Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)

1971-10-07 / 38. szám

Thursday, Oct. 7, 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 ISKOLA A CO OP CITY BEN NEW YORK, N. Y. Megnyitottak az első iskolát a Co-Op City-ben épülő “Iskola Park”-ban. Ez az iskola csoport, amelynek befejezését 1973 szeptem­berére Ígérik, két elemi iskolából, két átmeneti fo­kozatú iskolából, egy középiskolából és egy test­gyakorló épületből áll. Az iskola-park mellett nagy sporttelep is lesz. A fenti iskolák a zárójelben jelzett dátumokon nyílnak meg. Háború vagy nem háború? RICHMOND, Va. Egy Vietnámban elesett katona, Calvin E. Clark hátramaradottjai, életbiztosításának beváltását követelték a biztositó társaságtól. A biz­tositó társaság megtagadta ezt, a kötvény szokásos záradéka alapján, amely kivételezi a katonai szolgá­latban háború folyamán bekövetkezett halál esetét. Az alsófoku bíróság elutasította a család keresetét, de fellebbezés után Virginia Állam Felső Bírósága jóváhagyta a család keresetét avval az indokolással, hogy a fegyveres erőknek Vietnámban való műkö­dése nem képez háborút a törvény szavai szerint, mert a Kongresszus nem üzent hadat Észak Vietnám ellen. NEM KELL KONCENTRÁCIÓS TABOR WASHINGTON, D. C. A Képviselöház 356 szava­zattal 49 ellen eltörölte azt az 1950-ben beiktatott törvényt, amely felhatalmazza a Szövetségi Kor­mányt, hogy háború vagy felkelés esetén kémkedés­sel, vagy szabotálással gyanítható egyéneket fel­ügyeleti táborokba internáljon. Ezt a törvényt soha sem alkalmazták, mégis sok aggodalomra adott okot a népi és politikai kisebbségek között és sokan kö­vetelték eltörlését. A Képviselőház szavazata megtiltja az Uyen tábo­rok felállítását a Kongresszus beleegyezése nélkül. S. M. Matsunage, Hawaii demokrata képviselő kijelentette, hogy “Amerikában nincs helye kon­centrációs tábornak”. Richard H. lehord /Missouri- Dem./ képviselő, a hírhedt Ház Belső Biztonsági Bizottságának elnöke, megkísérelte mindenféle mó­dosító javaslattal megelőzni a törvény eltörlését, de mindegyiket leszavazták, nagy többséggel. Jim Wright /Texas —Dem./ képviselő megjegyez­te, hogy amikor ezt a törvényt beiktattak, “mint egy láz szállta meg Amerika vérkeringését a hiszté­ria.” WASHINGTON, D. C. A szenátus 64 szavazattal 21 ellenében jóváhagyta a Pentagon kérését: atom- bomba-elháritó rendszert állítanak fel North Dako­ta és Montana hadtámaszpontjain 748 millió dollá­ros költséggel. Ugyancsak elfogadta a Pentagon ja­vaslatát 61 — 28 szavazattal az F-14 jelzésű hadi- repülők gyártására 801 millió dollár költséggel. PARIS. Kilenc tagú kínai delegáció érkezett Fran­ciaország fővárosába, hogy tárgyalásokat folytasson a két ország közti kereskedelem fellenditésére. AZ ISKOLAI INTEGRÁCIÓ KUDARCA lenek, és nem is akartak idejönni. Többet zártak ki, mint azelőtt, de az igazgató nem tehetett mást. A feketék élesen tiltakoznak az ilyen “kulturális különbség” beállítás ellen. A Washington Research Project, amely az integráció problémáival foglal­kozik, panaszt emelt az Oktatásügyi Hivatalnál, hogy a fekete tanulók kizárása az iskolákból tragi­kus es ijesztő és, hogy ez a fegyelmezés faji jellegű. A panasz szerint a kizárások zöme olyan vétségek­ért történt, amikért nem részesültek büntetésben, amig fekete iskolákba jártak, másrészt, amelyekért fehér tanulók ritkán, vagy egyáltalán nem részesül­tek megdorgálásban. Egy Montgomery, Ala.