Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-09 / 10. szám

Thursday, March, 9. 1972

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD

3

írja: Rev. Gross A. László

B. D., Th. M.

BOCSÁNATOT KEREK PAL APOSTOLTÓL

Alig három-negy nappal az elnök Kínából való visszatérte után talán egy kissé túlkorai volna “a világ képét megváltoztató hét” /Nixon szavai!/ eredményeit felmérni és kiértékelni, de amit az o kijelentéseiből, valamint a kíséretében lévő kommentátorok közleményeiből eleddig kihüvelyezhettünk, az elegendő alapot szolgáltat a Peking- ben kialakult “uj helyzet” futólagos áttekintéséhez. (De meg egy futólagos becslés is csak úgy lehetséges, ha elhisszük Nixonnak, hogy ott semmiféle olyan megállapodás nem jött letre, amelyet a közösen kibocsátott hivatalos nyilatkozat gondosan elhallgat. . . )

Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy “a világ képe” nem nagyon változott meg. Az indokínai háború zavartalanul folyik tovább: amilyen mértékben apad az amerikai katonák száma, legalább o- lyan mértékben emelkedik az egyoldalú légitámadások gyilkos sorozatának a száma; a Thieu-appa- rátus vígan folytatja orcátlan garázdálkodásait es igen gyakran élesen szembehelyezkedik az U.S.A. hivatalosan kinyilvánított szándékaival is; Kína és az Egyesült Allamokközötti normális diplomáciai viszony helyreállítása a ködös távoli jövőben lebeg — egyelőre csak időnkénti, nem-hivatalos és alacsony szintű kapcsolatokra nézve történt megegyezés; Formóza és a Pescadores szigetek jövőjének a kérdése tovább is homályban marad. Az U.S.A. ama nagylelkű kijelentése ugyanis, hogy e szigeteknek Kínához való tartozását (tehat az egy és oszthatatlan Kínát) “nem vonja kétségbe”, a tavaly október 25-i ENSZ-közgyűlés óriási többséggel meghozott határozata után úgy hangzik, mintha valaki azt mondana: “nem vonom kétségbe, hogy kétszer kettő az négy.”

Az egyetlen plusz-előjelű fejleményt abban iá - tóm, hogy Nixon egyáltalán vállalkozott erre a zarándokűtra és igy a két évtizedes ellenséges U.S.A. magatartás népi Kínával szemben valamelyest enyhült, vagyis megtörtént az első lépés a helyes irányban. De a világ képéröl (arcáról) ez a lépés csak egyetlenegy csúf ráncot távolított el és még sok hasonló ránc, gyűrődés, bibircsók ekte- lenkedik ezen az arcon, amely elsimításra var. . . Nixonnak a közeljövőben teendő további lépései fogjak demonstrálni, vajon ez a kezdeményező kozmetikai művelet valóban “egy nemzedékre szóló béke” érdekében született meg, avagy csupán egy drámai erejű választási cselfogás szándéka húzódott meg mögötte. Az elnök úr, akinek a népi demokráciák irányában negyedszázadon át tanúsított merev magatartása ügy idehaza, mint Kínában ( és a világ minden részében) közismert, nem veheti rossznéven, ha szándékainak őszinteségében a világ egy kissé tamáskodik. . . t Egyik korábbi cikkemben Nixonnak a népi Kina felé való közeledését — gondosan idézőjelek közé szorítva — “pálfordulásnak” neveztem. Ez a magyar nyelvben közhasználatnak Örvendő megjelölés azonban nem valami precízen fedi az ö űj állás- foglalását. Tudvalévöleg Saul ( a későbbi Pál), aki “fenyegetéstől és öldökléstől lihegve” üldözte Krisztus korai követőit (Ap. csel.9.rész), a damaszkuszi élmény után megtért, megtagadta a múltját,

Mujibur Rahman Moszkvában

Kosygin szovjet miniszterelnök üdvözölte Mujibur Rahmant, Bangladesh miniszterelnökét, aki Moszkvában tartózkodott öt napon at es ottléte alatt tárgyalásokat folytat gazdasági es politikai problémákról.

Rahman köszönetét fejezte ki a Szovjetunió népének es kormányának azért a segítségért, melyet az uj allam önállóságának kivívása érdekében nyújtottak.

