Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-09-09 / 34. szám
Ent. as íimJ Class Matter Dee. Jt, 19S2 ander tbc Act of March 2. U79. at the P.O. ot N.T., N.Y. ^oLJCXy^No.JU TTwrWay, Sep. JL »971. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., Now York, N.Y. 10003. Tolophono: AL 44)397. A MA GONDJAI Mindannyiunkat kétségekkel teljes izgalommal foglalkoztat a ma legnagyobb problémája: az amerikai gazdaság súlyos és mélyremenö válsága. Gondterhes aggodalommal olvassuk az újságok erre vonatkozó híreit a világ gazdasági központjaiból. Hiszen az a kérdés, hogy mi történik az amerikai gazdasággal, mindannyiunkat alapvetően érdekel. Puszta létünk és családunk jelenje és jövője múlik azon , hogy mi lesz a dollárral? Az amerikai kormány, Nixon kormánya, mint a vizbefuló ember szalmaszálak után kapkod, hogy ki tudja huzni az amerikai gazdaságot ebből a végzetes hínárból. Még aggasztóbbá teszi a helyzetet az, hogy az amerikai nép számottevő részének nincs többé bizalma a kormányzatban, abban, hogy kijelentéseikben a valóságot tárják a közönség elé, nem pedig csak a valóság álcájába burkolt kívánságot. Mert a valóság, amit a kormány nem hajlandó bevallani az, hogy ezt a súlyos gazdasági válságot az immár 20 éve /burkoltan, majd nyíltan/ folytatott Dél-Kelet Azsia-i háború okozta. Erre a háborúra négy elnök kormányzása alatt az amerikai kormány a hadiipar érdekeltségek unszolásával elfecsérelte az ország vagyonát. 50.000 egészséges amerikai ifjú életét és több százezer egészségét és testi épségét. Minden nap, hogy ez a háború tovább folyik, csak súlyosbítja a válságot, ez a háború, melynek való célját soha senki meg nem magyarázta az amerikai lakosságnak, (mert, hogy a gyarmati állapot fenntartása és annak a földrésznek kizsákmányolása a cél, azt nem lehet bevallani) a háború, melyből az amerikai nép már végkép kiábrándult minden propaganda ellenére. Most Nixon elnök “uj gazdasági program”-jával jól akarja lakatni a kecskét, de úgy, hogy a káposzta is megmaradjon. A nagyközönség elbódult értetlenséggel olvassa a híradásokat a nemzetközi pénzügyi manipulációkról, amelyek annyira tele vannak komplikált eljárásokkal, meg nem magyarázott érthetetlen szakkifejezésekkel, hogy az olvasó reménytelenül, de bizalmatlansággal feladja a küzdelmet hogy megértse mi történik. De a kenyeret kereső, munkájából élő dolgozó látja, hogy elveszíti a már megigért es a majd eljövendő béremelést, amelyre a folytonos áremelkedések miatt feljogosítva érzi magát. Ugyanakkor napról napra engedélyezik árucikkeknek és szolgálatoknak az áremelési tilalom alóli felmentését. Ugyanakkor olvassa az újságokban, hogy a profit korlátozása “nem lehetséges”. Hogy mi történik a dollárral, az életbevágóan fontos a dolgozók részére, de megérteni azt az újsághírekből nem lehet. Ki érti, hogy mi az a “papir- arany”, “lebegő” frank, márka, yen, dollár, hogy mi az a “special drawing rights” /nem is tudjuk magyarul kifejezni/? Egy biztos, ami már régi közgazdasági törvény, hogy a munkájából élő dolgozónak csak az a jó, ha a pénznek állandó, változatlanul jól fedezett érALAIRTAK A BERLINI EGYEZMÉNYT Hosszantartó tárgyalások után a négy nagyhatalom megbizottai aláírták a Nyugat Berlin politikai viszonylatait szabályozó egyezményt. Ez az egyezmény mérföldkő a nyugat- és kelet-európai viszonylatokban, amennyiben lehetővé teszi a nyugat és kelet közötti