Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)

1971-08-12 / 30. szám

Thursday, Aug. 12. 1971 7 MOmiMBM 1 IÍRIVEZEIE1 MEGMÉRGEZI1Z INI Mikor a szövetségi kormány a második világhá­ború után megépítette a Hungry Horse vizgátat a Flathead Riveren, ezzel nagy jólétet teremtett a környék nehezen dolgozó lakosainak. A vizgát erőmüve szolgáltatta a villanyáramot, amely a kör­nyék erdei és mezőgazdasági munkásaiból bizto­sabb, jobb keresetű ipari munkásokat csinált. A jobb keresetüket, könnyebb munkájukat látják most fenyegetve azon harc által, amit a termé­szetvédők a környezet mérgezése ellen kifejtenek. Ezt vitatják és azon töprengenek, hogy élvezhetik-e nyugodtan a jólét gyümölcseit anélkül, hogy még­mérgeznék a fákat, az állatokat és talán még ön­magukat is. A vádlott ebben az esetben az Anaconda Alu­minum Company, melynek gyártelepe a Teakettle Mountain tövében van. Ebből a gyárból kiáradó fluor gázok és részecskék az egész környék fenyő­fáit megmérgezik. A tudósok szerint a szarvasok­nak, mókusoknak és más vadaknak is nagyon ár­talmas a fluor, melynek egy részét a szél a Glacier National Parkba is elviszi. A parkon belül 28 mér- földnyire is találtak fluorral mérgezett tűlevelű fá­zettel együtt pert indított az Anaconda ellen a kör­nyezet szennyezés megakadályozására. A perbead­ványban az egész környék lakosait is képviselték. Az eljárás megindítása nagy felzúdulást keltett. Kiderült, hogy a természetvédők kisebbségben vol­tak. Columbia Fallson, ahol Kreckék laknak, a 2652 főnyi lakosság többsége vagy az Anaconda- nál dolgozik, vagy az Anacondátöl függő üzletben van érdekelve. Ez a gyár alkalmazza a legtöbb mun­kást az egész vidéken. Attól félnek a munkások, hogy a természetvédők meg akarják szüntetni a gyá­rat és akkor ök megint fahasábokat hengerhethet- nek vagy a földet túrhatják. De a természetvédők azt mondják, védő berendezéssel az aluminiurngyár nem mérgezheti meg a levegőt. Montana állami jelképe a ponderosa fenyő. Pár évvel ezelőtt észrevették, hogy az aluminium gyár mögött, a Teakettle hegyen a ponderosa tülevelei elsárgultak. Mindjárt sejtettek, hogy ezt a fluor o- kozza, amely az aluminium gyártásnál kiszabadul. A fluor mérgeződés még súlyosabb lett azután, hogy a gyárat megnagyitották és több alumíniumot termeltek. Egy karácsonyfa termelőnek 85,000 fá­Előtérben Columbia Falls, Mont., a Teakettle Mountain lábánál az Anaconda Aluminium gyár, mögötte a Glacier Park csúcsai. kát. Los Angelesből azért költözött a Flathead völgy­be 1951-ben Dr. Loren L. Kreck fogorvos, hogy a ködfústtől megmeneküljön. Északnyugaton Monta­na akkor még a romlatlan természet szintere volt, Hungry Horse csak kis falu, az egész környék gyé­ren lakott volt. De felépült az Anaconda gyártelepe és kezdte ontani a mérges füstködöt. Egyre né­pesebb lett a valamikor csöndes vidék. “Nem le­het többé elmenekülni,” mondotta Dr. Kreck, “az embernek ki kell állni és harcolni kell”. Múlt szeptemberben ö és felesége, mindketten aktiv tag­jai a Sierre Clubnak, több természetvédő szerve­ját rontotta meg a méreg és egy állattenyésztőnek 22 tehenét mérgezte meg a fluorgáz. Mikor ezek panaszt indítottak, Anaconda mind a karácsonyfa farmot, mind a tehenészetet megvásárolta. Az Anaconda vezetői azt mondják, a perbead­vány után már beszerelték fluor szűrő berendezést, de