Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-08-19 / 31. szám
INGYEN VITELDIJ... HETI 3 DOLLÁRÉRT Robert Abrams, New York város Bronx kerületének fiatal elnöke a kővetkezőket javasolja: adjunk díjmentes személyszállítást mindenkinek a város földalatti vasutján és autóbuszain. A kerületi elnök a személyszállítás 100 millió dolláros évi költségét a városban dolgozókra kivetett évi 150 dollár adóból és a vállalatok tiszta jövedelmének 1.8 százalékos megadóztatásából kívánja előteremteni. A javaslat jól hangzik, mert a viteldijat az új év kezdetén 50 centre akarják emelni, ami valóban katasztrofális lenne százezrek részére. Félő azonban, hogy Abrams ur javaslata nem nyújt megoldást. Az “ingyenes” utazás bevezetésével kétségtelenül sokkal több utas venné igénybe a járműveket és az utasok, akik különösen a csúcsforgalom idején máris szardínia módjára vannak bezsúfolva a kocsikba, életveszélyes helyzetbe jutnának a javaslat törvényre emelése után. Ismét felmerül tehát a kérdés: hogyan lehet megtartani a 30 centes viteldijat és ugyanakkor megjavítani a közlekedést új földalatti vasutak építésével és a régiek modernizálásával? A kérdésre a válasz az, hogy igénybe kell venni a Port Authority által az autók utasaitól a hidakon és alagutakon beszedett adókból felhalmozott több száz millió dolláros jövedelmet. SZÉGYENTELJES JELENSÉG New York állam szervezett munkásainak 1,700 delegátusa, az AFL-CIO konvencióján felállással üdvözölte Henry M. Jacksont, Washington állam reakciós szenátorát, amikor a terembe lépett. A szenátor meghívása és üdvözlése magában véve is szegyenletes jelenség, de fokozta a szégyent, amikor a delegátusok tapssal üdvözölték a szenátor jingo beszédét. “Úgy vélem, nincs helye a Demokrata Pártban azoknak — mondotta Jackson szenátor — akik tapssal üdvözlik a Vietcong győzelmeit, vagy Viet- cong zászlót lengetnek. Pártunkban van helye héjáknak és galamboknak, de nem olyanoknak, akik azokat üdvözlik, akik amerikai katonákra lőnek.” E megjegyzés után nagy litániába kezdett és kihangsúlyozta, hogy ő a “törvény és rend” hive. Jackson szenátor beszéde és Nixon elnök tirádája között semmi, de semmi különbség nincs. A Demokrata Párt semmivel sem mozdíthatja elő jobban Nixon elnök újraválasztását, mintha olyan jelöltet állít fel, mint Henry IM. Jackson. Az AFL - CIO reakciós vezetői handabandáznak Nixon ellen, de ugyanakkor olyan demokrata aspiránsokat támogatnak, akiknek politikai programja azonos Nixonéval. LINDSAY OSTOROZZA NIXON POLITIKÁJÁT A REPUBLIKÁNUS PARTBÓL A DEMOKRATA PARTBA LEPETT NEW YORK, N. Y. “Nixon elnök nem fejezte be a vietnámi háborút, nem oldotta meg sem az infláció, sem a munkanélküliség kérdését” — mondotta John Lindsay, New York polgármestere sajtónyilatkozatában, amikor közhírré tette, hogy otthagyja a Republikánus Pártot és csatlakozik a Demokrata Párthoz. “A legnagyobb bűnt a kormány akkor követi el,- folytatta Lindsay polgármester - amikor az alkotmány megsértésével lehallgatják a polgárok telefon- beszélgetéseit, katonai kémek számon tartják a polgárok ténykedéseit, ezreket tartóztatnak le, akik résztvesznek tiltakozó gyűléseken, vagy csak szemlélik azokat, minimális támogatást nyújtanak a nemzeti kisebbségeknek és cenzúrázni akarják, hogy mit olvassunk, vagy mit nézzünk a tv-n.” “Csatlakozom a Demokrata Párthoz, mert ezzel a lépéssel vélem elősegiteni olyan koalició létrejöttét, mely országunkat uj mederbe sodorja és olyan kormányzat létrehozásához vezet, amely az amerikai nép problémáinak megoldására törekszik.” Kétségtelen, hogy Lindsay e lépése nagy kihatással lesz az 1972-es elnökválasztásra. Egyesek ugv vélik, hogy Lindsay pályázik majd a Demokrata Párt elnökjelölesere, mások viszont úgy nyilatkoznak, hogy Lindsay először a New York állami kormányzói allasra pályázik és csak 1976-ban próbálja elnyerni az ország elnöki tisztségét. Lángban állnak a házsorok az Észak- Írország -i Belfast-ben Az ír Republikánus Hadsereg, a katolikus lakosság támogatásával, folytatja a harcot a függetlenseg kivívásáért. 12,500 angol katona próbálja vérbe folytani az ir nép szabadságharcát. Eszak-Irország hat északi megyéjében egyre nagyobb lendülettel folytatja az elnyomott katolikus kisebbség másodrendű polgársága elleni harcot. ÄRA 20 CENT Knt. as 2nd Claas Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. ot N.Y., N.Y Vol. XXV. No.31.Thur»d«y, Aug. 19. 1971. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St„ New York, N.Y. 10003. Telephon«: AL 4-0397. 26-an meghaltak, több, mint százan megsebesültek és több száz tüntetőt letartóztattak az Eszak- Irország-i Belfast, Londonderry és Armaghban lezajlott lázongások következtében. A református többség továbbra is másodrangu polgárként kezeli a katolikus kisebbséget.
