Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-13 / 15. szám
Thursday, April, 13. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 Charles Chaplin A KORSZAK EGYIK LEGKIMAGASLÓBB SZATIRIKUSA mekévekben tapasztalt nyomor mély benyomást hagyott Chaplinban. Testvére réven felvették Fred Karno vándorszin- házába, ahol tehetségét azonnal érvényesíthette. A vándorszinház 1910-ben az Egyesült Államokba érkezett és itt a sajtó azonnal felismerte Chaplin komikus tehetsegét. $72.50 HETI FIZETÉS CHAPLIN MINDEN FILMJE AZ EMBERI HALADÁS ÜGYET SZOLGÁLTA Chaplin Londonban született 1889 április 16.-án. Anyja szubrett volt egy zenés kabaréban. Apja iszákos volt, csak néha néha látogatott haza. Charlie fiatal éveit nagy nyomorban töltötte. Testvérével, Sidneyvel még a Szegény Házban is töltöttek egy rövid időt. Az anyja iránt érzett nagy szeretete és a gyerA Sullivan és Considine színész vállalat felfogadta Chaplint heti $72.50 fizetéssel. E társulatban a részeg ember szerepét játszotta — a nézők nagy tetszése mellett. Mack Sennett, amerikai filmrendezőnek is megtetszett Chaplin, oly annyira, hogy leszerzödtette heti 150 dollár fizetéssel. Miután Los Angelesba érkezett, nagy idegenkedéssel közeledett a filmstúdiók felé. Két napon át a stúdió környékén kóborolt, mielőtt bátorságot vett ahhoz, hogy bemenjen. Első filmje majdnem eltántorította a filmezéstől, mert filmjét annyira összeszabdalták, hogy “minden komikus jelenetemet középen megszakították”, — mondta Chaplin. Filmkarriere kezdetén ö maga dolgozta ki öltözékét: hatalmas cipő, bő nadrág, szűk zakó, keménykalap és rugalmas sétapálca. “S miután Mr. Sennett azt akarta, hogy idősebbnek nézzek ki, egy kis bajuszt biggyesztettem az orrom ala” — mondta Chaplin. Megtartotta ezt az öltözékét a 30-as évek közepéig, amikor a Modem Idők c. filmjét készítette. Köztudomású, hogy Chaplin nemcsak a korszak legkimagaslóbb komikusa, de ö irta filmjei librettóját, zenéjét, táncszámait és legtöbb filmjét ö maga rendezte. Chaplin első felesége Mildred Harris, második Lita Gray, harmadik Paulette Goddard volt. Ezek a házasságok csak rövid ideig tartottak. 1943-ban feleségül vette Oona O’Neillt, Eugene O’Neill hires amerikai iró leányát. Nagy boldogságban élnek 8 gyermekükkel a svájci Vevey-ben, ahol Chaplin é- vekkel ezelőtt megírta önlétrajzát. Itt közöljük a “Diktátor” c. filmjének záróbeszédét, amely a filmirodalom egyik remeke. Megérdemelt diadalmenetben tért vissza Charles Chaplin az Egyesült Államokba. Húsz esztendővel ezelőtt “hazaárulónak”, “kommunista-barátnak” nevezték. Filmjeit fekete listára tették. 1953-ban, amikor szülőhazájába, Angliába látogatott, megvonták tőle a visszatérési engedélyt. Ma a lapok úgy szeretnék feltüntetni, mintha Chaplin önkéntes száműzetésből térne vissza. Semmi sem állt ettől távolabb. Nem csoda, hogy az 50-es években uralmon lévő, szűklátókörű bigott politikusok, McCarthy szenátorral az élükön veszélyt láttak Chaplin filmjeiben. Ki tudta a kapzsiságot úgy kipellengérezni, mint Chaplin az “Aranyláz”-ban? Ki volt képes az embernek ember iránti szerete- tét szebben kidomborítani, mint Chaplin a Nagyvárosi Fenyek cimű remekművében? De nemcsak az embernek ember iránti szeretetet tárta fel, hanem a SZEGÉNY EMBERNEK A SZEGÉNY EMBER IRÁNTI SZERETETET IS. Lángeszű előrelátással a társadalom elé tárta a Modern Idők cimű filmjében, milyen romboló hatással van a mechanizált termeles a munkások ideg- rendszerére. Most, húsz évvel később, Lordstown, Ohioban több ezer autómunkás sztrájkba lépett a munka monotonsága, idegrendszerükre való romboló hatása