ezt a szakértők nem találják kielégítőnek. Most azzal fenyegeti az Anaconda a lakosokat, hogy ha a természetvédők nem hagynak fel a nyomással, bezárjak a gyárat. De Dr. Kreck és a többiek azt mondják, elég pénz ráköltésével meg lehet oldani a problémát. “Ki ad nekik jogot, hogy akár egy font fluort is a levegőbe szórjanak?” EGYRE TÖBBEN VESZIK KOMOLYAN A TERMÉSZET VÉDELMÉT Környezetünket sok oldalról fenyegeti veszély. A legtöbben tehetetlennek érzik magukat a viz, a le­vegő, az eledel, az egész természet elszennyeződé­sével szemben. Úgy érzik mindaddig, mig az ipar óriási mennyiségben önti magából a fertőző, mérge­ző anyagokat, édeskeveset tehet az egyén ellene. Igaz, hogy csak nagyvonalú, koncentrált erőfeszí­téssel lehet mindezeknek véget vetni, de lelkiisme­retes egyének addig is megtesznek, amit tudnak, hogy a szennyeződést ne súlyosbítsák. Mrs. Betty Ann Ottinger is ezek közé tartozik. A new yorki volt szenátorjelölt feleségét annyira érdekli a környezet védelem, hogy tanulmányozta ezt a kérdést és kis kézikönyvet irt róla. Cime: “What Every Woman Should Know - and Do - Abo­ut Pollution: A guide to Good Global Housekee­ping.” A könyv újra feldolgozott papírból készült, amit Mrs. Ottinger csak a legnagyobb nehézséggel tudott találni. Mrs. Ottinger a kővetkezőket ajánl­ja Ne pazaroljuk a vizet, ne hagyjuk folyni a csapot, hanem tartsunk hideg vizet a hűtőszekrényben. Ne használjuk gyakran a mosógépet, vagy az edénymo­sogatót, csak ha teljesen meg tudjuk tölteni. A leg­alacsonyabb foszfát-tartalmú és nem tül habzó mo­sószereket használjuk. ( A könyvben a különböző márkák tartalmát felsorolja.) Ne dobjuk a szűrős cigarettákat a vécébe, mert ezeket a viz nem oldja szét, a színes toaletpapir festékjét sem. A legrosz­szabb szennyező anyagok a polyvinyl chloride-ból készült piperecikk-“üvegek”. Lehetőleg ne vásárol­junk ilyenben cikkeket. Vegyük ezeket nagy, való­di üvegekben és ezekből töltsünk használatra a kis plasztik tartókba. A betét nélküli, eldobható üve­gek is nagyban hozzájárulnak a szennyeződéshez. A hűtőszekrényben aluminium vagy plasztik csoma­goló helyett fedett edényeket használjunk az étel eltevésére. Minél kevesebb eldobható papír, vagy plasztik holmit használjunk. Takarékoskodjunk a csomagolópapírral és tegyünk úgy, mint az euró - pai asszonyok, vigyünk magunkkal mindig netz-be- vásárló szatyrot. A kertben ne égessük el a száraz leveleket, a le­vágott füvet, hanem ezeket talajtakarásra használ­juk. Ne használjunk gazirtó vegyszereket, hanem kézzel huzzuk ki a dudvát, ez testgyakorlatnak is jó. Mrs. Ottinger azt ajánlja, hogy a nők fogjanak össze és egyesült erővel kényszerítsék az ipart és a kormányt megfelelő intézkedések tételére. “Ha nagy lesz a nyomás, akkor majd történik valami, ha nem, akkor semmit sem tesznek,” mondja. Mrs. Ottinger könyvét $ 1.95-ért árusítják a Sierra Club es a Friends of the Earth természetvédelmi cso­portok. A kopasz és az arany sa­sok százait ölik Wyoming államban. A gyilkolást a juhtenyésztők szervezik, akik attól félnek, hogy a sasok kárt tesznek a nyáj­ban. Ma már csak 2.000 kopasz és 8.000 arany sas van az államban. Törvény tiltja a sasok vadászását, de a juhtenyésztők ezt figyelmen kivül hagyják. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD ÖLIK A SASOKAT

Next

/
Thumbnails
Contents