Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-12-16 / 48. szám
tat. as Si*4 Class Matter Dm. It. mi an4*7 Ibc Act •! March 1. 1*7». at the f O. •( H.T., NT Vol. XXV. No. 48. Thursday, Dec. 16,1971 AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC., 130 E. 16 th St.New York, N.Y. 10003 Tel: AL 4-0397 ARSTABILIZACIO NIXON MÓDRA Nixon Uj Gazdasági Politikájának — az elnök szerint — egyik fő célja, az árak stabilizációja, az infláció meggátlása, a megélhetés drágulásának lelassítása. E cél érdekében az UGP (Uj Gazdasági Politika) második fázisában felállították az Ár-Bizottságot, mely hivatva van korlátozni a gyártmányok áremelkedését. Ez a bizottság irányvonalat szabott ki, mely szerint a nagy vállalatok által gyártott termékek ára ez évben 2.5 százalékkal emelkedhet. Ezt az irányvonalat az Ár-Bizottság első fontos döntésében olymódon érvényesítette, hogy engedélyt adott az ország legnagyobb acélvállalatának, a United States Steel Corp.-nak, hogy fölemelje gyártmányai árát “ÁTLAGBAN” 3.5 százalékkala jelen és jövő év augusztusa között. Ez a 3.5 százalékos áremelés azonban csak látszólagos. A valóság, amit a Wall Street Journal december 8.-i számának harmadik oldalán megjelent cikk tisztáz és megvilágít, közelebb áll a 8 és 9 százalékhoz, mint a 3.5 százalékhoz. Először is a U.S. Acélvállalat ez év augusztusában 8 százalékkal emelte gyártmányai 45 százalékának az árát. (Minden bizonnyal előző értesítést kapott a közelgő bér- és árfagyasztásról.) Ez azt jelenti, hogy a fennmaradt 55 százaléknyi gyártmány árát 7 százalékkal emelheti a következő nyolc hónap tartamára , ami évi 9 százalékos emelkedést jelent. Teheti mindezt a Nixon kormány Ár-Bizottságának jóváhagyásával és beleegyezésével. S miután az ország többi acélvállalatai rendszeresen követik a US.Acélvállalat példáját, minden gyár azonos áremelést fog végrehajtani! Köztudomású, hogy ha az acél ára emelkedik, minden olyan termék ára, mely acélt alkalmaz, szintén emelkedni fog, lett légyen az egy 50 emeletes épület, vagy a háziasszony által használt lábos. Az amerikai nép félrevezetésére szolgál csupán az Ár-Bizottság 3.5 százalékos áremelési nyilatkozata. A közszükségleti cikkek áremelését azonban képtelenek lesznek titokban tartani. Nixon Uj Gazdasági Politikája egyre tisztábban tárul az amerikai nép elé: nem más az, mint a nagy vállalatok profitjának biztosítása - az amerikai nép életszínvonalának kárára. NIXON ELNÖK MEGVÉTÓZTA A NYOMOR ELLENI JAVASLATOT WASHINGTON, D. C. Nixon elnök megvétózta a nyomor elleni törvényjavaslatot, főleg azért, mert annak egyik paragrafusa évi két milliárd dollárt irányzott elő Napközi Otthonok céljára, ahol a dolgozó anyák gyermekei kellő gondozásban részesülhettek volna. “Pénzügyi felelőtlenség, ügyintézése kivihetetlen és a családi kötelékeket meglazítja” — magyarázattal tagadta meg a demokraták és republikánusok többsége által javasolt és a nép érdekét szolgáló törvényjavaslatot. Nixon elnök minden bizonnyal elfelejtette már, hogy 1969. április 19.-én a kongresszushoz intézett beszámolójában a következőket mondta: “Felelősséget kell vállalnunk a gyermekek kellő gondozásáért, mert az első öt év olyan nagy hatással van az ember fejlődésére.” A javaslat szerint azon szülők gyermekei, akiknek évi jövedelme nem haladja meg a 4,320 dollárt, díjmentesen kapnának ellátást a Napközi Otthonokban. Akik ezen összegnél többet keresnek, keresetükhöz mérten fizetnének gyermekeik ellátásáért. Ma, 1972-ben a dolgozó anyák, vagy a dolgozni kívánó anyák gyermekeinek kellő gondozása még sokkal súlyosabb problémát okoz, mint 1969-ben. Ha Nixon elnök valóban hitte, amit 1969-ben mondott, akkor nagy készséggel kellett volna aláírásával törvényre emelni a kongresszus által elfogadott törvényjavaslatot. A javaslatot Javíts new-yorki republikánus és Walter F. Mondale minnesotai demokrata szenátor nyújtotta be. A szenátus 63 szavazattal 17 ellenében elfogadta a javaslatot, ami azt jelenti, hogy mindkét párt nagy többsége támogatta. Miután a szenátus képtelen volt kétharmad szavazattal megsemmisíteni Nixon elnök vétóját, a törvényjavaslat továbbra is csak javaslat maradt. India seregei karöltve a bengáli szabadságharcosokkal, egyre szorosabb gyűrűbe fogják Kelet-Pakisztán (Bengálföld) fővárosát, Daccát. Nixon elnök rendeletére az atomerövel hajtott “Enterprise” anyahajó elindult a Dél-Vietnám-i vizekről az Indiai Óceán felé, állítólag azzal a céllal, hogy Daccában lévő amerikai polgárokat kimentse. Közben harcok folynak Nyugat-Pakisztán Chhamb városa körzetében. uanm
