Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-08-05 / 29. szám
Thursday, Aug. 5. 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 1971 augusztus 12.-én: Földközelben a Mars bolygó (1924 OTA NEM VOLT ILYEN KÖZEL A VÖRÖS BOLYGÓ - ÉVSZÁZADUNK EGYIK LEGKEDVEZŐBB SZEMBENALLASA- ÚJABB ROHAM BOLYGÓTESTVÉRÜNK TITKAI ELLEN) 1971 május 19.-én hazai idő szerint a késő esti ó- rákban a Szovjetunióban útjára bocsátották a MARS II. elnevezésű automatikus bolygókutató szondát. A 4650 kg (!) súlyú óriás szonda közel hat hónapos ut után ez év novemberében ér a vörös bolygó közelébe, hogy mintegy 470 millió kilométer hosszúságú hidat képezzen a Föld és Mars bolygó között. A szonda felbocsátását nem véletlenül időzítették erre a hónapra. Az elkövetkezendő hónapok során ugyanis évszázadunk egyik legkedvezőbb szembenállásának lehetünk tanúi. Az ez év januárjában még mintegy 140 millió mérföld távolságban lévő égitest rohamosan közeledik Földünkhöz,, és e sorok írása idején (májusban) már csak 60 millió mérföld választja el tőlünk, mig augusztus 12.-én mindössze 56 millió kilométerre csökken ez a távolság. Természetesen látszó korongjának mérete is egyre nagyobbá válik a földi megfigyelők előtt. Mig márciusban átmérője hat ivmásodperc volt,addig augusztus 12.-én 25 ivmásodpercre növekszik korongja. Pontosan négyszer nagyobbá válik előttünk a Mars, mint rendesen. Nyilvanváló, hogy világszerte hatalmas érdeklődés előzi meg a titokzatos bolygónak ezt a közelségét. Mind az űrkutatás eszközeivel mind a hagyományos megfigyelési módokkal újabb roham indul titkainak megfejtésére. A Mars közelség szabadszemmel is igen látványos jelenség lesz. Augusztus hónapban a Bak csillagképben egész éjszaka látható lesz. A földközelség idején korongja fényesebbnek látszik majd, mint a hatalmas Jupiter bolygoe és csak valamivel marad alatta a földi égbolt legfényesebbnek látszó bolygójának, a Vénusz fényességének. Sajnos azonban ekkorra meglehetősen déli deklinációja miatt elsősorban a déli földrajzi szélességeken élők figyelhetik meg. Mivel az égi szélesség -22,5 fokán fog tartóz kodni, ezért delelési magassága Chicagónál pld. csupán 25,5 fok lesz, Los Angelesben pedig csak 33 fok. így a USA legnagyobb részében a Mars éppen legnagyobb közelsége idején meglehetősen alacsonyan lesz a láthatár fölött, ami a távcsöves megfigyelések számára meglehetősen kedvezőtlen. Rendkívüli lehetőséget jelent azonban Dél-Amerika, Dél- Afrika és Ausztrália csillagászai és nagyközönsége részere ez a Mars közelség, mert a déli földrajzi szélességeken a bolygó majdnem zenitben fog tartózkodni, s a legkedvezőbb helyzetben ahhoz, hogy a világ ott működő nagy csillagvizsgálóiban a felvételek százait készíthessék róla. Mindezek után nézzük, mit várunk századunk második legnagyobb Mars közelségétől? Mit vár a tudományos világ? Mindenekelőtt azt kell monda nunk, hogy sokkal több ismerettel rendelkezünk er röl az égitestről máris, mintsem hogy olyan várakozás előzze meg ezt a Mars közelséget, mint a század elején. Azóta ugyanis számos kérdést sikerült tisz tázni a Marssal kapcsolatban. Talán a legmeglepőbb volt ezek közül az, hogy a Mars felszínét a Hold felszínéhez hasonlóan kráterek tarkítják. Önmagában ez a felfedezés is elegendő volna ahhoz, hogy egy sor kérdésben nagyot változtasson a tudósok Marssal kapcsolatos véleményén. Ez a felfedezés csak az űrkutatás segítségével valósulhatott meg. Semmiféle földi távcső nem alkalmas ugyanis jelenleg arra, hogy a Mars bolygó krátereit fényképezni lehessen. Ezek mérete messze alatta marad a Földről egyáltalán lefényképezhető Mars alakzatok méreteinek. (Hat kilométernek kell lennie annak az alakzatnak, amit a Földről a felszíntől kűlönváltan lehet látni.) E felismerés egyik eredménye az volt, hogy egyre többen vélekednek még az eddigieknél is pesszimistábban a Marson lehetséges élet kérdésében. A Mars felszíne sokban hasonlít a Hold felszínéhez. Persze ez önmagában véve még nem alapos ok a Marsbeli élet kizárására. Mégis figyelembe véve az eddig szerzett összes tudományos adatot a Marsról, úgy tűnik, hogy legfeljebb igen egyszerű élet lehet a felszínen, magasrendü életre egyáltalán nem számíthatunk. • A most útnak indított szovjet Mars szonda — valamint a tervbevett további Mars szondák — felbocsátása éppen azt a célt szolgálja, hogy tovább finomítsuk ismereteinket a bolygóról. Ami most elkezdődik a Mars esetében, az a Holdkutatás mintegy tiz évvel ezelőtti állapotához hasonlít. Az első automatikus holdszondák feladata éppen az volt, ami most a Mars kutatásban ezekre és az elkövetkezendő szondákra vár: megtenni az első fizikai lépéseket is a Mars felé. Nincsenek pontos adatok arra vonatkozóan, hogy