Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-10-07 / 38. szám
Thursday, Oct. 7, 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 3 A világpolitikában igen nagy jelentőségű változások vannak folyamatban. Ezek az előállott erőeltolódások és ugyanakkor az ellentétes világnézetet vallók egymásrautaltságának következményekép jelentkeznek, áttolva Ázsiába az események súlypontját. Az a megállapítás, hogy különböző világnézeten álló nemzeteknek szükségük van egymáshoz közeledni, — a velük nem azonos sót ellentétes gazdasági és politikai berendezkedésre épült népek barátságát keresni, gyakran a velük analóg felfogású társaik ellensúlyozására, — látszólagos ellentmondást tartalmaz. Mivel ez a vélt ellentmondás fennforog, szükséges konkret példákkal megmagyarázni a helyzetet. Néhány évvel a második világháború befejezése után, amikor erőteljes formát nyert az afrikai gyarmatok önállóságra irányuló mozgalma, egy San- tiagóban élő francia diplomata beszélgetésünk során felvázolta nekem, hogy hazájának legtöbb kárt okozó ellenfele az Amerikai Egyesült Államok. Ezen a megállapításon csodálkoztam, mivel — ameny- nyire történelmi tudásom feljogosított, — meg voltam győződve, hogy a demokráciák és igy természetesen Franciaország ellenlábasai Németország, vagy kapitalista szemszögből nézve a Szovjetunió lehet. Látva, hogy kételkedem észrevételein, kiegészítette előbbi kijelentését: “Gyarmataink elvesztését az USA nemcsak, hogy elősegíti, de felgyorsítja. Azonkívül, ami még súlyosabban érint bennünket, hogy az ezekkel való gazdasági kapcsolatokból kiszorít, hogy minél könnyebben használhassa fel saját részére az ebből származó előnyöket. Ezt teszi egy olyan nemzettel, amellyel még nem is olyan régen együtt vérzett a nácizmus elleni küzdelemben.” A tények ilyen alakulása folytán nem kell csodálkozni azon, hogy Franciaország előbb a Szovjetunióhoz, majd a másik nagy szocialista államhoz, Kínához közeledett. A történtek után egész természetes, hogy az USA, amely rendkívüli gazdagságát nemcsak ellenfelei, de barátai kihasználása révén tovább fokozza, elszigetelődik, majd mint később látjuk, vakmerő, de balsikerú hazárdőrként olyan partnerekre szorul, ahol ó lehet eszköz bizonyos célok elérésére. Az USA nagyhatalmi poziciója ingadozik. A vietnámi háború, amelyre csillagászati összegeket költött és amelyből már szeretne valahogyan kimászni, megrendítette azoknak az államoknak bizalmát, melyek vele szorosabb kapcsolatban vannak. Gazdasági téren kaotikus helyzetbe jutott és valutáját rövidesen le kell, hogy értékelje. A vele jó barátságban levő nyugateurópai államok egyre jobban összefognak ( közös piac ) és egy nagy gazdasági egységet képezve kiemelkednek az USA-tól való függés helyzetéből. A délamerikai államok, melyek rendkívüli nyersanyag készleteiket az északi gazdag szomszéd által előirt áron adtak át ennek ipara részére, egymás után sajátítják ki a yankee töke kezében levő bányákat es maguk diktálják feltételeiket. Kina megszakította elkülönülési politikáját. Tárgyalásba lépett az Egyesült Államokkal és ennek eredményekép Nixon látogatását várják, mely alkalommal bizonyára igen mélyre ható megbeszéléseket folytatnak majd. Ezek lényegét mély titoktartás fedi. Kina magatartása nem a haladast szolgálja és fenyegető viselkedése a Szovjetunióval szemben megoszlást idéz elő a szocialista államok sorában. Ha tovább feszíti a hurt az egész emberiségre kiható tragédiát okozhat. Ugyanakkor a Szovjetunió igy ekszik nyugodt légkört biztosítani az állandó feszültséget jelentő két Németország közti helyzetben, JELENTÉS CHILÉBŐL Irta: BALASSA ANDOR beleértve a tűzfészeknek tartott, fallal kettéválasztott Berlint. Vezető államférfiai látogatást terveznek a közeljövőben Franciaország, Norvégia és Dániába, mely államokkal kiegyensúlyozott légkört teremtve, szorosabbra akarják fűzni kereskedelmi kapcsolataikat. Az Egyesült Államok közeledése Kínához valószínűleg a vietnami háborúra vezet vissza. Mivel ez a hadviselet részére előre nem látott vér és anyagi veszteséget jelent, hogy ebből ne megvertnek látva kecmereghessen ki, félretéve a köztük fennálló ideológiai ellentétet, Kina támogatását keresi. Kina vezető politikusai elfelejtve, hogy a Szovjetunió segítsége nélkül aligha tudták volna országukban a szocializmust megteremteni, hatalmi vágyukban maguk akarnak a haladás eszméinek legfőbb hirdetői lenni. Ahhoz, hogy ezen céljukat kizárólag saját eszközeik igenybevételével elérjék, technikai felkészültségük nem elegendő. így szükségük van más iparilag fejlett állam termékeit igénybe venni. Ezt várják viszonzáskép az USA—tói, amely az elszenvedett súlyos kudarcok következtében nem képes önálló akcióra és csak a második hegedűs szerepét vállalhatja. A Szovjetunió fegyveres ereje lényegesen meghaladja Kina lehetőségeit. Csapatait