“Mindenki boldog...”

Tavaly az ország egyik leghatalmasabb vallalata, az International Telephone and Telegraph (IT.T.) be akarta kebelezni a Canteen Corporationt, a Grinneü Corporationt és a Hartford Fire Insurance vállalatot.

Köztudomású, hogy törvény áll fenn, mely hivatva van megakadályozni a gazdasági hatalom egy kézbe való tömörítését. Ez a törvény a “tröszt-ellenes törvény” néven ismeretes.

Az Igazságügyminisztérium feladata ezt a törvényt végrehajtani. Ezért a minisztériumon belül “tröszt-ellenes” osztályt állítottak fel. Ezen osztály vezetője tavaly Richard W. McLaren volt és ebben a beosztásban neki kellett felülvizsgálnia az I.T.T. azon szándékát, hogy bekebelezhesse a fentneve- zett három vállalatot egy hatalmas KONGLOMERÁTUMBA.

Miután tüzetesen megvizsgálta a tényékét, McLaren elutasította az I.T.T. kérelmét.

KÖZBELÉP MITCHELL ES KLEINDIENST

Rohatyn felhívta baratjat Mitchell-t, elbeszélgetett vele és meggyőzte, hogy McLaren döntése káros..............az I.T.T. részvényeseire. Mitchell, mint jó

barát, felhívta helyettesét, Richard G. Kleindienst és kérte, intézkedjen az IT.T. és a három vállalat egyesítése ügyeben.

Kleindienst, mint hu alantas, felhívta McLarent es kérte a trösztellenes osztály vezetőjét: üljön le Felix G. Rohatynnal, az IT.T. vállalat képviselőjével es próbáljon mindkét fél részere elfogadható megállapodásra jutni.

McLaren készseggel teljesítette feljebbvalója kérését. Leült Rohatynnal tárgyalni.

Rohatyn azzal érvelt, hogy nemcsak az I.T.T. részvényesei károsulnak, ha a kormány megtiltja a vállalatok egyesítését, hanem ugyanakkor az ország nemzetközi pénzügyi helyzete is rosszabbra fordul és általában “drámai gazdasági következme- nyeket” vonna maga után, ha az I.T.T. általi bekebelezés zátonyra jutna.

Eddig senki sem magyarázta meg, miért jött volna létre “drámai gazdasági következmeny”, mert minden maradt volna a régiben.

Talán itt érdemes megjegyezni, hogy ezen kuliszák mögötti játékban szerepe volt egy Mrs. Dita D. Beard névre hallgató nőnek is, aki az I.T.T. vállalat kongresszusi kijárója. Mrs. Beard találkozott Mitchell igazsagügyminiszterrel a Lousville-i Kentucky lóversenyen, ahol egy órás beszélgetést folyatott vele. g [,esze]getest követően

Mrs. Beard értesítette Edward J. Gerrity, Jr. I.T.T. igazgatóhelyettest: “ Mitchell segédkezet nyújt részünkre.”

Amikor a szenátus igazságügyi bizottsága tanúvallomásra hivta Mrs. Beard-et, szívbajt kapott és Denver- be utazott.

(folyt, a 12. oldalon!)

Felix G. Rohatyn bankár, az LTT.szószólója személyes barátja John N. Mitchell akkori igazságügy - miniszternek. Régen ismerik egymást, mert Mitchell — Nixon ügyvédi iroda képviselte az ITT. vállalatot.

____________________________________

még a nevet is felcserélte, legékesszólobb apostola lett az uj hitnek es mártírként halt meg. Nixonnak Kina fele kinyújtott keze nem szimbolizál sem megtérést, sem múltjával való szakítást es még kevésbé mártiromságot. . . 0 megmaradt annak, aki volt: élelmes, ügyeskedő politikusnak, aki a pályafutására nézve kedvező alkalmakat Ösztönösen felismeri és azokat igyekszik alaposan kiaknázni. . .

Pál apostoltól ezúton kérek bocsánatot azért, hogy — bár idézőjelek között — Nixon gesztusát “pálfordulásként” jellemeztem.

,( 1972. március 1.)

DITA D. BEARD