milyen közel kerül majd a MARS-II. a bolygóhoz, vagy esetleg nem válik-e mesterséges holdjává a Marsnak. Ebben az esetben uj fejezet kezdődik majd a Mars kutatásában, hiszen a legközelebbi mesterséges holdpályák néhányszáz kilométerre a Mars felszín felett alakíthatók ki. (Olyan közeli körpályák, mint a Hold esetében, a légkör jelenléte miatt nem alakíthatók ki.) Am a Mars légköre könnyebbé is tesz sok mindent a Mars meghódításában. Elsősorban a sima leszállás válik majd sokkal Gagarin óriásfényképe alatt a muzeum bejárati csarnokában felállított kiállítási anyag még a csillagászati és űrkutatási témákhoz közelálló szakemberek számára is meglepetéssel szolgált. Jómagam, akinek alkalma volt annakidején New Yorkban az 1964/65 Világkiállítás SPACE PARKJÁBAN betekintést nyerni az amerikai űrkutatás eszközeibe — a szovjet űrkiállitás megtekintése nyomán arra a megállapításra jutottam, hogy a szovjet űrkutatás sokkal monumentálisabb, méreteiben sokkal lenyű- gözóbb, “masszívabb” berendezéseket állít elő, mint az amerikai. Erre utal egyébként a most elindított MARS—II. szonda elképesztően nagy súlya is. 4650 kg, vagyis csaknem öt tonnás óriáslaboratórium indult a Mars felé! Ennek a szondának a súlya már elérte és meg is haladta a legelső embert is szállító mesterséges holdak, Föld körül keringő űrhajók súlyát! Ez annyit jelent, hogy a szovjet kutatók közel öt tonnányi hasznos súlyt, műszerek tömegét juttatják a Mars közelébe. A budapesti szovjet űrkutatási kiállítás anyagának megtekintése után fogalmat alkothattunk méretekben és nagyságrendben is a szovjet űrkutatási eszközökről. Ezen adatok ismeretében egyre nagyobb várakozással tekintünk a szovjet űrkutatás u- jabb lépései felé. Különösen nagy érdeklődés előzi meg a Mars kutatására tett lépéseket, hiszen a Hold után a legtöbb adatot, a legtöbb információt a Naprendszerről — az élet esetleges lehetőségeiről és ezzel párhuzamosan saját kozmikus helyzetünkről is - éppen a Mars szolgáltathatja. Nincs más égitest a Marson kívül bolygórendszerünkben, mely az űrkutatás számára elérhetőbb és megközelithetőbb lenne. A Vénusz roppant sűrű és áthatolhatatlan légkörrel körülvett forró felszínére sem optikailag, sem fizikailag nem léphetünk rá. A Hold után egyedül a Mars bolygó állhat előttünk, mint az emberi űrutazás e századunkban aktuális hatalmas reménysége. A felé való lépéseket egyengetik a MARS II.szonda várható mérései és kutatásai is. A Mars titka egyre inkább a végső megfejtés előtt áll. Századunk utolsó harmadára egyre szűkül körülöttünk a kozmikus környezet. Közelebb kerülnek hozzánk a bolygók, es kevésbé titkok minda zok a problémák, amelyek ezideig évszázadok óta foglalkoztatták az emberiség legjobbjait. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Egy évre $ 10.— félévre $ 5.50. Megújításra: $................................................... I Naptárra: $?..................................................... | Név: ................................................................. Cím: ................................................................. Város:..................................Állam:................ I Zip Code:.................. AMERIKAI MAGYAR SZŐ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 ( m ■■ mi ■■ mb ■■ mm mi m m m ■■ mm mm Mi m m m mm mm mm mm * könnyebbé: nincs szükség olyan nagy fékező rakétákra, mint a Hold esetében, hanem ejtőernyők is alkalmazhatok. A Mars bármilyen közel kerül is ez évben a Földhöz, végül is az első igazán csillagászati távolságra lévő égitest az űr meghódítása során. Itt jelentkezik először jól észrevehető formában a távolság és az i- dő problémája, amely jelenlegi kémiai hajtóanyagainkat figyelembe véve az ember Mars utazását egyelőre lehetetlenné teszi. Erre csak akkor kerülhet sor, amikor atommeghajtásu űrhajókat sikerül felépíteni. Ezekkel már nemcsak a természetes gravitációs országút hatását, hanem állandó gyorsulást is el lehet érni és a mintegy 960 napot igénylő Marsutazás idejét minimalizálni lehet 175 napban. Ezek a nehézségek teszik ma még elkerülhetetlenül szükségessé és fontossá az automaták alkalmazását a világűr és a bolygók meghódításában. A szovjet űrkutatók eddig is számtalanszor hangsúlyoztak az automatizmus szerepét a világűr kutatásában. És hogy mennyire fejlett ez a szovjet űrkutatás technológiájában, arra a közelmúltban Budapesten az Iparművészeti Múzeumban egy hónapon át megrendezett Szovjet Űrkutatási Kiállítás mutatott rá. A lenyűgöző és a technikai kultúra soha nem remélt fenségét ábrázoló kiállításon 1:1 nagyságban sorra megtekinthettük a hatalmas Vénusz szondák tökéletes modelljeit, a Voszhod űrhajók berendezéseivel a Holdszondák modelljeivel együtt.
