Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-12-30 / 50. szám
Thursday, Dec. 30. 1971 AMERIKA» MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 13 Vérrakldr A lépet már több száz évvel ezelőtt sem tartot- ták nélkülözhetetlen szervnek. Ügy vélték, hogy kevésbé fontos, mint a máj. Galenus római orvos, aki egy évezreden át nagy befolyással volt az európai orvoslás elméletére és gyakorlatára, úgyszintén osztotta ezt a nézetet. Zakarelli olasz orvos 1549-ben beszámolt az első lépkiir- tásról is. Ennek ellenére ez a hasüregben elhelyezkedő, bab alakú nyirokszerv hasznos munkát végez. Azonkívül, hogy vérraktár, itt képződnek a fehér vértestek, a pusztuló vörös vérsejtek lebontásának helye, és a vérképzést is befolyásolja. Más jelentősége is van, de egvéb működését még nem tanulmányozták ki kellőképpen. Nem tudjuk pontosan, hogyan is történik a vörös vérsejtek képződése és pusztulása. Embrionális állapotban a lép a vérsejtképződés fő szerve. Minél jobban fejlődik azonban a csontvelő, és egyre inkább benne képződnek a vérsejtek, a lép csökkenti, végül pedig abbahagyja termelését. Ha azonban szükség van rá, mondjuk valaki hosz- szabb időn át nagyobb mennyiségű vért veszít, például malária esetén, amikor a vérsejtek éveken át pusztulnak, a lép ismét megkezdi ez irányú működését, segítségére siet a csontvelőnek. Hasonló ez egy fegyvergyárhoz, amely békében közhasználatú cikkeket gyárt, háború esetén pedig ötször-tízszer übb fegyvert. Ilyenkor a lép megnagyobbodik: előbb akkora volt, mint amekkora az ököl. aztán pedig a szívtől a medence- csont alsó részéig terjed. Normális körülmények között, közvetlenül a születés után, a lépben lerakódnak az elhasznált vérsejtek. Ez a nyirokszerv kivonja a vérből a lebontott vérsejteket. Eközben a lép sejtjeiben lerakódnak a vörös vértestek maradványai és a vas, majd ezek ismét bejutnak a vérbe. Ha a lépet eltávolítjuk, akkor a szervezet több vasat veszít, mint normális állapotban. A lép nemcsak hogy kiegészíti a belső elvá- lasztású mirigyek — a pajzsmirigy, a mellékvese és az agyalapi mirigy — működését, hanem olyan anyagokat is termel, amelyeket mindmáig nem vizsgáltak ki eléggé tüzetesen. így például fölfedték, hogy kapcsolat áll fönn a lép és a fehérjecsere között. A tudósok ma is úgy vélik, hogy a lép a legrejtettebb és legtitokzatosabb szerv. Ezért köny- ny.en megismétlődhet az, ami azzal az orvos- tanhallgatóval történt, aki Rudolf Virchow, a csípős nyelvéről ismert német orvos, a kórbonc- tan úttörője előtt vizsgázott: amikor nem tudott válaszolni a léppel kapcsolatos kérdésre, azt felelte, hogy tegnap még részletesen beszélt volna erről a szervről, de közben mindent elfelejtett. Erre a tanár így szólt: »íme, kedves kollégák, egy ember, aki ismerte a lép működését, de — sajnos — elfelejtette ...« TILOS A DOHÁNYZÁS A PEDAGÓGUSOKNAK Amíg Nyugat-Németországban egyre több dohányzószalont nyitnak a diákok részére, addig Bulgáriában a pedagógusoknak nem szabad dohányoznak a diákok jelenlétében. Az iskolai ünnepségek alkalmával az éttermekben és nevelési intézményekben nem szabad alkoholt kimérni. A bolgár művelődési miniszter szerint a pedagógusok rossz példával jártak elő a diákoknak azzal, hogy dohányoztak és szeszes italt fogyasztottak. TERJESSZE LAPUNKAT T* orkunkban és gégénkben sok ideg van, * amelyek a lélegzéstől függetlenül lehetővé teszik a nyelést. A levegő az orrunkon át jut a szervezetünkbe. Amíg