Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-13 / 15. szám
Thursday, April, 13. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 CSŐDBE KERÜLTEK A VALLÁSOK ? Motto: “Mert szegénynek drága kincs a hit. Tűrni és remélni megtanít. (Arany János: Fiamnak ) E témáról már sok szó hangzott el: mellette, ellene. A probléma fennforog és a téma még koránt sincs kimerítve. Nem szándékszom látszólagos igazságnak tűnő szubjektív egyoldalú véleményt az olvasókra ráerőszakolni. Célom, néhány jellegzetes példával ismertetni a helyzetet, amelyből bizonyos konklúziót vonva mindenkinek a saját elgondolása szerint kell dönteni. A ’20-as évek elején egy budai középiskolának lettem tanulója. Mivel kötelező hittantanitás megszervezése bizonyos ideig tartott, a hittanórák csak később kezdődtek meg. Mi 9-10 éves gyerekek hamar összebarátkoztunk és együtt játszottunk, verekedtünk a tízperces szünetekben. A feltétel nélküli együttlét.az egyenlőség érzése azonban csak addig tartott, amig a hittanórák elkezdődtek. Ezek megindulásával egymástól szétváltunk, csoportok keletkeztek, főképpen vallási alapon. Mindegyik vallás oktatója a saját vallását tartva legkiválóbbnak, ezt a többiek fölé helyezte. A különállás ugyan idővel lassan, lassan csökkent, de a különböző vallások okozta széthúzódás sohasem tűnt el teljességében. Az iskolában szokás volt, ha valamelyik tanár hiányzott, hogy másik tartott helyette órát. Előfordult néha, hogy a római katolikus tisztelendő úr helyettesített. Tekintve, hogy az osztály tanulóinak kb. a fele nem az ö vallásának volt a hive, hanem négy más vallás követőiből volt összetéve, hittanórát nem tarthatott, hanem latint, amely nyelvben már hivatásánál fogva is otthonos volt. A tisztelendő úr el kell ismerni, érdekesen magyarázott, de aztán kérdezett is. Azonban igen feltűnő módon csakis az ö vallásán lévőket feleltette. Előfordult, hogy egy-egy kérdés megválaszolására katolikus fiú nem jelentkezett, csak más vallásuak (az osztály két legjobb tanulója protestáns volt) úgy nem vette figyelembe a jelentkezőket és tovább folytatta előadását. Iskolánk cserkészcsapatának vezetője egyik tanárunk volt. Ezt áthelyezték másik intézetbe, igy a cserkészet vezetés nélkül maradva, szétzüllött. A csapat újjászervezését és vezetését az előbb említett tiszteletes vállalta. Számosán jelentkeztek a csapatba való felvételre, ő azonban csak a vele egy valláson lévőket vette be; midőn egy szülői értekezleten szóvá tették ezt a ferde helyzetet, válaszul azt kapták, hogy az újjászervezéshez olyan megbízható elemekre van szükség, akiket ismer. Mihelyt az ügy egyenesbe kerül, minden diák, aki.- megfelelően viselkedik fel lesz véve a csapatba. Az újjászervezés azonban sohasem akart végetérni. így a szülők, gyermekeik ráuntak a céltalan reklamálásra és vagy lemondtak a cserkészkedésröl, vagy más szervezetbe léptek be. Néhány apró jelenség, amely nem érint nagy tömegeket, de akiket érint, azokban egész életre kiható nyomot hagy. Vajon az előbb említett példák, a vallás rovására írhatók? Nem, hanem azon tényezők hibáztathatok miatta, amelyek a szeretetre épült vallás lényegét helytelenül alkalmazzák. Ezek az esetek a középkori inkvizíció csökevényeinek tekinthetők. Szerencsére nem fizikai fájdalmat, megsemmisülést váltanak ki, de zavart okoznak az érintett egyének lelkivilágában, mely a vallások lejáratását eredményezi, így nyilván szükségessé vált bizonyos korrekció, új utak keresése. Lépjünk tovább a vallások közti problémák tárgyalásában. Midőn India elérte önállóságát, a várható egység létrejötte helyett, vallási alapra helyezkedve, két egymással ellenséges országra lett felosztva. Amennyiben nem állott volna fenn a vallási különbözőség, ma egy hatalmas fejlődő állam lehetne, mig igy az egymással való céltalan küzdelemben erejük legjavát, amely arra volna hivatva, hogy milliókat a nyomorból kiemeljen és emberi méltóságuknak megfelelő életnívót biztosítson, fegyverkezésre, egymás lebirására fordítják. Ezen visszás és igen tragikus helyzet létrejöttéhez jelentős idegen erők is hozzájárulnak, amelyek az indiai, pakisztáni vallási feszültségből a maguk hasznát keresik. Másik igen szomorú jelenség az észak-irországi vallásháború. Azt hiszem, ha túlzottnak is látszik a háború kifejezés az ott lefolyó eseményekre, a kilátástalanság belátható időn belüli megoldásra, a szembenálló felek elszántsága fegyveres akciók végrehajtására, igazolják súlyosságukat. Mi a vi— szálykodás alapja? Az egyik valláshoz tartozók elnyomva érzik magukat. a másik vallás követői részéről. Okolhatjuk a vallásokat ezen vérengzések előidézése miatt? Merem állítani, hogy ezen vallási különbségek — mint általában, fegyver bizonyos csoportok kezében — ezt a maguk előnyére felhasználják. A vallások igéi hirdetőinek az egymás iránti