Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)

1971-10-28 / 41. szám

Thursday, Oct. 28. 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 5 LEHETŐSÉGEK ORSZÁGA A US ? Nemrég letartóztattak New Yorkban egy 36 éves nőtlen embert, aki az East Side egyik legdrágább luxus lakásában lakott és ott nőkkel pazar vendé­geskedést rendezett. A letartóztatott Dean Vane-t és bűntársának megnevezett Stephen Brier, 28 éves fiatalembert csalással, okirathamisitással és hitel­kártyák jogtalan eltulajdonításával vádolják, azon az alapon, hogy az évek folyamán nagy áruházakból, bankokból és hitelkártya kibocsátó vállalatokból nagy összegeket csaltak ki. A letartóztatás idején Vanenek mindössze 6 dollár volt a zsebében, de a lakásban, melyben az összes bútorzat két matrac­ból állt, mivel nemrég költözött oda, egy doberman pinschert és egy német farkaskutyát is találtak, azonkívül 115 hitelkártyát, 20 csekkszámlát az ország különböző bankjaiból, két útlevelet, 18 tár­sadalombiztosítási kártyát, 6 autóhajtási engedélyt, és egy nagy csomó születési bizonyítványt. Mialatt ez a letartóztatás történt, a rendőrség az állítólagos bűntársát is lefülelte, amint éppen az egyik American Express irodában, — mint mondta — a tőle ellopott utazási csekkért 4600 dollár vissza­térítésére várakozott. A rendőrök már egy idő óta figyelemmel kisérték őket, de az előző héten, üz­letről üzletre nyomon követték. Annak is szemta­núi voltak, hogy nagy összegű utazási csekkeket váltottak be. A vádlottak olyan cselfogással dolgoztak, hogy Brier megvásárolta a csekkeket és azokat Vane-nek adta. O egy üzletben beváltotta a csekkeket és a készpénzzel eltávozott. Utána Brier bejelentette az American Express-nél, hogy csekkjeit ellopták és visszatérítést kért. Vane üres lakásának szekrényei tele voltak a leg­drágább öltönyökkel. Sok hitelkártya nyugtát is ta­láltak a lakásban. Egyik 106 dolláros tételről szólt egy vendéglőből, ahová egy nő ismerősével ment ebédelni. Egy jól rendezett kartotékot is találtak a különböző álnevekről, amelyeket Vane időnként használt, a hozzájuk tartozó személyi adatokkal, mind ábécé rendszerben leltározva. A megvásárolt árukat mind eladta. “Különben raktárra lett volna szüksége, ahol a sok vásárolt árút tartsa. De ehelyett mindent pénzzé tett,” mondotta az egyik vizsgáló de­tektív. Vane valamikor hites tőzsdeügynök volt, de most magát fényképésznek mondotta. Hamis csek­kek használatáért már előzőleg többször letartóz­tatták. Önérzetesen mondotta a detektivnek, hogy lo­pott hitelkártyával soha életében nem foglalkozott, kijátszotta a hitelkártya vállalatokat azzal, hogy tőlük kért és mindig kapott kártyákat. “Lopott kár­tyákhoz soha hozzá nem nyúltam”, mondotta büsz­kén. Leleményesség netovábbja Ki mondhatja, hogy a magántulajdonon alapuló rendszer nem nyújt lehetőséget a vagyonszerzésre, a meggazdagodásra? Aki ezt kétségbe vonná, nézzen bele Bemard Willots francia polgár és három testvé­re néhány évi működésébe. A hatvanas évek elején számos észak-franciaor­szági szövőgyár a csőd szélén állt. A Willots testvé­rek nagy Mercedes-Benz autójukon egy ilyen csőd szélén álló szövőgyárhoz hajtottak, tárgyalásba bocsátkoztak a gyár tulajdonosával és javasolták, hogy átveszik a gyár összes adósságát, ha a gyár az ö tulajdonukba kerül. A gyártulajdonos majdnem minden esetben ö- römmel vette az ajánlatot, mert úgy vélte, hogy igy megszabadul a hitelezőkkel való pereskedéstől. Miután a Willots testvérek nyélbe ütötték a gyár átvételét, ismét autójukba ültek, de most már a hi­telezőket keresték fel és