. Ann Arbor, Mich, polgármestere, Robert J. Harris és több, mint egy tucat egyetemi tanár köztük James L. Waters, a Michigan Egyetem professzora hajlandónak mutatkoztak elmenni a Vietnámi Demokratikus Köztársaságba, hogy jelenlétükkel tiltakozzanak az amerikai kormány tömegbombázási politikája ellen. A ZUHOGÓ ESŐ ELLENÉRE Szombaton, április 22-én, New Yorkban, a zuhogó eső ellenére több, mint 50,000 fiatal, középkorú és idős, fehér és fekete, munkás és intellektuel tüntetett és félre nem érthető hangon tiltakoztak Nixon erkölcstelen politikája ellen. A Hatodik Avenue és 41 -es utcánál tartott tö- meggyülésen számos neves szónok beszélt. Ossie Davis, hires színész beszédét “MOST KI!” jelszóval fejezte be, melyet a sok tízezres tömeg visszhangzott. Dr. Dániel Ellsberg, aki a “Pentagon Okmányok”-at nyilvánosságra hozta, mondta: I 1 (folytatás a 3. oldalon) ZENEKEDVELŐK FIGYELEM! NEW YORKBAN ELŐSZÖR I § I BARTÓK KÓRUS Dr. BAROSS GÁBOR karnagy vezetésével HANGVERSENYT TART SZOMBATON, ÁPRILIS 29.én D.U.I-30 ÓRAI KEZDETTEL A WASHINGTON IRVING HIGH SCHOOL NAGYTERMÉBEN IRVING PLACE & EAST 16. Street (közel a 14. utcai IRT&BMT állomáshoz) Belépődíj: 1 dohár ! POfltOS kCZÜCS ! MAGYAR TÁRSASKÖR S Tanulóknak: 50 cent_ RENDEZÉSÉBEN i Jfi s§ A világhírnévnek orvendo 45 tagú
