Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-09 / 10. szám
Thursday, March, 9. 1972 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 PUSZTULNAK AZ ÉRTÉKES A KOMONDOR RÉGÉSZETI HELYEK Archeológusok azegesz országban egyre határozottabban sürgetik, hogy a régészeti lelőhelyeket is sorolják a pótolhatatlan, értékes nemzeti kincsek közé és ezeket a helyeket védő törvényekkel óvják meg. Sokan attól félnek, hogy intézkedések nélkül, a történelemelötti ember — eddig felderit- hetetlen — amerikai maradványai menthetetlenül elpusztulnak. 20 ezer év előtti, vagy még régebbi maradványokat tartalmazó területeket bulldózerekkel szaggatnak fel a semmivel sem törődő építkezők. Legalább azt szeretnék a régészek elérni, hogy építkezések megkezdése előtt szakszerűen tanulmányozzák át, melyik lelőhelynek van komoly tudományos értéke. Az Egyesült Államok területén a régészeti lelőhelyek számát sokezerrer becsülik, beleértve kis táboroktól kezdve egész városok romjait, amelyek évszázadokig, sőt évezredekig a föld felületétől mindössze néhány lábnyira eltemetve maradtak. Ezeket a csontokat, szerszamokat, edenyeket és más maradványokat, amik Amerika első lakosai után maradtak meg, most elpusztulás fenyegeti. Országutakat, víztároló medencéket, lakótelepeket epitenek a helyükre és aföldtörő gépek felmorzsolódnak, összeroncsolnak minden maradványt. Egyes esetekben archeológusok, gyors ásatásokkal próbálják megmenteni a régiségeket, mielőtt a bulldózerek munkába allnak, de a legtöbb lelőhelyet elpusztítják, mielőtt értékességéről meggyőződhettek volna. Arkansasban például az 1960- ban ismert 1000 lelőhelynek negyedrésze 1965- ben már elpusztult. Az arkansasi egyetem régészeti osztályának vezetője, Dr. Charles McGimsey becslése szerint az állam archeológiájának nagyobb része, a következő 20-25 év alatt pusztulásba megy. A régészeti tudományok legnagyobb veszteségüket 1969-ben szenvedték, amikor Washington államban, a Snake River-en szövetségileg épített völgyzáró gát az emberiségnek a nyugati földtekén lévő legrégibb maradványait elárasztotta. Amatőr archeológusok is sok kárt tesznek a lelőhelyekben. Ezek kíméletlenül kiásnak edényeket, szerszámokat, vagy nyílhegyeket, nem törődve sem azzal, hogyan helyezkedtek ezek el, sem a kiásott föld színével, amiről archeológusok megállapíthatnák az évszázadokkal előbb elkorhadt házak oszlopainak a helyet. Az ilyen “fazékvadászok” fémdetektorokkal felszerelve felásnak fontos történelemelötti helyeket, hogy a gyűjteményüket gazdagítsak. Sok esetben a múzeumok is bűnrészesek, mert megvásárolják tőlük az adatok nélkül gyűjtött tárgyakat és igy a vandalizmust támogatják. ■ A jelenkori építkezéseket is nagyon sokszor o- lyan helyeken végzik, ahol az őskori elődök is építkeztek és ezért is pusztulnak el egyre nagyobb mértékben a becses maradványok. A völgyzáró gátakon kívül a felszíni bányászat is nagyon sok kárt tesz ezen a téren. Archeológusok több helyen gyors mentőmunkára szállnak ki az építkezések előtt, de nagyon sovány anyagi fedezet áll rendelkezésükre és csak kevés lelőhelyet tudnak idejében megmenteni. Nincs megfelelő kormányprogram a lelőhelyek kikutatására és nincs pénz a terepek áttanulmányozására, mielőtt nagyobb építkezések megtörténnek. Nagy segítség lenne az archeológiái tudományoknak, ha törvényerőre emelkedne az a javaslat, amelyet a szenátus már megszavazott és jelenleg a képviselőhöz egyik albizottsága előtt áll. Ez a javaslat, amelyet Frank E. Moss, Utah-i dem. és Charles E. Bennett, Florida-i dem. képviselők nyújtottak be, felhatalmazna minden kormány- hivatalt, hogy az építkezések költségvetésének 1 százalékát előzetes archeológiái tanulmányokra utalja ki. A kép a “DUNA” névre hallgató magyar komondort ábrázolja. .“DUNA” elnyerte a Greenville, S.C.