megértést és nem a másikat sértő fennsöbbségüket kellene kiemelni. A nácizmus faji elméletéből alakult ki századunk legmegrázóbb, vallási alapra épült vérengzése. Vallási nyilvántartások alapján létesültek a faji megkülönböztetést létrehozó intézkedések. Ha nem létezett volna vallási nyilvántartás, úgy nem lehetett volna megállapítani, milyen hiten vannak egyes egyének, illetve milyen vallást gyakoroltak ezek felmenő rokonai. így a minden tudományos alapot nélkülöző faji törvények sem létezhettek volna, és természetesen más formában kellett volna kielégülniök a moral insanity -ban kéjelgö náci fenevadaknak. A zsidó vallás lett volna az oka, hogy eztkövetők kiirtása lett elrendelve? Ez alkalommal is, mint számos más esetben a faji elméletre épített vallási üldözés külső imperialista célok elérésére irányult, fedve, eltakarva, a létezö.sülyos problémákat. Különböző természetű példákat ismertettem a vallásokkal kapcsolatos megnyilvánulásokról. A vallások váltságba jutását jelentenék ezek? Szükség van egyáltalán a vallásokra? Ahhoz, hogy erre a rendkívüli súlyú kérdésre többé-kevesbé helyénvaló magyarázatot lehessen adni, szükséges bizonyos körülmények tisztázása. Hogyan jöttek létre vallások? Az emberek, akik képtelenek voltak még racionális magyarázatot találni a természetre és a társadalomra, a maguk alakította vallás révén valamilyen formában kapcsolatba léptek az őket körülvevő valósággal. Engels a következő magyarázatot adja: “A vallás nem más, mint ama külső hatalmaknak fantasztikus visszatükröződése az emberek fejében, amelyek az emberek mindennapi léte felett uralkodnak.” Kezdetben elsősorban a;. természeti jelenségek — amelyeknek még nem ismeri törvényeit — vak és hatalmas erőknek tűnnek az ember számára, amelyeket igyekszik vallási szertartásokkal befolyásolni és amelyeket lassanként megszemélyesít. Petrónius római iró, a következő magyarázatot adja: “Primus in őrbe deos fecit timor”. (Kezdetben a félelem teremtette meg a földön az Isteneket.) Ezen kitétel még a mai időkre is kihat, ha bizonyos módosult formában is jelentkezik. Számos példa van rá, hogy öntelt, magabiztos egyének, amig a jólét, a biztonság tudatát érezték maguk mögött, félrelökték minden kapcsolatukat a vallással, de a- mikor bajba kerültek, a vég közeledtét érezték, magukba szálltak, kérve, várva bizonyos külső, nem észlelhető erők segítségét. Szükségérzése visszatérni az elvetett valláshoz. Az uralkodó osztályok a kapitalista rendszer földi érdekeik védelmét a vallástól várják, amely mennyei paradicsomot biztosit a nagy tömegeknek, melyeket ebben a hitben ringatva kizsákmányolhatnak a földi életben. Bizonyos körök részéről gyakran hangzik el vád, hogy a marxisták a vallást eltörlik. Azonban aki kellő ismerettel rendelkezik, az tudatában van a ténynek, hogy egyáltalán nem törölték el a ha- hagyományos vallásokat, az egyházaknak a legteljesebb szabadságot biztosítják , és ami igen lényeges, felszabadítják az alól a megbecstelenítő kötelezettség alól, hogy eszközül szolgáljanak az uralkodó osztályok számára, amelyek ily módon igájukban tarthatták az emberiség túlnyomó többségét. A XVII. században Galileit az inkvizíció perbefogta és halálos Ítélettel fenyegette meg, ha nem vonja vissza azon állítását, mely szerint a Föld a Nap körül forog. A tudományt a haladásban nem le - hét megállítani. Így végülis győzött a magát tartani nem tudó vallási felfogáson. Két évszázaddal később mar senki, — aki minimális képzettséggel rendelkezett, sót szakértő körökben már jóval előbb sem állította — hogy a Föld a világegyetem központja. Nincsenek örök igazságok, a létfeltételek a társadalmi viszonyok megváltozásával, a nézetek, az eszmék is megváltoznak. így a vallásoknak is módosulniok kell a követelményeknek megfelelően. Korunkban a vallást sokan elvetik maguktól, de ugyanakkor az emberiség igen számottevő része ragaszkodik a valláshoz, szükségét érzi alávetni magát valami külső fel nem fogható erőnek. De ezen hitet csak akkor tudják a megváltozott körülmények között élő tömegek magukévá tenni és megtartani ha az idők követelte változásokat a vallások vezetői megfelelően alkalmazzák és nem ragaszkodnak csökönyösen az elavult hittételekhez. BALASSA ANDOR NA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, I szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Egy évre $ 10.— félévre $ 5.50. Megújításra:!....,.......................................... • Naptárra: %'............................................. I * Náv: ................................................................. g Cím: ............................................................ ! Város:..................................Állam:................ 1 Zip Coda:.................. I AMERIKAI MAGYAR SZŐ I 130 East !6th Street, New York, N.Y. 10003
