Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-10-07 / 38. szám
Thursday, Oct. 7, 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 9 ISKOLA A CO OP CITY BEN NEW YORK, N. Y. Megnyitottak az első iskolát a Co-Op City-ben épülő “Iskola Park”-ban. Ez az iskola csoport, amelynek befejezését 1973 szeptemberére Ígérik, két elemi iskolából, két átmeneti fokozatú iskolából, egy középiskolából és egy testgyakorló épületből áll. Az iskola-park mellett nagy sporttelep is lesz. A fenti iskolák a zárójelben jelzett dátumokon nyílnak meg. Háború vagy nem háború? RICHMOND, Va. Egy Vietnámban elesett katona, Calvin E. Clark hátramaradottjai, életbiztosításának beváltását követelték a biztositó társaságtól. A biztositó társaság megtagadta ezt, a kötvény szokásos záradéka alapján, amely kivételezi a katonai szolgálatban háború folyamán bekövetkezett halál esetét. Az alsófoku bíróság elutasította a család keresetét, de fellebbezés után Virginia Állam Felső Bírósága jóváhagyta a család keresetét avval az indokolással, hogy a fegyveres erőknek Vietnámban való működése nem képez háborút a törvény szavai szerint, mert a Kongresszus nem üzent hadat Észak Vietnám ellen. NEM KELL KONCENTRÁCIÓS TABOR WASHINGTON, D. C. A Képviselöház 356 szavazattal 49 ellen eltörölte azt az 1950-ben beiktatott törvényt, amely felhatalmazza a Szövetségi Kormányt, hogy háború vagy felkelés esetén kémkedéssel, vagy szabotálással gyanítható egyéneket felügyeleti táborokba internáljon. Ezt a törvényt soha sem alkalmazták, mégis sok aggodalomra adott okot a népi és politikai kisebbségek között és sokan követelték eltörlését. A Képviselőház szavazata megtiltja az Uyen táborok felállítását a Kongresszus beleegyezése nélkül. S. M. Matsunage, Hawaii demokrata képviselő kijelentette, hogy “Amerikában nincs helye koncentrációs tábornak”. Richard H. lehord /Missouri- Dem./ képviselő, a hírhedt Ház Belső Biztonsági Bizottságának elnöke, megkísérelte mindenféle módosító javaslattal megelőzni a törvény eltörlését, de mindegyiket leszavazták, nagy többséggel. Jim Wright /Texas —Dem./ képviselő megjegyezte, hogy amikor ezt a törvényt beiktattak, “mint egy láz szállta meg Amerika vérkeringését a hisztéria.” WASHINGTON, D. C. A szenátus 64 szavazattal 21 ellenében jóváhagyta a Pentagon kérését: atom- bomba-elháritó rendszert állítanak fel North Dakota és Montana hadtámaszpontjain 748 millió dolláros költséggel. Ugyancsak elfogadta a Pentagon javaslatát 61 — 28 szavazattal az F-14 jelzésű hadi- repülők gyártására 801 millió dollár költséggel. PARIS. Kilenc tagú kínai delegáció érkezett Franciaország fővárosába, hogy tárgyalásokat folytasson a két ország közti kereskedelem fellenditésére. AZ ISKOLAI INTEGRÁCIÓ KUDARCA lenek, és nem is akartak idejönni. Többet zártak ki, mint azelőtt, de az igazgató nem tehetett mást. A feketék élesen tiltakoznak az ilyen “kulturális különbség” beállítás ellen. A Washington Research Project, amely az integráció problémáival foglalkozik, panaszt emelt az Oktatásügyi Hivatalnál, hogy a fekete tanulók kizárása az iskolákból tragikus es ijesztő és, hogy ez a fegyelmezés faji jellegű. A panasz szerint a kizárások zöme olyan vétségekért történt, amikért nem részesültek büntetésben, amig fekete iskolákba jártak, másrészt, amelyekért fehér tanulók ritkán, vagy egyáltalán nem részesültek megdorgálásban. Egy Montgomery, Ala.