Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-13 / 15. szám
Thursday, April, 13. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 Felezer eve, 1472. március 27-én halt meg Janus Pannonius, az első klasszikus rangú magyar költő. Oly korban élt e földön, mikor diadalmas fények ragyogták be az embert; a világ, a természet, a test és a lélek titkait mámorosán felfedező reneszánsz szülötte volt. Az ókori eszmények feltámadásának idején Dante, Petrarca és Boccaccio nemzeti nyelvit, korai es hatalmas uttörését a XV. században a humanizmus latinnyelvüségének győzelme követi, latinra fordítják még Dante Isteni szinjátékát is. A horvat családból származott Janus Pannonius ( családi nevén Kesincei János, horvátul Ivan Kesinac) a magyar nemesi nemzettudat képviselője volt, de természetesen ő is latinul irt. Mégpedig az ókori klasszikusok tökéletességével: mert Itáliában — ahol hosszú ideig tanult — a latin költészet janicsárjának neveltek, és mert csodagyerek képességei korán fegyelmezódtek zseniális költői elhivatottsággá. Frissebb magyar forditásaiböl ezert is tekinthet ránk oly meglepően modem költő, akinek nyelve eredeti latin voltát sokan mar szinte elfelejtik. A magyar irodalomban vele kezdődik az újkor: a megszülető újkori világirodalomban ö képviseli> első vonalban Magyarországot. Életművének jelentősége semmivel sem sorolható a legmagasabb vonulat — Balassi, Csokonai, Petőfi, Arany, Ady, József Attila — mögé. Csak éppen soha egyetlen sort sem irt magyarul, ezert a nemzettudat fokozódásával arányban homályosodon emleke es amióta az értelmiség szamára a nemzeti anyanyelv mellett nem természetes apanyelv a latin, nem is igen olvassak, legfeljebb elvétve fordításokban. Hanem aki érti Janus Pannonius nyelvében - szemléletében európai kultúráltságát, az felismerheti benne a magyarul éneklő, középkoriaknál nemcsak modernebb, hanem latinul is tudatosabban programszerübben magyar költőt, aki mérhetetlenül nagyobb minden lantpen- getőnél, vagy elvetve tollat is forgatónál, aki csak Szent István óta a szépség ihletettségeben szólni próbált ebben a hazában. Kisnemesi családban született 1434-ben, apja állítólag ácsmesterséggel is foglalkozott, János 7 éves korában vesztette el apját. De ott volt a nagybácsi — özvegy Czezmiczeiné bátyja — Vitéz János a püspök, tudós, államférfi, kulturaszervezö. Vitéz János Hunyadi János jobb keze, a Hunyadi politika főirástudöja, aki a középkor végi Magyarországon először hirdeti az égi áhitatok helyett a földi irgalmak felé fordulásnak — a humanizmusnak — szellemét. Vitéz felismeri unokaöccse rendkívüli képességeit. Előbb ő tanítja nagyváradi otthonában és amikor a fiú 13 éves fővel, már jól tud a nemzetközi tudomány és a humanista költészet latin nyelven, akkor — 1447 elején — elküldi a legjobb és legkorszerűbb tanítókhoz Guarino mester ferrarai iskolájába. Ez időben válik uralkodóvá a Hunyadi politika. Vitéz János a kulturális ügyek országos főembere. Nemcsak kisóccsét küldi itáliai iskolákba, hanem tehetséges ifjak egész sorát. János 11 évig tanul Itáliában. Guarino iskolájában fordít hatat a középkori vallásos hitnek, s lesz minden későbbi filozófiákkal játszó, eszmékkel birkózó, szabadgondolkodó magyar értelmiségi legesleg- elsóbb elődje. Igazi reneszánsz ember: természetszerető, termeszetességszerető, egészségesen érzéki, szellemesen gúnyolódó, játékosan szerelmes természetű, műveltségért lelkesedő, ókort idéző és nagyon művelt humanista. Guarinonál kötelező volt megtanulni a biztonságos latin verselest. Es a verse- lesi gyakorlatok közben ismeri fel maga is, mestere is, egesz köre is, hogy a serdülő diák — igazi költő. Persze latinul, csakis latinul. A humanista ugyan jobban érti mit jelent a nemzethez tartozás, mint apái és nagyapái, de ebben a XV. században a műveltségre adó költő csak egy költői nyelvet ismer: az antik Rómáét, a középkori romlott deákosság után klasszikusan tisztára csiszolt ókori latint, így imák a kortársi olasz példaképek is, igy ir kezdettől mindvégig János, aki nemzetközileg érthető névként veszi fel a Janus Pannonius nevet, hogy latin nevével is jelezze magyar voltát. Guarino iskoláját kitanulván ment egyetemre — jogásznak. A Hunyadi politikának közigazgatást értő elmékre volt szüksége, jogi képzettségű humanistákra. Janus Pannonius már ismert nevű költő a nyugati humanista körökben, amikor 24 éves korában a jogtudomány doktorává avatják. De még ellátogat Rómába is, mielőtt hazamegy. Ünnepelteti magat. Tudja a maga