ellen. Chaplin géniuszáról tanúskodik az Emigráns cimű filmje, melyben bemutatja, milyen durván bántak Ellis Islandon a bévándoroltakkal es egy pillantást adott a Szabadság Szoborra. való. Nem akarok uralkodni. Nem akarok senkit leigazni. Segíteni szeretnék mindenkin ha lehet — zsidón, árján, fehéren, feketén. Mindnyájan segíteni akarunk egymáson. Ilyen az ember. Embertársunk boldogsága éltet, nem a nyomorúsága. Nem akarjuk gyűlölni, megvetni egymást. Mindenkinek jut hely ezen a világon. Elég gazdag az anyaföld, eltart mindnyájunkat. Szabad és csodálatos lehetne az élet útja, de az utat eltévesztettük. Kapzsiság mérgezi az ember lelkét — gyűlöletbe rekeszti a világot — nyomorúságba es vérontásba masiroztat bennünket. Robogunk, repülünk, mégis kalodába zárjuk magunkat. A gépek, a bőség korszakában még mindig szűkölködünk. A tudás cinizmussá vált, értelmünk rideg, szívtelen. Túl sokat gondolkozunk és túl keveset érzünk. A gépesítés mellé emberség kellene. A bölcsesség mellé kedvesség és jóság. Ha ez nincs, könyörtelen lesz egy élet és mindennek vége. A repülőgép és a rádió közelebb hozott bennünket egymáshoz. Valójában ezek is az ember jóságát hirdetik — az egyetemes testvériséget — mindnyájunk egészségét. Most is eljut a hangom sokmillió emberhez szerte a világon — sok millió kétségbeesett férfihoz, asszonyhoz, s gyermekhez — a kegyetlen rab tartó rendszer áldozataihoz. Ha meghallják a hangomat, ezt kiáltom nekik: Ne veszítsétek el a reményt. A ránk szakadt szenvedés a kapzsiság múló uralma — azoknak a kapállözása, akik felnek az emberi haladás utjától. A gyülőlség elmúlik, meghalnak a diktátorok, a néptől bitorolt hatalmuk visszaszáll a népre. Amíg az ember halandó, a szabadság nem pusztulhat el. Katonák! Ne szolgáljatok a szörnyeteget, mert megvet, rabszolgává tesz, béklyóba ver, megköti az életet, előírja, mit tegyetek, mit gondoljatok és mit érezzétek! Fegyelmez, éheztet, csordaként bánik veletek, ágyútölteléknek használ. Ne szolgáljatok embertelen embert — gépágyú, gépsziv'ú, gépembert! Nem vagytok gépek! Emberek vagytok! Emberek, szivetekben az emberiség szeretete! Ne gyűlöljetek! Csak az gyűlöl, akinek nem jut szeretet — akiben nincs szeretet és emberség! Katonák! Ne harcoljatok rabszolga rendszerért! A szabadságért harcoljatok! Meg van Írva Lukács evangéliumának 17. fejezetében, hogy isten országa tibennetek van — nem egy emberben, vagy az emberek egy csoportjában, hanem minden emberben! Tibennetek! Nektek, a népnek, megvan a hatalma — a hatalma, hogy gépeket teremtsen. A hatalma hogy boldogságot teremtsen, hogy ezt az életet széppé és szabaddá tegyétek — csodálatos kalanddá varázsoljátok. Használjátok hát — a demokrácia nevében — ezt a hatalmat: egyesüljünk valamennyien. Harcoljunk az új világért, amelyben az eml&r dolgozhat — amely a fiatalnak jövőt, az idősnek biztonságot ad. A szörnyetegek is ilyeneket ígértek, mikor hatalomra kerültek! Hazudnak! Nem tartják be Ígéretüket! Soha nem is teszik! A diktátor maga szabad, de a nép rabszolga. Azért küzdjü'nk most, hogy felszabadítsuk a világot — ledöntsük a nemzeti határokat — megszabaduljunk a kapzsiságtól, a gyűlölettől és a türelmetlenségtől. Harcoljunk az értelem világáért — azért a világért, ahol a tudomány és a haladás mindnyájunk boldogságához vezet. Katonák, a demokrácia nevében, egyesüljünk!” * * * * * * * A DIKTATOR záróbeszédéhez nem kell kommentárt fűzni, visszatükrözi Chaplin igazi énjét: küzdeni minden igazságtalanság ellen, hogy az emberiség szebb, emberségesebb társadalmat teremtsen magának. “Sajnálom, nem akarok császár lenni. Nem nekem