ázsiai szomszédja határán felsorakoztatva biztonságban érezheti magát. Ez a biztonság azonban csak akkor lehet teljes, ha nyugati, vagyis európai határain kedvező a hangulat és nem kell ennek védelmére számottevő erőt elvonni, ha nem magát a többezer kilométer hosszúságú Kínával közös határra koncentrálhatja. Ez adja a magyarázatot európai kapcsolatai kimé- lyitésére és az adott koncessziókra. Természetesen nem lehet a világpolitikai eseményeket kizárólag az elhangzottakra szorítani. Számos más tényező van, amelyek komolyan kihatnak és rákényszerítik az elmúlt évek kimagaslóan domináló két nagyhatalmát, a Szovjetuniót és USA-t ezek figyelembe vételére. A gazdasági téren előretört Japán és hagyományos ellenfele, a legnagyobb lélekszámú ország, Kina, óvatosan, de egyre fokozottabban közelednek egymáshoz. Az amerikai gyámkodás alól egyre jobban felszabaduló Japán rendkívüli lehetőséget lát fokozodó ipari termékei elhelyezésére. Kina viszont az észak-amerikai fejlett technika felhasználásán kivül az anyagilag érdekelt, közel fekvő szigetország jóindulatával megfelelő hátteret akar magának biztosítani veszélyesen kalandos terveihez. Kérdéses azonban, hogy milyen méretű lesz az USA-tól jövő támogatás és Japán kedvező magatartása Kínával kapcsolatban és, hogy ily esetben a Szovjetunió meg tudja-e tartani fölényét, ami a béke feltétele. Rendkívül bonyolult az India és Pakisztán közti politikai helyzet, amit semmi esetre sem tisztáznak a Pakisztánban történt kegyetlen intézkedések az elszakadást kereső keleti rész lakossága ellen. Ameny- nyiben fegyveres összeütközésre kerülne a sor közöttük, ez csak jobban összezavarná a világhelyzetet, mivel Indiához inkább a Szovjetuniót, mig Pakisztánhoz Kínát fűzik bizonyos szálak. Néhány evvel ezelőtt elegendő volt a Szovjetunió fellépése es közvetítése, hogy a két, fajilag azonos, de vallásilag különvált, állam felhagyjon az egymás elleni esztelen küzdelemmel. Most ez — Kina azóta kialakult magatartása miatt — sokkal nehezebb volna. A Közelkelet sem szűnt meg tűzfészek lenni. Az itteni helyzet tűzhányóhoz hasonlít, amely nyugvó állapota csak néha lövel ki egy-két szikrát, de amelynek kitörése kiszámíthatatlan. A ballé - péseit helyrehozni akaró Amerikai Egyesült Államok igyekszik kapcsolatait megjavitani az arab államokkal. Ugyanakkor a Szovjetunió, amely még egye - lőre védőpajzsa ezeknek, nem nézheti a végtelen- ségig jó szemmel, hogy egyik-másik közülük nem csak, hogy nem engedi a kommunista pártot működni, hanem véresen megtorol minden baloldali megmozdulást. Bár sokan nem osztják véleményen^ meggyőződésem, hogy ezen a vidéken, ha nem is hamarosan, de belátható időn belül, mélyreható változások lesznek a pártfogoltak és pártfogók között. Ezek részletezése azonban külön tanulmányt igényel. Még hosszasan lehetne folytatni tényezők felsorolását, amelyek befolyással vannak és lesznek a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet irányvonalaira. Az itt leírtak ha nem is túl bőven, de nyújtanak bizonyos képet elkövetkezendő napjaink lehetőségeiről. Nagyszabású kereskedelmi megállapodást kötött Chile Magyarországgal. Tímár Mátyás magyar miniszterelnökhelyettes egy hétig tartó ittléte alkalmából igen nagy horderejű tárgyalásokat folytatott a santiagói vezető gazdasági körökkel. A megbeszélések eredményekép Magyarország 15 millió dollár hitelt nyújt a szocializmus utján induló Chilének, hogy ezt a kibontakozás utján támogassa. A hitelnyújtás első sorban közlekedési eszközökre, gépekre, gyári berendezkedésekre vonatkozik. Szóba került 1000 Ikarusz autóbusz szállítása, bányászati berendezések, orvosságok, orvosi műszerek, finom- mechanikai cikkek juttatása. Magyarország viszont rézből készült cikkeket, cellulózét, papirt kivan Chilétől kapni. A santiagói magyar nagykövetség fogadást rendezett az illusztris vendég tiszteletére, amelyen az itteni magyar kolónia néhány tagján kivül megjelent számos chilei előkelőség, egyetemi és politikai vezetők, diplomaták, miniszterek sőt Allende elnök is. A nagykövetség tagjai magyaros vendégszeretettel fogadták a megjelenteket. Tímár miniszterelnökhelyettes elutazása előtt felkereste Allende elnököt, akinek megköszönve a meleg fogadtatást, meghívta Magyarországba. A chilei elnök elfogadta a meghívást, amelyre a jövő év folyamán fog sor kerülni. Chile a rézbányák SANTIAGO, Chile. A chilei kormány törvényhozási utón államtulajdonba vett három rézbányát. A megváltás összegét 400-500 millió dollárra becsülik. Most a chilei kormány követelést állított fel a bányatulajdonosokkal szemben, melyet azok túlzott haszon formájában sajtoltak ki a bányákból: ez az összeg 774 millió dollárra rúg. Úgy latszik a bányatulajdonosok, köztük az Anaconda Co. és a Kennecott Copper Corp. nem fognak kapni semmit megváltásképpen. ******** TERJESSZE LAPUNKAT