összetűzés megelőzését, és igy nagyban elősegíti a régen tervezett, a Szovjetunió által javasolt Ossz-Európai Biztonsági Konferencia megtartását a közeljövőben. A végleges aláírás és életbelépés a két Németország közötti alárendelt kérdések rendezésére vár, de várhatóan az év vége előtt fog megtörténni. Az egyezmény kiemelkedő pontjai: Biztosítja a vasúti, közúti es vizi közlekedés zavartalanságát Nyugat-Berlin és Nyugat Németország között. (Berlin száz mérföldnyire a Német Demokratikus Köztársaság határain belül fekszik.) Lehetővé teszi Nyugat-Berlin lakóinak, hogy rokonok látogatására és más ügyekben Kelet-Német- országba mehessenek. Felhatalmazza Nyugat-Németországot,hogy Nyu- gat-Berlin-t nemzetközi és konzuláris ügyekben képviselje, ugyanakkor feljogosítja a Szovjetuniót, hogy Nyugat-Berlinben Konzuli és Kereskedelmi Képviseleti hivatalokat állítson fel. Felmerülő vitás kérdéseket békés utón kell elintézni, fenyegetések és fegyveres erők alkalmazása nélkül. Az egyezmény nem változtatható meg e- gyik fél által sem egyedül. Az egyezmény kötelezi a nyugati hatalmakat, hogy megakadályozzák Nyugat-Németországot alkotmányos és hivatalos tevékenységeknek Berlinben való folytatásában, ugyanakkor megállapítja, hogy bár Nyugat-Berlin továbbra is nem része a Német Szövetségi Köztársaságnak, avval továbbra is fenntartja a kapcsolatot. Különös jelentősége az egyezménynek, hogy burkoltan elismeri a Német Demokratikus Köztársaságot, amennyiben az egyezmény szövegében a “Német Demokratikus Köztársaság” név hét Ízben fordul elő. Az egyezményi okmány négy egyenértékű nyelven készült: angol, (amerikai és brit), francia es orosz, és egy német nyelven, díszes bőrkötésben. A megbízottak mindegyiket aláírták. A BERLINI EGYEZMÉNY UTÁN HELSINKI. Vainó Leskinen, finn külügyminiszter képviseli országát az ENSZ közgyűlés szeptember 21.-én megnyíló ülésén, de korábban, szeptember közepén érkezik, hogy előzőleg megkísérelje rávenni az USA kormányát, - a berlini egyezmény után - hogy résztvegyen a Helsinkiben összeülő Európai Biztonsági Konferencián. ZAVARBAN A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Amióta Nixonnak nem sikerült elnyerni a szená- “pártatlan” döntést hoznia. A Haynsworth eset tus jóváhagyását Haynsworth biró Legfelsőbb Biró- következményeképpen úgy az Ügyvédi Kamara, sági kinevezésére, sokkal szigorúbban veszik a fel- mint az Igazságügyminisztérium sokkal szigorúbb sőbb bírói körök a bírók etikai helyzetét. Eddig eljárást követel a bírók részéről az ilyen ügyek megJohn M. Harlan Potter Stewart „arrv . BlaMnniIfl téke van. Se az infláció, se a devalváció, sem pedig a pénz felértékelése nem előnyös részére. Mindez csak a munkaadó tökés-bankár-rétegnek van hasznára. Ami az amerikai dolgozók legelső követelése kell, hogy legyen: azonnal felszámolni a Dél kelet AM 20 OBIT iteleseben. A most elkövetkezendő bírói ülésszak során előadódik majd az a helyzet a Legfelsőbb Biróságon, (folytatás a 12. oldalon) nem vettek nagyon komolyan az erkölcsi ellentmondást, hogy ha egy biró tulajdonosa volt vállalatok részvényeinek, amelyeknek ügye a bíróság elé került, akkor érdekelt bírónak kellett az ügyben ázsiai háborút, azonnal visszavonni mindenrendü amerikai haderőt és az arra pocsékolt összegeket az ország rendbehozására fordítani, városok, iskolák, az egészségügy feljavítására és a szegénység megszüntetésére.