-ban tartott kutya-kiállításon az első dijat, mint az összes ku- tyafajok’legszivósabb" képviselője. Ezt a véleményt nyilvánította Derek Rayne, kutya-bíráló, ami figyelemre méltó esemeny a kutya világban, mert ő 1939 óta végzi ezt a munkát. A “DUNA” tulajdonosai, Dr. and Mrs. Marion J. Levy öt évvel ezelőtt levélben érdeklődtek, hogyan juthatnak egy komondor birtokába. A levelet a Magyar Népköztársaság washingtoni követségéhez intézték. Négy és fél évvel ezelőtt levelet kaptak, melyben értesítették őket, hogy két komondor kölyköt megvásárolhatnak. Azonnal elküldték érte a pénzt. A kutya-kölykók szerencsésen megérkeztek a Kennedy repülőtérre. Nagy gonddal felnevelték mindkettőt és az egyik az érdemjelek egész halmazát nyerte el kutya-kiállitásokon. A kilenc magyar kutya-fajta közül testnagyságra is a legnagyobb. Hatalmas robusztus termete, megjelenése, mozgása tiszteletet parancsol. A honfoglaló magyarok hoztak magukkal Ázsiából, ahol csór dakat, nyájakat őrzött. Hatalmas testi ereje, az e- gész testet borito vastag koloncos szőrzete alkalmassá tette a farkasokkal szembeni küzdelemre is. Évszázadokon keresztül a sodrott szarvú racka juhnyájak ideális őrzője, tereloje volt. Már évszázadokkal ezelőtt házőrzőként is megállta a helyét. Súlya száz font, bátor és intelligens. A komondornak nagy kereslete van világszerte. Hispaniola a gyors válóperek uj fővárosa A múlt ev márciusáig Mexico volt az elválást keresők Mekkája, de az akkor törvényre hozott reformok megszüntettek a Juarezben és Calinteben működő válási futószalagokat. A válóűgyvedek es turistaforgalmi, kereskedelmi intézmények nyomására a válási törvények liberalizálásával először Haiti, majd a Dominikai Köztársaság lepett Mexico helyébe a gyors válások lebonyolításában. A két ország azt reméli, hogy az üj, megkönnyitett válási törvényekkel magukhoz csalogathatják Mexiconak évi 50 millió dolláros “válási üzletét”. Ezelőtt even- te kb. 18,000 amerikai látogatott Mexicóba e célból es a számítások szerint kb. 75,000 amerikai polgár oldotta fel ott házasságát, közöttük Elizabeth Taylor, Mia Farrow, Lauren Bacall, Franklin Roosevelt, Jr. es Huntington Hartford. Újabban hires személyisegek utaztak válásért a Dominika és Haiti államokból álló Hispaniola-szi- getre, de eddig meg a szigeten a válásból eredő üzlet közel sem jár ahhoz, amilyen Mexicoban volt. De mivel a valós lebonyolítása ilyen módon gyors es aranylag olcsó, mindkét kormány reménykedik, hogy rövid időn belül Hispaniola lesz a válóperek uj “fővárosa”. Az eljárás igen egyszerű. A váló feleket valakinek képviselnie kell, vagy a Dominikai Köztársaságban, vagy Haitiban. Az egyik hazastars- nak személyesen kell megjelenni a bíróságon s ehhez az odarepülesi költség 200 dollar körüli, a napi költség kb. 25 dollár. Dominikában a legnépszerűbb válőugyv'ed Manuel Espinoza, aki ezelőtt a mexicoi Juarezben működött. Santo Domingóban o intézi az amerikai válások 75 százalékai. Egyelőre még csak napi 20 kliense van, de szeretné elérni a napi 60-at, mint amikor Mexicoban volt. 400 dollárt számit egy válásért, amelyben minden hivatalos költség benne van. A fényűző kényelemmel berendezett Embajador Hotelben van az irodája és a kliensei a hotelban töltik az éjszakát. A válást 24 órán belül lebonyolítják es közben a hotelban vendéglő, bar, kaszinó, és uszoda all a rendelkezésükre. A legtöbb kliens nem gyakorlott utazó és szívesebben tölti az időt a hotelben. Miután Haitiban is törvényesítették a gyors válásokat, az IBO Tours utazási inoda kapta meg a monopóliumot a kliensek odaszallitasára. Az IBO tulajdonosa Luckner Cambrone, aki egy személyben bel- es hadügyminiszter. A válási utazásokat csakis az IBO-n keresztül intézik el. Mind Haitiban, mind Dominikában nagyon sok a látványosság és mindkét országban egyre jobban berendezkednek a turistaforgalomra. Különböző attrakciókkal próbálják csalogatni a váló feleket, hogy maradjanak tovább és a válást utólagos vakációval kapcsoljak össze. Egyelőre meg nem tudjak, milyen eredményt hoz majd az uj valotörvény kereskedelmileg. A ’legtöbb válást kereső jelenleg a legrövidebb ideig tartózkodik a szigeten s ügye elintézése után azonnal hazatér. De mégis jönnek olyanok, akik azelőtt nem jöttek volna Hispaniolába, a legtöbben az Egyesült Államokból; de mar jönnek Ausztráliából és távolabbi helyekről is. Remélik, hogy Hispaniola nemsokára a gyors valósok olyan világkozpontja lesz, mint amilyen Mexico volt. reaearü
