Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-13 / 2. szám
AMERIKAI ARA 20 CENT _Enl. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of March 2. fS79. at the P.O. ofN.Y., N.Y. Vol. XXVI. No. 2. Thursday, Jan. 13, 1972 AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC., 130 E. 16 th St. New York. N. Y. 10003 Tel: AL 4 0397 Ml LETT NIXON ELNÖK ÍGÉRETÉVEL? A General Motors Vállalat lezárja szerszámkészítő üzemét Detroitban. Ezer munkás veszíti el munkáját. Az Edison vállalat, East Orange, N. J.-ben lezárja üzemét. Itt 500 munkást dobnak az utcára. Az RCA Vállalat beszünteti a komputerek gyártását. Országszerte elbocsátanak 830 munkást. A General Electric Vállalat East Cleveland-i üzemét lezárja. 500 munkás kereshet üj alkalmazást. Ezen rideg számok mögött sok sóhaj, sok könny, sok tragédia rejtőzik. Az elbocsátott munkások nagy százaléka képtelen új munkát kapni, mert a többi üzemekben is> ahelyett, hogy munkásokat vennének fel, elbocsátások vannak. Tény az, hogy a vállalat tüzetes programot dolgozott ki a kiadások csökkentésére, hogy verseny- képessé tegye gyártmányait a világpiacon. E program fö célkitűzése: a munkások termelékenységének fokozása, vagyis kevesebb munkaerővel többet termelni. Csoda tehát, hogy bár az ipari termelés növekszik, a munkanélküliek száma még sem csökken, sőt emelkedik? Miután a munkanélküli felélte a munkanélküli biztositási járulékot, majd felhasználta esetleg meg takarítótt kis pénzét, reménytelenül néz a jövő elé. Rövid időn belül a reménytelenséget kétségbeesés váltja fel és jönnek a családi tragédiák. Több millió azoknak a száma, akik az aktív munkában találják életük tartalmát de képtelenek munkához jutni. Ezek a milliók és hozzátartozóik jutnak eszünkbe, amikor McGovern szenátor javaslatára gondolunk. A javaslat törvényerőre emelése biztosítaná e millióknak a minimális jövedelmet, mely elhárítaná azokat a borzalmas következményeket, melyeket a nincstelenség okoz napról napra a munkáscsaládok soraiban országszerte. A kormány hivatalos jelentése szerint a munka- nélküliek száma december hónapban 6.1 százalékra emelkedett, 0.1 százalékkal több, mint az előző hónapban. Ez emlékezetünkbe hozza Nixon elnök azon kije- lentését:“1971 jó esztendő lesz, és 1972 nagyon jó lesz.” Nos, a kormány jelentése szerint, a múlt év nem végződött rózsásan és az üj esztendő sem kezdődött reményteljesebben. Ez késztette Lane Kirklandot, az AFL-C10 pénzügyi titkárát a következő nyilatkozatra: “Ahelyett, hogy több amerikai talált volna munkát, még többen elvesztették állásukat és sokan feladták a munka utáni meddő kutatást, többen rettegnek attól, mint egy évvel ezelőtt, hogy elbocsátják okét állásukból." AZ ÁR BIZOTTSÁG LEVÁGJA 100,000 MUNKÁS BÉRÉT WASHINGTON, D. C. A Nixon kormány által felállított Ar-Bizottság 9 szavazattal 5 ellenében megvétózta a szakszervezetek és az aerospace vállalatok közt létrejött szerződést, mely előírta, hogy a szerződés első évében a munkások 12 százalékos béremelésre jogosultak. A bizottság munkásokat képviselő 5 tagja egyhangúan a döntés ellen szavazott. A bizottság többsége módosítást javasolt, de azt olyan érthetetlen módon szövegezték meg, hogy senki sem érti