felajánlották, hogy megfi­zetik a gyár adósságának kis részét, ha a többit el­engedik. A hitelezők megragadták az alkalmat, mert attól tartottak, hogy a gyár csődje esetén mindent elveszí­tenek. A Willots testvérek azonban azt is kikötötték, hogy az adósság kis hányadát tiz év folyamán fize­tik vissza. Ilyen módszerekkel felépítették Franciaország legnagyobb szövő-birodalmát és hasonló módszerek­kel lépéseket tettek a termékeiket értékesítő áruhá­zak átvételére is. Ezzel az újabb leleményes lépéssel elérték, hogy az árúházak kezében lévő ingatlanokat is megkaparintsák maguknak. TALÁLKOZNAK ROBERT FRANKELLEL A megszerzett ingatlanokat készpénzre akarták átváltani és tervük keresztülvitelében egy Robert Frankel névre hallgató egyén sietett a segítségükre. Frankel úr, aki ingatlanok adás vételével foglal­kozott, két vállalatot állított fel. Az egyik meg­vásárolta az ingatlant, a másik megvette tőle ugyan­azt az ingatlant, horribilis áron. így azután az a vállalat, amely megvásárolta az ingatlant, a“Garantie Fonciere” nem az ő saját pénzét, hanem a részvé­nyesek pénzét fecsérelte el. A Willots testvérek és Frankel úr összeszürték a levet és közösen elrabol­ták a “Garantie Fonciere” részvényeseinek millióit. Arról volt szó ugyanis, hogy a Willots — Frankel csoport lebontatott számos lakóházat, súlyosbítva ezzel az am úgyis válságos lakáshelyzetet, s helyükbe iroda épületeket húztak fel, ami nagy felháborodást keltett a lakáshiányban szenvedő lakosság körében. A Willots -Frankel ügy nagy port vert fel a fran­cia pénzügyi és politikai körökben. Illllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllllll KONCERT A BÖRTÖNBEN Szokatlan élvezetben volt részük a Tombs new- yorki gyüjtöfogház lakóinak október egyik csütör­tök estéjén. A 11. emeleti nagyteremben, ugyan­abban a helyiségben, ahonnan tavaly a foglyok lá­zadása kiindult, két fiatal zenész, Daniel Heifetz hegedűművész (nem rokona Jascha Heifetznek) Alan Marks zongoraművész kíséretével Brahms, Ravel és Bloch müveiből tartott koncertet a rabok­nak. A 200 főnyi hallgatóság — tárgyalásukra váró vádlottak, vagy rövid időre elitéltek, — kényszere­detten vonult be az előadó terembe. De amint a hangverseny megkezdődött, a zene elbűvölte a hall­gatóságot és nagy figyelemmel, néha felkiáltások­kal, hallgatták végig a programot. A hegedűművész magyarázó bevezetése is segített megtörni a jeget. Később a könyvtárban, mikor a foglyok már celláikba visszatértek, Mr. Heifetz nagy megelége­déssel beszélt a hallgatóságról. “Remek emberek,” mondotta. “Egyik azt kérdezte tőlem, játszom-e rock zenét is, a másik azt, hogy mennyi ideig kellett tanulnom, mig játszani tudtam.” A művészek aggo­dalommal mentek a koncertre. Féltek attól, hogy miként fogadják majd őket. Azonkívül a börtön zongorája sem volt jól felhangolva. De végül mégis minden nagyszerűen ment. Ezután a két fiatal művész más börtönökbe, kór­házakba, iskolákba is megy hangversenykörútra. A túrát a francia ferencesrendi kapucinus, Merlet atya által alapított nemzetközi Pro Musicus Foundation védnöklete alatt tartják. Ez az alapítvány már évek óta tart hangversenyeket gyárakban, kórházakban, Franciaországban. Most Amerikára is kiterjesztik ezt a programot. A Tombs-ban tartott koncert volt az alapítvány első ilyen előadása. ORSZAGH LÁSZLÓ Angol-magyar • magyar-angol ZSEBSZÓTÁR KÉT KÖTETBEN Ára kötetenként $3,50 és 25 cent posta- és csomagolási költség Megrendelhető A MAGYAR SZÓ KIAD6HIVATALABAN 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 T • I • f o n : AL 4-0397

Next

/
Thumbnails
Contents