-i iskola igazgatója kritizálta a fehér tanítókat, akik kizárják a fekete tanulókat, mert nem tudják a fekete gyerekek problémáit megoldani. Feketék hibáztatják a fehér tanítókat, hogy érzéketlenek a fekete gyerekek problémai iránt, akiktől azt várják, hogy fehér környezetbe dobva, rögtön hozzá tudjanak illeszkedni a fehér középosztályhoz. Egy New Orleans-i fiatal fehér tanítónő mondta, hogy fehér tanítóknak, akik szívesen tanítanak fekete gyerekeket, sokkal kevesebb bajuk van. Látott fehér tanítókat, akik olyan durva kifejezésekkel, mint buta, állat, stb. fel- ingerlik a fekete tanulókat, rendkívül sok büntető feladatot rónak ki és szidalmazzák őket. Vannak tanítók, akik nem magyarázzák meg a leckéket feketéknek. A fent vázolt áldatlan helyzet nemcsak azt mutatja, hogy a megkísérelt iskola integráció kudarcot vallott, hanem azt is, hogy mélyre menő társadalmi problémát nem lehet szépsegflastrommal eltakarni, mint ahogy nem lehet egy beteget meggyógyítani, ha orvosságot adva a baj ellen, visszahelyezzük abba a környezetbe, amelyik a bajt eredetileg okozta. Nem akarom evvel azt mondani, hogy ne folytassuk az iskola integrációt, mert az oktatás integrálása és feljavítása feltétlen követelmény. De nem várhatunk ettől csodát, a problémák megoldását. Ezt csak 1 akkor fogjuk elérni, ha az integrációt sikeresen végre tudjuk hajtani az elet minden megnyilvánulásában, politikai, gazdasági, tudományos, művészeti és társadalmi téren. Akkor minden faji kisebbséghez tartozó egyén ott lakhat, ahol jól esik, olyan állást foglalhat el, amire képességei feljogosítják, olyan javadalmazással, mint más, oda járhat étkezni, szórakozni, nyaralni, ahova más, akkor a fent le- 3 irt nehézségek az iskolákban nem fognak előadódni, és a kisebbségi gyerekek ugyanolyan oktatásban fognak részesülni, mint mindenki más. Vágó Oszkár Egy évvel ezelőtt, mikor az uj iskolaév megkezdődött, a Columbia, S.C.-i A.C. Flora középiskolába áthelyeztek 500 nagyon szegény fekete tanulót. Ez az 1700 tanuló részére épült iskola egy teljesen fehér, felső középosztály jellegű lakónegyedben van. Az év végével a fekete tanulóknak majdnem a felét vagy felfüggesztették, vagy kizárták. A közösség fehér tagjai szerint ennek az oka a “kulturális kü- lönbség”-gel magyarázható, viszont nagyszámú fehér és fekete úgy tartja, hogy faji megkülönböztetés az oka a helyzetnek. Ami ebben az A.C. Flora középiskolában történt, az kisebb vagy nagyobb mértékben megismétlődött az ország minden vidéken. A most jővö ó'szi uj tanév kezdetével számos helyen még nagyobb mérvű integráció lesz, sok pedagógus és polgárjogi vezető szerint ezeknek a “kilökötteknek” a kérdése még nagyobb mértékben súlyosbodik. Erre a kérdésre idáig még nem fordítottak nagyobb figyelmet, mert kevés statisztikai adat áll rendelkezésre, de az érintett helységekben komoly aggodalmat okoz. A fekete tanulókra kirótt fegyelmi intézkedések vizsgálata mutatja, hogy fekete tanulók felfüggesztésének és kizárásának száma az utolsó e‘vek során jelentősen emelkedett. Lássunk néhány más iskolát. A New Orleans-i Senior High tanulóinak fele fekete, az összes tanulók száma 1600. Múlt évben itt 1500 fegyelmi eset volt, több mint valaha. Az igazgató szerint ezeknek a zöme fekete tanulók esete volt. A Sumner, S.C.-i Edmunds High-ban a 676 fekete tanulónak majdnem harmadát függesztették fel. Kilmichael, Miss.- ben mind a 184, és Coffeeville, Miss.-ben mind az 500 fekete tanulót felfüggesztették, vagy próbaidőre helyezték. Pittsburghban a felfüggesztések száma a legmagasabbra szökött tavaly. A város helyettes iskola felügyelője szerint a számok bizonyítják, hogy a fehér tanítók hajlamosak arra, hogy felfüggesszenek fekete tanulókat. A Charlotte-Mecklenburg, N.C.-i iskolakerületnek 87,000 tanulója var 3o %-uk fekete. A múlt évben felfüggesztett 4000 tanulónak 90 %-a fekete volt. A megkérdezettek közül a legtöbb fekete és több fehér, úgy vélte, hogy a fekete tanulók egyre növekvő kizárása szigorúan faji okokból történt, mig a fehérek a kulturális és osztálykülönbséget hibáztatják. Ezt mondja az A.C. Flora High School igazgatója is. Flora mindig is fel- sóközéposztálybeli fehér iskola volt, a tanulók széj autókon jönnek a legújabb divat szerint öltözve. A feketék, akik tavaly jöttek ide, a legszegényebb rétegekből kerültek ki, rosszul öltözöttek, pénzte-
