Amerikai Magyar Szó, 1972. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-01 / 1. szám

Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952. under the Act of_March 2, 1H79. at the P.O. of N.Y., N.Y. Vol. XXVI. No. 1. Thursday, Jan. 6. 1972. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC., 130 E. 16 th St. Newjork, N. Y. 10003 Tel: AL 4-0397 AZ ISKOLÁK FENNTARTÁSA Kétségtelen, hogy az ország elemi, közép- és felső iskoláinak fenntartása, az oktatás magas szín­vonalra emelése, a szegény és gazdag negyedek is­koláinak oktatásában mutatkozó különbségek ki­küszöbölése az ország egyik legégetőbb problémája. Jelenleg az iskolarendszer fenntartására szüksé­ges pénzt az ingatlanokra kivetett adókból fedezik. Ez a rendszer igazságtalan két fő okból: 1. / az adóteher nagy része a kis magánházak tulajdonosaira, a munkás- és középosztálybeliekre hárul; 2. / a gazdag negyedekben jobbak az iskolák és az oktatás nívója magasabb, mint a szegény negye­dekben. Ezt a helyzetet csak úgy lehet érdemlegesen megváltoztatni, ha a szövetségi kormány átveszi az oktatási költségek fedezését. Ez a felfogás a köztudatban van és ezt a véle­ményt támogatja az amerikai nép nagy többsége. Ez a magyarázata annak, hogy Elliot Richardson, a Nixon-kormány népjóléti és közoktatási minisz­tere kilátásba helyezte, hogy a szövetségi kormány eleget tesz a nép e kívánságának. Naivnak kell azonban lenni annak, aki Richardson e kijelentését komolyan veszi, mert a Nixon-kor­mány sok ígéretet tett már három év alatt, melyek­ből semmit sem valósított meg. Hogy csak egyné­hányat soroljunk fel: 1. / Felépítjük a fekete kapitalizmust. 2. / Újjászervezzük a népjóléti törvényt. 3. / Befejezzük a háborút. Nem vagyunk naivak és nem hiszünk az üres Ígé­retekben. Ha azt akarjuk, hogy a szövetségi kor­mány vegye át a közoktatási költségek fedezését az egész vonalon, a hadikiadások rovására, akkor ezt csak úgy érhetjük el, ha a nép többsége félre nem érthető módon követeli határozati javaslatokkal, kérvényekkel, levelek százezreinek küldésével, tün­tetésekkel és azzal az elhatározással, hogy nem szavazunk azokra, akik csak Ígéreteket tesznek és nem váltják be azokat. • NEM KELL MAGASABB HÁZBÉRT FIZETNI NEW YORK, N. Y. A Lakbér Bizottság közzétette a hazber felemelésről szóló rendelkezéseit. Rose Wylie, a Lakok Országos Szervezetének titkára sajtónyilatkozatban kijelentette: “A Lakbér Bizottság döntése tiz gépírásos do­kumentum, mely semmi egyeb, mint zűrzavaros szavak. A bizottság utasításait még a hivatalos köze­gek sem tudják egyértelműen-megmagyarázni. Ép­pen ezért senki se fizesse a magasabb házbért addig, amig a Lakbér Bizottság határozata érthető lesz a közegek és főleg a lakók részére.” Emelik a földalatti és a busz viteldiját N.Y.-ban NEW YORK, N. Y. A város földalatti vasút és buszjáratain utazó milliók a közeli napokban 5, tiz, vagy tizenöt centtel többet fizetnek egy utazásért mint eddig. A viteldijat 35, 40, vagy 45 centre eme­lik, attól függően, hogy az állami törvényhozók hajlandók-e 100 millió dollárt előirányozni a new- yorki közlekedés deficitjének fedezésére. Felemelik a viteldijat, miután egyezmény jött létre a Transit Authority és a 40,000 munkást kép­viselő szakszervezet között. Az uj szerződés 27 hó­napja alatt a munkások 18 százalékos béremelést kapnak. 1972 januar elsején 6, 1973 jan. elsején 6 és 1974. jan. elsején szintén hat százalékos bér­emelést kapnak. A szerződés 1974 márciusában jár le. Ezenkívül a munkások 50 éves korban mehetnek nyugdíjba, ha rendelkeznek húsz évi munkaszolgá­lattal. Tizenöt évi munkaszolgálat után a munkások jo­gosak öt heti fizetett szabadságra. Ha csak 5 centtel is emelik a viteldijat, az súlyos terhet ró a város szegény lakóinak millióira. De ha a viteldijat több, mint 5 centtel emelik, az súlyos helyzetet teremt nemcsak a közsegélyen élők, ha­nem az alacsony fizetésért dolgozók részére is. Szenátorok államférfiak elítélik \I)K bombázását WASHINGTON, D. C. Edmund D. Muskie, George S. McGovern, Hubert H. Humphrey, Frank Church, J. W. Fulbright szenátorok, Clark Clifford volt hadügyminiszter és U Thant, az ENSZ volt főtitká­ra egyhangúan élesen elitélték Nixon elnököt, mert elrendelte a Vietnámi Demokratikus Köztársaság bombázását. “Az amerikai nép intelligenciáját sérti Laird had­ügyminiszter azon magyarázata, hogy a Dél-Viet­námban lévő katonák védelme megkívánja a VDK bombázását” — mondotta Fulbright szenátor, a Szenátus Külügyi Bizottságának elnöke. “Az amerikai nép a háború végét követeli. Nixon politikája éppen az ellenkező irányban halad” — hangsúlyozta Clark Clifford volt hadügyminiszter. “Eszak-Vietnám bombázása okozza a párizsi bé­ketárgyalások eredménytelenségét” — jelentette ki U Thant. Muskie szenátor: “A VDK bombázása jelképezi Nixon elnök vietnamizáló politikájának teljes csőd­jét.” “Eszak-Vietnám bombázása semmi egyéb, mint kétségbeesett kísérlet egy csődbe ment politika meg­mentésére. ” — hangsúlyozta nyilatkozatában McGovern szenátor. A Vietnámi Demokratikus Köztársaság légvédő osztagai 14 amerikai repülőt lőttek le az öt nap fo­lyamán, amig az amerikaiak támadása tartott. Az amerikai repülőkről lezúditott bombák ártatlan asszonyokra, aggokra és gyermekekre zuhantak, akik közül sokan meghaltak. Az amerikai légi támadással meg akarták akadá­lyozni a hazafias front csapatainak előretörését Kambodzsában és Laoszban, de minden eredmény nélkül. A legújabb jelentések arról számolnak be, hogy Long Tieng támaszpontot Laoszban a szabadság- harcosok körülvették és állandóan rakéta és akna- tuz alatt tartják. Saigon csapatai, melyek három héttel ezelőtt behatoltak Kambodzsába, hogy se­gítséget nyújtsanak a Lón Nol bábkormány seregei­nek, visszavonulásra kényszerültek. A szabadsághar­cosok egyre közelebb tőrnek az ország fővárosához.

Next

/
Thumbnails
Contents