keresztülhalad rajta, megtisztul, meg- nedvesedik és megmelegszik, azaz fölkészül arra, hogy bejusson a tüdőbe. Ha orrunkban valamilyen akadályba ütközik, akkor a szánkon át lélegzünk. Ilyenkor a levegő a garaton át jut a torokba. Ez a lehető legnagyobb mértékben megterheli a garat és a torok nyálkahártyáját, mivel az orr föladatát kell végeznie. A megterhelés elváltozásokat idéz elő rajta. Előbb szárazság, aztán rendszerint idültté váló gyulladás áll be. Különösen hidegebb napokon vagy pedig olyankor kerül erre sor, amikor poros helyiségben dolgozunk, s a vegyi anyagok vagy baktériumok gyulladást okoznak. A gyulladás következtében a nyálkahártya megvastagodik vagy tönkremegy- A beteg rekedtté válik, kaparást és szárazságot érez a torkában, fájdalmat a nyakában. Azok, akik megerőltetik torkukat (tanárok, tanítók, énekesek, rikkancsok stb.), csakhamar zavarokat tapasztalnak torkukban, ha nem bírnak orrukon át normálisan lélegezni. Hangjuk rekedt, mert krónikus gyulladásban szenvednek A garatban kisebb-nagyobb nyirokszövet van; ezt nevezzük mándulának. Föladata, hogy védje a torkunkat a fertőzés ellen. Szükség is van rá, mert szánkba könnyen behatolnak a kórokozók. Mivel azonban a nyirokszövet képtelen leküzdeni minden veszélyt, anginára, azaz torokgyulladásra kerül sor. Kétféle ilyen gyulladást ismerünk: hurutosat vagy 'gennyeset. E- közben a nyirokszövet egy része tönkremegy, vagy pedig megtelepszenek benne a baktériumok, amelyek aztán időnként újabb gyulladást okoznak. így kerül sor idült mandulagyulladásra, a garat és a gége nyálkahártyájának gyulladására. A beteg kaparást, fájdalmat és szárazságot érez, amikor nincs anginája. Ezek a tünetek a legkisebb ingerre, erőfeszítésre és hőmérséklet-változásra azonnal jelentkeznek. Ilyenkor a mandula eltávolítása gyakran minden nehézséget megold. Ha azonban a garat nyálkahártyája erős gyulladásba jött, a nehézségek a mandulaoperáció után sem múlnak teljesen el. Előfordul, hogy valaki kiveteti manduláját, noha erre nincs szükség. Az anyák a gyermeküknél, a felnőttek pedig a torkukban tapasztalható legkisebb rendellenességet is a mandulának tulajdonítják. A műtét után az érzékenyebbeknél megduzzadnak a garat apró nyirokmirigyei; olykor borsónagyságúvá válnak- Nehézséget okoznak, mivel a garat rendkívül érzékeny. Azonkívül gyulladásba is jöhetnek, s a páciens, aki az operációig semmilyen zavart nem tapasztalt, bereked, nyakfájásra panaszkodik, azaz idült garat- és gégegyulladást kap. Ezért mielőtt kivetetnénk mandulánkat, kérjük ki egy szakorvos, egy otorinolaringológus, tehát fül-, orr- és gégegyegyász véleményét, mert a baj fölismerése gyógyuláshoz, viszont a helytelen diagnózis újabb nehézségekhez vezet. A garat nyálljphártyájának érzékenysége, akárcsak a bőré, 'változó: egyeseknek kevésbé, másoknak jobban érzékeny a nyálkahártyájuk. Gyakran hallhatjuk, hogy valaki azonnal bereked, mihelyt megiszilj! egy pohár hideg vizet vagy sört, vagy mihe^# lehűl a levegő. Szájukban nincsenek gennyes csapok, csupán kisebb- nagyobb, gyorsan elmúló vörös foltok. Az ilyenek előszeretettel szednek szulfenamidokat vagy antibiotikumokat. Ezek a gyógyszerek, noha közvetlenül szedés után hatásosak, gyakori használat után inkább károsak, mint hasznosak. Mindenekelőtt megszokja őket a szervezet, ellenállóvá válnak vele szemben a baktériumok, úgyhogy akkor, amikor csakugyan nélkülözhetetlenek, hatástalanok lesznek. Azonkívül a