Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)

1971-12-16 / 48. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Dec. 16 1971 Az európai polgármesterek budapesti találkozója A FŐVÁROS KÉSZÜL AZ EGYESÍTÉS CENTENNÁRIUMÁRA Fodor Erna tudósítása Buda — Pest — Óbuda egyesítésének 100 éves évfordulójára készül Magyarország fovarosa. Szép­völgyi Zoltán, a főváros tanácselnöke sajtótájékoz­tatóban adott egy kis izelitőt a nagy előkészületek­ről. Régészeti leletek bizonyítják, hogy a mai főváros már az őskorban is lakott terület volt. A barlangok és hévforrások vize már a neolitkor emberét letele­pedésre késztette. Történelmét kétezer éves feljegy­zések bizonyítják. Már az első század vége felé, 90-ben a rómaiak - Aquincum elnevezéssel — kato­nai tábort és várost építettek; tizenhat ezer személyt befogadó amfiteátruma ma is látható. Pest, Buda és Óbuda már 194-ben nagyjelentőségű volt. A kö­zépkor fellendítette kereskedelmét is. A Duna által elválasztott városok egyesítéséről már 1829-ben beszélt Széchenyi István. 1848-ban, a szabadságharc alatt Szemere Bertalan belügymi­niszter Kossuth Lajos teljes támogatásával már rendeletet is adott az egyesítésre, de a szabadság- harc leverése, majd az utána következő elnyomatás lehetetlenné tette azt, csupán a kiegyezés után kerül­hetett ismét napirendre. 1872-ben vetették fel a kérdést újból és 1873 november 17-én egyesült hi­vatalosan a két rész. 1910-ben egymillió lakost számlált a főváros, de igazi fellendülése csak a felszabadulás után, 1945- ben kezdődött. A háború pusztítását felszámolták, megkezdték a régi értékek felújítását és hatalmas új lakónegyedeket építettek a város minden részé­ben. Ma Budapest lakossága túlhaladta a két milliót. A centennáriumi program nyitánya, Szépvölgyi Zoltán tanácselnök szerint, az európai fővárosok polgármestereinek találkozója lesz. 1972 szeptem­ber 26-28 között háromnapos találkozót tartanak Budapesten. E precedens nélküli találkozó hivatott lesz arra, hogy a fővárosok vezetői megtárgyalják közös gondjaikat, az urbanizáció problémáit, váro­saik értékének megőrzését, stb. Együttműködésük sokat tehet a béke és biztonság létrehozásáért. Bé­kés, baráti kapcsolatok közepette előmozdíthatják inépeik életszínvonalának emelkedését; együttmű­ködhetnek kulturális téren és a bioszféra problémá­inak megoldásában. A találkozó főreferátumát a budapesti fővárosi tanács elnöke tartja az európai fővárosok együttmű­ködéséről. A többi vezető saját városa problémáiról tart előadást. A polgármesteri értekezlet anyagát a magyaron kívül négy világnyelven hozzák nyilvá­nosságra könyv formájában. Az európai fővárosok vezetői találkozására az előkészületek már megkezdődtek. Október végén 25 európai főváros képviselője ülésezett Budapes­ten és megállapodott a konferencia összehívásában. Az előzetes meghívókat Európa minden fővárosának kiküldték, a kis országoktól kezve, mint Monaco, Lichtenstein, a nagyobbakig megkapták. Az előké­szítésben nem vett részt kilenc ország, de már mind- egyik jelezte, hogy eljön az 1972-es évi tapasztalat- cserére. Eddig már több ország fővárosának vezető­sége jelezte azt is, hogy milyen tárgyú lesz az elő­adása, például Berlin delegátusa a városvezetés de­mokratizmusáról, Helsinki polgármestere a varos és az ember viszonyáról óhajt előadást tartani. Szépvölgyi Zoltán tájékoztatásában kihangsúlyoz­ta, hogy az európai fővárosok vezetőinek értekez­letére vonatkozó magyar kezdeményezést az egész európai kontinensen őszinte örömmel fogadták. 25 ÉVES AZ ÉLET ÉS TUDOMÁNY 1946. december 1-én, a még romos Budapest utcáin látott napvilágot először az Elet és Tudo­mány. Azóta az ország legolvasottabb, népszerű tudományos folyóiratává nőtte ki magát: megjele­nik és elfogy minden héten 130 ezer példányban. Az ország szellemi újjáépítésében ugyanazt a tudáséhséget elégítette ki, amit Eötvös Loránd és a többi forradalmár tudós hires ismeretterjesztő előadásai és a magyar kommün napjaiban, 1919- ben. Oroszlánrészé van abban, hogy Magyarorszá­gon a tudomány és a technika irodalma annyira népszerűvé vált. Olvasótáborában a fiataloktól a nyugdíjasokig munkások, értelmiségiek egyaránt sokan találhatók városban és vidéken. Az Elet és Tudomány megtalálható a tudósok asztalán is. So­kan közülük szerzői a folyóiratnak, másokat pedig az érdekel, hogy mit Írnak a tudós kollégák más tudományok helyzetéről, eredményeiről. Az Elet és Tudomány tehát mindenkié, mert mindenkihez megtalálta a hangot és a témát. Kiin­dulása es mércéje is lett a hazai ismeretterjesztő iro­dalomnak, szellemi értekeink közvetítője, hasznosí­tója, és maga is kulturális érték. Sikerrel birkózik meg az ismeretterjesztés mai modern problematiká­jával, a tudást és a társadalmi haladast szolgálva. DECEMBER 23. RA ELKÉSZÜL AZ ÜLLŐI ÜTI ALULJÁRÓ Jó ütemben, a terveknek megfelelően halad a Helyükre kerültek a korszerű betonelemekbe munka, az Üllői út és Ferenc-körút kereszteződé- ágyazott villamos-sinek,felállították a kereszteződés- sénél és igy minden remény meg van arra, hogy nek szinte nappali fényt adó hatalmas kandellabere ­december 23-ára elkészül Budapest egyik leg - ket, kiálakitották a villamosmegállók járdaszigeteit, forgalmasabb csomópontjának közlekedési gond- a földalatti csarnok lejáróit, jait enyhítő gyalogos aluljáró. a A KARANCS-HEGYSÉG LÁBÁNÁL A Karancs-hegység lábánál fekszik hazánk fontos bánya és ipari centruma, Salgótarján. Salgótarján á felszabadulás előtt, az igen szegény és elhanyagolt városok közé tartozott. Ma ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk. Eltűntek a földbe süllyedt, dohos szagu munkás viskók, és helyettük gyors ütemben felépült az új város. Szép munkáslakások százai emelkednek ki és fehé­ren csillognak a decemberi napfényben. A város versenyben áll az idővel, hogy mindazt létrehozza, ami annyi munkásgeneráció alatt hi­ányzott. A város neve nemcsak hazánkban ismert, ipar­cikkei külföldön is megállják a helyüket. A világ­szerte rohamosan fejlődő közlekedés számára, Sal­gótarján gyártja a törhetetlen üveget. Az acél­gyár, a kályhagyár, és sok más üzem készítményei ugyancsak messzire eljutnak. Mindezt az ott élő munkások,szakemberek ezrei teremtették meg. A város központja - a Karancs Szálló, az ultramo­dern kulturházzal, a békeszoborral, a modern lakó­házak gyűrűjében. Az épülő 65 méter magas, 20 emeletes ikertorony­ház.

Next

/
Thumbnails
Contents