annak lényegét. Leonard Woodcock, az autömunkások szakszervezetének országos elnöke “cinikus elferdités”-nek jellemezte a bizottság döntését, amely homlok- egyenest ellentétes a kongresszus irányvonalával. Ugyancsak élesen elitélte a bizottság elnökét, George H. Boldt-ot, aki, — mondotta Woodcock— “lehetséges, hogy jó biró, de a munkások és munkáltatók közti viszonyhoz semmit sem ért.” Nem véletlen az, hogy az Ar-Bizottság több, mint 100,000 aerospace munkás ellen hozta első bérle- vágási döntését. Ebben az iparban ugyanis nagy a munkanélküliség és a bizottság tagjai úgy vélik, hogy a munkások nem hajlandók sztrájkolni. Az érdekelt szakszervezetek — az autómunkások és az International Association of Machinists — minden bizonnyal a bíróság elé viszik az ügyet. Ugyanakkor tárgyalásokba bocsátkoznak a vállalatokkal és megpróbálják a bérlevágás összegét mellék-kedvezmények formájában megszerezni a munkások részére; ezek a kedvezmények a Bér-Bizottság hatásán kívül esnek. Az aerospace vállalatok több, mint 100,000 munkása nagy felháborodással fogadta az Ár-Bizottság döntését. 407 MILLIÓ UJ ADÓTERHET RÓTTAK NEW YORK ÁLLAM ADÓFIZETŐIRE ALBANY, N. Y. Az állam törvényhozó testületé — a szenátus 35 : 18, a közgyűlés 83 : 62 szavazattal — új adótörvényt fogadott el, mely 407 millió újabb adóterhet ró az állam adófizetőire. Az új törvény főbb pontjai: 1. / Eltörölték egyének részére a $ 12.50-es, családok részére a $ 25-os adóengedményt. 2. / Felemelték a cigaretta-adót 15 centre dobozonként. 3. / Minden gallon gazolin után hét cent helyett 8 centet kell fizetni. 4. / Minden gallon alkohol után egy dollárral többet ($ 3.25) kell fizetni. New York városában 35 centre emelték a földalatti és autóbusz viteldijat, felemelték a városon belüli hidak és alagutak díjazását: Verrazzano Hídon: 50 centről 75 centre. Triborough Hidon: 25 centről 50 centre, Bronx Whitestone Hidon: 25 centről 50 centre, Throggs Neck Hidon: 25 centről 50 centre, Henry Hudson Hidon: 10 centről 25 centre, Marine Parkway Hidon: 10 centről 25 centre, Cross Bay Parkway Hidon: 10 centről 25 centre, Queens Midtown alaguton: 25 centről 50 centre, Brooklyn Battery alaguton: 35 centről 70 centre. Mindezen felül felemelték a direkt állami jövedelmi adót is. Évi 5,000 dollár jövedelemmel rendelkező egyén évente 10 dollárral több adót kell, hogy fizessen. Akik 10,000 dollár évi jövedelemmel rendelkeznek, $ 29.75-tel kell, hogy több adót fizessenek. Ez az üj állami adó-törvény ismételten csökkenti az alacsony keresetűek életszínvonalát és még nehezebbé teszi a megélhetés legszükségesebb követelményeinek fedezését. 400 MILLIÓ DEFICIT 60CENT LESZ A VITELDÍJ? NEW YORK, N. Y. “Ha a szövetségi és állami kormány nem jön segítségünkre, — mondotta Justin N. Feldman, a New York Transit Authority demokrata tagja — akkor két éven belül a földalatti és autóbusz viteldijat 60 centre kell felemelnünk.” ALBANY, N. Y. “Annak ellenére, hogy 407 millió dollár uj adót vetettünk ki, ez év március 31.-én az év 400 millió dollár deficittel végződik” —mondta Arthur Levitt állami ellenőr. “A deficitből 128 millió dollárt a nehezebb időkre félretett pénzalapból fedezünk, a többit kötvények eladásából.'