terápia azért is eredménytelen lesz, mivel a szervezet ellenállóvá vált velük szemben. A nyálkahártya erős reagálása túlérzékenységének jele. Ilyenkor legjobb fokozni a szervezet eredét, hogy csökkentsük a hiperreakciót, és kerülní'’mindazt, ami károsan hathat a nyálkahártyára. Idiilt gége- cs garatgyulladás sokkal gyakrabban jelentkezik férfiaknál, mint nőknél. Igaz, a hormonműködés is bizonyos szerepet játszik, de ez mindenekelőtt a dohányzás és az erős szeszes italok következménye. Ezek — különösen pedig a nikotin, amely később bénítólag kát a nyálkahártya véredényeire — elállítják a vért és vörösséget idéznek elő. Az ilyen nyálkahártya kisebb ingerre is gyulladással reagálhat, úgyhogy nemcsak a garat és a gége jönnek idült gyulladásba, hanem az alsó légzőulak is. Ismeretes, hogy a dohányzók sokkal gyakrabban és erősebben köhögnek, és hogy légzőszerveikből sűrűbben távozik el köpet. Amikor a garat és a gége egyszer gyulladásba jött, akkor a nyálkahártyát mind gyakrabban megtámadják a kórokozók, és egyre fokozódnak a zavarok- A baktériumok könnyen elszaporodnak rajta, kárt okoznak a nyak mirigyeiben, s gyulladást és gennyesedést idézhetnek elő. A nyakizmok és a környező szövetek ugyancsak gyulladásba jöhetnek, és reumás zavarokat okozhatnak a gerinc nvaki részén. A beteg fájdalmat érez, valahányszor előre vagy oldalt mozgatja a nyakát, időváltozáskor pedig reumás tünetekre panaszkodik. Az idegekkel teli nyaki szakaszon ideggyulladás állhat be. Ez időnkénti éles szúrást okoz a garat jobb és bal oldalán. Azonkívül nyeléskor, különösen ha nem nyelünk le valamit, nehézséget cs kaparást érzünk. A krónikus torokgyulladást gyakran követi rákos megbetegedés. Ezért az idősebb betegeknek rendszeres orvosi felügyelet alatt kell állmok. Az elmondottakból kiderül, hogy nagyon fontos normálisan lélegezni. Minden rendellenességet — akár anatómiai, akár működési — ki kell küszöbölnünk. Hiába szedünk bármilyen gyógyszert a garatgyulladás cüen, ha nem gyógyítjuk az orrunkat. Küszöböljük ki a gócfer- tczcst: lávolítlassuk el a rossz fogakat, vetessük ki a beteg mandulát. Vizsgáltassuk meg magunkat, hogy megállapítsák, miért vagyunk lúJérzékcnyck. A vérszegény, a gyomor és a belső elválnsztású mirigyek működési zavarában szenvedő betegek, a bazedovkórosok, a cukor-, a vese- és a májbajosok garatának és gégéjének a nyálkahártyája különösen érzékeny. Hiába használnak ezek a betegek különféle száj- öblítő szereket, hiába szednek tablettákat, ha nem küszöbölik ki azokat az ingereket, amelyek fokozzák a zavarokat. Ha ezeket nem tudjuk fölismerni, akkor próbáljunk meg általános egészségügyi intézkedésekkel segíteni magunkon. Fokozatosan szoktassuk rá szervezetünket a nagyobb erőfeszítésekre, vagy az erős ingerekre. Reggelenként mosakodjunk meg derékig hideg vízben, ne használjunk meleg sálat, ápoljuk szánkat cs fogainkat, szedjünk vitaminprcparálumokat, különösen tavasszal, amikor szervezetünkbe kevés, az életfolyamatokhoz nélkülözhetetlen vitamin jut- A hideg és a nedves éghajlat hatására csökken a szervezet ellenállóereje. Az érzékeny emberek tehát ügyeljenek arra, hogy ne fázzanak meg, ne tartózkodjanak nedves helyiségben. Lehetőleg szok junk le a dohány zásról is. Legalább is azok kerüljék a cigarettát, akik idült garat- és gégegy ul la dúsban szenvednek. Ila mindenki így tenne, akkor lényegesen csökkenne a krónikus gyulladásos megbetegedések száma. Idült torokgyulladás