-i iskola igazgatója kritizálta a fehér tanítókat, akik kizárják a fekete tanulókat, mert nem tudják a fekete gyere­kek problémáit megoldani. Feketék hibáztatják a fehér tanítókat, hogy érzéketlenek a fekete gyere­kek problémai iránt, akiktől azt várják, hogy fehér környezetbe dobva, rögtön hozzá tudjanak illesz­kedni a fehér középosztályhoz. Egy New Orleans-i fiatal fehér tanítónő mondta, hogy fehér tanítók­nak, akik szívesen tanítanak fekete gyerekeket, sok­kal kevesebb bajuk van. Látott fehér tanítókat, akik olyan durva kifejezésekkel, mint buta, állat, stb. fel- ingerlik a fekete tanulókat, rendkívül sok büntető feladatot rónak ki és szidalmazzák őket. Vannak tanítók, akik nem magyarázzák meg a leckéket fe­ketéknek. A fent vázolt áldatlan helyzet nemcsak azt mutat­ja, hogy a megkísérelt iskola integráció kudarcot vallott, hanem azt is, hogy mélyre menő társadalmi problémát nem lehet szépsegflastrommal eltakarni, mint ahogy nem lehet egy beteget meggyógyítani, ha orvosságot adva a baj ellen, visszahelyezzük abba a környezetbe, amelyik a bajt eredetileg okozta. Nem akarom evvel azt mondani, hogy ne folytassuk az iskola integrációt, mert az oktatás integrálása és feljavítása feltétlen követelmény. De nem várhatunk ettől csodát, a problémák megoldását. Ezt csak 1 akkor fogjuk elérni, ha az integrációt sikeresen vég­re tudjuk hajtani az elet minden megnyilvánulásá­ban, politikai, gazdasági, tudományos, művészeti és társadalmi téren. Akkor minden faji kisebbség­hez tartozó egyén ott lakhat, ahol jól esik, olyan állást foglalhat el, amire képességei feljogosítják, olyan javadalmazással, mint más, oda járhat étkez­ni, szórakozni, nyaralni, ahova más, akkor a fent le- 3 irt nehézségek az iskolákban nem fognak előadódni, és a kisebbségi gyerekek ugyanolyan oktatásban fognak részesülni, mint mindenki más. Vágó Oszkár Egy évvel ezelőtt, mikor az uj iskolaév megkez­dődött, a Columbia, S.C.-i A.C. Flora középiskolá­ba áthelyeztek 500 nagyon szegény fekete tanulót. Ez az 1700 tanuló részére épült iskola egy teljesen fehér, felső középosztály jellegű lakónegyedben van. Az év végével a fekete tanulóknak majdnem a felét vagy felfüggesztették, vagy kizárták. A közösség fehér tagjai szerint ennek az oka a “kulturális kü- lönbség”-gel magyarázható, viszont nagyszámú fe­hér és fekete úgy tartja, hogy faji megkülönbözte­tés az oka a helyzetnek. Ami ebben az A.C. Flora középiskolában történt, az kisebb vagy nagyobb mértékben megismétlődött az ország minden vidéken. A most jővö ó'szi uj tan­év kezdetével számos helyen még nagyobb mérvű integráció lesz, sok pedagógus és polgárjogi vezető szerint ezeknek a “kilökötteknek” a kérdése még nagyobb mértékben súlyosbodik. Erre a kérdésre idáig még nem fordítottak nagyobb figyelmet, mert kevés statisztikai adat áll rendelkezésre, de az érin­tett helységekben komoly aggodalmat okoz. A fe­kete tanulókra kirótt fegyelmi intézkedések vizsgá­lata mutatja, hogy fekete tanulók felfüggesztésének és kizárásának száma az utolsó e‘vek során jelentősen emelkedett. Lássunk néhány más iskolát. A New Orleans-i Senior High tanulóinak fele fekete, az összes tanu­lók száma 1600. Múlt évben itt 1500 fegyelmi eset volt, több mint valaha. Az igazgató szerint ezeknek a zöme fekete tanulók esete volt. A Sumner, S.C.-i Edmunds High-ban a 676 fekete tanulónak majd­nem harmadát függesztették fel. Kilmichael, Miss.- ben mind a 184, és Coffeeville, Miss.-ben mind az 500 fekete tanulót felfüggesztették, vagy próbaidő­re helyezték. Pittsburghban a felfüggesztések száma a legmagasabbra szökött tavaly. A város helyettes iskola felügyelője szerint a számok bizonyítják, hogy a fehér tanítók hajlamosak arra, hogy felfüg­gesszenek fekete tanulókat. A Charlotte-Mecklen­burg, N.C.-i iskolakerületnek 87,000 tanulója var 3o %-uk fekete. A múlt évben felfüggesztett 4000 tanulónak 90 %-a fekete volt. A megkérdezettek közül a legtöbb fekete és több fehér, úgy vélte, hogy a fekete tanulók egyre növekvő kizárása szigorúan faji okokból történt, mig a fehérek a kulturális és osztálykülönbséget hibáztatják. Ezt mondja az A.C. Flora High School igazgatója is. Flora mindig is fel- sóközéposztálybeli fehér iskola volt, a tanulók széj autókon jönnek a legújabb divat szerint öltözve. A feketék, akik tavaly jöttek ide, a legszegényebb rétegekből kerültek ki, rosszul öltözöttek, pénzte-

Next

/
Thumbnails
Contents