Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-07-01 / 26. szám
9 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, July 1, 1971 A LOS ANGELESI MAGYARSAG ROVATA 1251 S. St. Andrews Pl L. A. 19, Cal. Tel: 737 -9129 Kaliforniai salátaszedök A salátaszedök megszervezése Kaliforniában még mindig folyamatban van, most San Diegoban folyik a munka, miután az itteni termelők Mexikóból csábítanak át szegény munkásokat. Cesar Chavez minden farmon dolgozó munkást igyekszik beszervezni a már érvényben lévő szerződés alapján és ebben a törekvésében a san diegoi Labor Council jelentékeny módon támogatja. A szervezés márciusban kezdődött, amikor 12 munkást elbocsátottak egy farmon, ahol 12-15 évesek is dolgoztak. Az órabér $ 1.45 volt. A munkások sztrájkba léptek, a vállalat most $ 2.— órabért fizet a sztrájktörőknek, akiknek többségét Mexikóból hozták be és zöld kártyával rendelkeznek. Ez ellen a többiek tiltakoznak, de a szövetségi hatóságok ezt nem veszik figyelembe. Egy másik helyen 250 munkás sztrájkol és ott jelenleg 200 mexikói sztrájktörőt alkalmaznak. Ennek következtében általános sztrájkot terveznek San Diégo környékén, mely a narancsszedöket is é- rinteni fogja a legközelebbi hetekben. AZ AMERIKAI INDIÁNOK Történelmi tény, hogy Amerika öslakói, az indián törzsek jogos földjüktől megfosztva kijelölt re- zervációkon élnek. Ezek a silány földű, nem nagy terjedelmű területek kevés lehetőséget nyújtanak a felemelkedésre, a művelődésre, a fehér emberéhez hasonló életforma, élvezésére. Az indiánok fiatalabb rétegeiben már vannak városi iskolázottsággal rendelkezők, akik kezdik felismerni kitaszítottságukat; igy 1969 novemberében elfoglalták a már korábban kiürített Alcatraz szigetet, szimbolikus kifejezést adva annak a bánásmódnak, amiben az indiánok részesülnek. A szövetségi hatóságok eltávolították az indiánokat a szigetről, akik kijelentették, hogy ismét vissza fognak jönni, mert itt többről van szó, mint a kevés értékkel rendelkező csupasz sziklaszigetről. Az indiánok meggyőződése, hogy azon a földön, ahol ók évezredek óta éltek, annyi jog illeti meg ó- ket, mint a jóval később érkezett fehér embert, aki egy kijelölt, nem nagyon nagy területre kényszeríti. A 20. század indiánja is haladt a korral es egyenjogúságra törekszik. Követeli a jogot, hogy beolvadhasson a fehér ember civilizációjába, élvezhesse annak előnyeit, melyből eddig nagyon kevés jutott neki. Igaz, hogy az ósszindián lakosság nem haladja meg a negyed milliót, azonban ősi földjén 200 millió fehér ember él a világ leggazdagabb országában. Megengedhetné magának, sót kötelessége volna, az indiánoknak a fehér civilizáció vérkeringésében az őket jogosan megillető művelődés lehetőségét biztosítani. Uhrin János 17 MUNKÁS VESZTETTE ELETET SYLMAR,CAL.Los Angeles egyik külvárosának közelében lévő alagút 250* mélységében földgáz-robbanás történt, mely 18 munkás életét veszélyeztette. A 18 közül csak egy Paul Bagley került ki élveit munkás holttestét megtalálták, a másik 12 a jelek szerint porrá egett. Az alagút a “Feather River Project” néven ismeretes es vizet visz az állam északi részéről Los Angeles lakói részére. Egyesek véleménye szerint a február 9.-i földrengés okozta földcsuszamlások meglazították a talajt, földgáz folyt az építők útjába és ez okozta a szerencsétlenséget. Az építkezés mérnökei felfedezhették volna a gáz jelenlétét, ha időt szentelnek erre. • • • Elbocsátások Chryslernél A Chrysler Automobil Vállalat elhatározta, hogy Los Angeles egyik külvárosában lévő üzemének 1200 munkását julius 9.-én elbocsátja. 800 mun., kást mar egy néhány hónappal ezelőtt azon az alapon bocsátották el, hogy a 40 éve fennálló üzem nem versenyképes, holott az itteni szakszervezeti vezetők meg vannak győződve, hogy ez az ország legjövedelmezőbb üzemeinek egyike. A detroiti központi iroda döntése azonban érvényes és elrendelték, hogy határozatukról tudassák a munkásokat, kilátásba helyezve, hogy más Chrysler üzemben kaphatnak alkalmazást. Erre azonban az 59. életévüket meghaladók nem számíthatnak. Világosan rámutat ez a tény arra, hogy európai és ázsiai befektetéseik sokkal jövedelmezőbbek és ennek árát az amerikai munkások fizetik meg. Japá- ni üzemeikből a kínai és délkelet-ázsiai piacot látják el. A nagytőke nem az ország lakosságának jóletét viseli a szivén, de annál inkább saját profitehse *■ ■ ... LOS ANGELES, CAL. Szállodák és motelek vendégei vádat emeltek California és Nevada szálloda és motel-tulajdonosai ellen, mert számláikra nem a kimutatott telefonszolg'alati dijat számították. Herbert Hatif és William Shernoff ügyvédek klienseik nevében 250 millió kártérítést követelnek. Miután a szövetségi közegek erőszakkal eltávolil ták az indiánokat Alcatraz szigetéről, az őslakoson elfoglaltak egy elhagyott támaszpontot California Richmond városa közelében. A képen látható, hogyan űzik ki a rendőrök onnan is az őslakókat. TERJESSZE LAPUNKAT A Lockheed vállalat munkásai tüntettek a gyár North Hollywood-i (Cal.) hivatala előtt. Követelték, hogy a kormány garantálja a vállalat részére kiutalandó 250 millió dolláros kölcsönt és ezzel mentsék meg állásukat. • • • YUBA CITY, CAL’ David Teja, Sutter Megye ügyésze úgy véli, hogy összefüggés van a 25 farm-mun - kás meggyilkolása és Mexico délnyugati részén nem rég elkövetett gyilkosságok között. Május 26.-án letartóztatták Juan Corona 37 éves munkás-közvetitót, akit a gyilkossággal vádolnak. A Guadalajara-i rendőrség jelentette, hogy ez év elején több sírra bukkantak, melyekben holtesteket találtak. Valószínű azonos módon öltek meg őket, mint a Yuba City-i farm-munkásokat.