értékét; csillog — és szeret is csillogni. De azután már siet is haza. A történelem 1458-nál tart. Mátyás lett a király. Vitéz és köre — Hunyadi János egykori vezérkara — úgy képzeli, most már valóra válik minden, amit Hunyadi Jánossal együtt politikában terveztek. Kezdetben nyilván Mátyás is igy képzeli. A hazatérő, korán hires költő-jogász előtt, Vitéz János unokaöccse előtt nyitva van minden pálya. A kancellárián kezdi, de csakhamar ő a személynök — a legmagasabb rangú bírák egyike — és ugyanakkor hivatalosan is udvari költő. Az udvar szándékait formálja agitativ költészetté és nem ritkán külföldi propaganda céljából ir Európa-szerte terjesztett epigrammakat, olykor nagyobb költeményeket is Mátyás politikájáról. De közben már eddig is hires költészete itthon teljesedik ki. A humanista műveltség és a hazai élmenyek együtt bontják ki a nagy lírikust, aki saját érzelmeiről oly Őszintén tud imi, ahogy az csak a következő században — Balassi korában — lesz lírai gyakorlat. (Persze a távoli napnyugaton Villon is ennek a századnak a gyermeke, de ö is magányos a nagy őszinteségével, öt is csak a következő század tudja folytatni.) Közben olykor - olykor nosztalgikusan vágyódik vissza a Duna pártjáról Itáliába, akárcsak majdan Ady Párisba. 1465-ben meg is van végre a lehetőség: ö megy Mátyás követeként Rómába és Velencébe, hogy tárgyaljon a török elleni szövetség ügyében. Ez a csúcspont az életében. A magyar követet, Itáliában ismert nagy költőként fogadják és ünnep- lik. Romában a pápával jóváhagyatja a hazai nagy közoktatási tervet, a pozsonyi egyetem megalapítását, értékes könyveket vásárol a Corvina könyvtár számára. Politikai megbízását is sikerrel vegezn'e. . . csakhogy mire hazatér megváltozott az itthoni politika. Ebben az 1465. évben Mátyás hirtelen felhagy az örökölt, a Hunyadi Janos-fele törekvéssel, amelynek célja összefogni Közép- és Dél-Európa nemzeteit es együtt kiszorítani a törököket Európából. Amig Janus török elleni szövetségről tárgyal, Mátyás hosszú békét köt a szultánnal, és figyelmét egy nagybirodalom kialakítására fordítja. Az új politikát Mátyás, új emberekkel hajtja v'egre. Hunyadi Janos egykori vezérkara háttérbe kerül. Vitéz János ugyan esztergomi érsek lesz, de befolyása erősen csökken. A hazatéró Janus már nem számottevő politikai személyiség. Már nem egyéb, mint pécsi püspök. Ez a püspökség valójában nem egyházi méltóság volt, az egyházi teendőket segédpüspök végezte. Mátyás szerette a befolyásos püspöki méltóságokat s vele a jó megélhetést biztosító stádiumokat megbízható, nem egyszer világi híveire ruházni, hogy biztosítsa uralmát az egyházi befolyás ellen. Janus sem pap, sót programszerűen vallástalan, bár a püspökség átvételekor formailag fel kellett szenteltetnie magát. Valójában ö volt a pécsi püspökség birtokainak ura es gyakorlatilag a délvidék politikai fő tisztviselője, afféle tartománykor- manyzó. Élhetett nagyurkent Pécsett és Írhatta verseit. Ez azonban nem volt elegendő hiúságának sem, de a változás sem volt megfelelő politikai elképzelésének. O életre-halálra együtt tartott nagybátyjával Hunyadi János örökségének letéteményesével. Vitéz Jánossal együtt szerveztek Mátyás ellen politikai összeesküvést. Ez a Vitéz-féle . összeesküvés máig sem eléggé tisztázott közjateka a Mátyáskor történetének. Annyi bizonyos, hogy Mátyás leleplezte a titkos mozgalmat, részeseit Vitéz Jánossal egyútt elfogatta. Csak Janus tudott megszökni. Menekült Itália felé. Bujdoklás közben az amúgy is gyenge tüdeje meghűlt, halálos betegen vonszolta magát Medvevárig. Közben pedig Mátyás leült az elfogott összeesküvőkkel. Senki sem tudja, mit beszéltek, csak azt, hogy utána mindenki szabadon hazament. . . és valamennyi visszavonult a politikai élettől. Halálos áldozat csak egy volt: Janus Pannonius, aki elmenekült Mátyás elöl. Mátyás maga a- dott parancsot költői hagyatékának összegyűjtésére. A király tudta ki volt Janus a költő. A Corvinakönyvtárban őrzött versei biztosították, hogy semmi se vesszen el az életműből. Ettől kezdve a humanista magyar költészetben o volt a többe el nem ért magas mérce. Ennek a humanista költői színvonalnak köszönhető, hogy a- mikor a következő században mar magyarul szólal meg a magyar reneszánsz költő, nem kellett előírói kezdeni: Balassi egy színvonalú kortársa lehetett Ronsard nemzedékének, hiszen ugyanúgy élt előtte Janus, mint Ronsard előtt Villon. így kezdődik tehát az újkori magyar költészet. JANUS PANNONIUS HALÁLÁNAK 500. ÉVFORDULÓJÁRA
