Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-09-30 / 37. szám
Thursday, Sep. 30. 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 NEM SZOCIALISTA TENDENCIÁK A SZOCIALIZMUSBAN “Sokakban nő a nyugtalanság amiatt, hogy társadalmunkban létezhetnek, sőt nem egy helyen erősödhetnek a nem szocialista tendenciák, a tőlünk idegen, ellenszenves vonások. Erősödhet a társadalmi gondok iránti közöny .... a harácsolás, az egyéni szerze's ösztöne.” A budapesti Népszabadság julius 14.-i számába e szavakkal vezeti be egy bácsmegyei vezetőségi gyűlésről szóló beszámolóját Kékesdi Gyula, a lap munkatársa. Az épülő magyar szocializmusnak igen fontos és nagyon időszerű problémájára veti a harcos szocialista sajtó fényszóróját e cikkével Kékesdi Gyula. Olyan problémára, amellyel előbb-utóbb szembe - találja magát a külföldi látogató is. Júniusi magyar- országi látogatásom folyamán magam is találkoztam — és meg vagyok győződve, más amerikai magyar is találkozott — e tendenciák különféle megnyilvánulásaival. Meg lévén győződve arról, hogy egy rövid óhazai látogatás alapján helytelen lenne ilyen komplikált és jelentőségteljes kérdés taglalásához érdemileg hozzányúlni, eddigelé eltekintettem attól. Értékelem tehát, hogy a Népszabadság olyan módón vetette fel a kérdést, amely most alkalmat és alapot nyújt konstruktív hozzászólásra. Hogy ilyen problémák fel fognak merülni az üj gazdasági mechanizmus bevezetése után, arra nyilván számítottak a magyarországi politikai és gazdasági élet vezetői. Nyers Rezső, a Központi Bizottság tagja, a Magyarországi Szocialista és Munkáspárt politikai akadémiáján 1970. május 21.-én tartott előadásán, Rényi Péter pedig “Az állandóság és a változás dialektikája ” c. cikkében, amely angol fordításban a “Hungarian Quartely” idei tavaszi számában jelent meg, foglalkoztak e kérdéssel. Nyers Rezső az űj gazdasági politikának a közvéleményre való kihatását taglalva előadásában kijelentette: “nem állíthatom, hogy jó, nem állíthatom, hogy rossz. ... a közvélemény megnyilvánulásai általában konstruktívak, a közönség hajlandó megérteni a jövedelmi politikát, ha megérti a mögötte rejlő okokat. AZ OKOK NEM MINDIG EGYSZERŰEK, ÉS NEM LEHET AZOKAT MINDIG KÖNNYEN MEGMAGYARÁZNI!” Előadása egy másik részén Nyers Rezső rámutatott arra, hogy részben az üj gazdasági mechanizmus következtében, részben már más, az azt megelőző gazdasági tényezők következtében, még mindig vannak TÚLSÁGOSAN NAGY JÖVEDELMEK az or szágban. Ezek száma azonban nem tesz ki többet, mint a jövedelemben részesülök egy százalékát. Előzőleg hangsúlyozta, hogy a szocializmus építésének jelenlegi stádiumában nem lehet a teljes egyenlőséget elérni a jövedelem tekintetében. Ez csak végső célkitűzés lehet. “Ne higyjük, hogy a jövedelmek teljes egyenlősége valódi egyenlőséget teremtene, miként azt Babeuf “Societé des Egaux” (“Egyenlők Társasága”) tagjai 180 évvel ezelőtt elképzelték. Szerény nézetünk szerint azok a problémák, amelyekre úgy Nyers Rezső, mint a bácsmegyei gyűlés résztvevői céloztak, nem abban gyökereznek, hogy a szocializmus Magyarországon ma még nem tud teljes egyenlőséget biztosítani a jövedelem- elosztás tekintetében. A nem szocialista tendenciák, a társadalmi közöny inkább abból fakad, hogy a dolgozó társadalom egyes szektorjaiban még mindig fennállnak szembeszökő aránytalanságok nemcsak a jövedelmi részesedés legmagasabb egy százaléka, hanem az egyéb rétegek és a nép nagy többségének jövedelme között. Melyek ezek a csoportok? Rényi Péter fentemlitett cikkében a következőképpen mutat rá ezekre: “ A kritika vonatkozik egyaránt bizonyos kisebb magáncégekre, a közgazdaságban magas pozíciót betöltő egyénekre, bizonyos munkásokra és parasztokra, azokra, akik saját hasznukra fordítják a bizonyos árucikkekben még mindig fennálló hiányt, megsértve ezzel a törvényes normákat és azt az erkölcsi rendet, amellyel a lakosság többsége a szocializmust azonosítja.” A bácsmegyei gyűlés résztvevői sajnos nem ezen a téren kutatták és vélték megtalálni a “nem szocialista tendenciák” a társadalmi gondok iránti közöny okait, hanem részben a szocializmus építése jelenlegi stádiumában még mindig fennálló árú - hiányban, “amely még mindig nem teszi lehetővé sok létfontosságú szükséglet kielégítését,” és a munkafegyelem hiányában. Ez utóbbitól azonnal eltekinthetünk, hiszen a munkafegyelem hiánya nem oka, hanem KÖVETKEZMÉNYE a nem szocialista tendenciáknak! De megállja-e a helyét az a feltevés, hogy az antiszocialista tendenciák azért léteznek, vagy éppenséggel erősödnek Magyarországon, mert a magyar közgazdaság még mindig nem tudja 100 százalékosan kielégíteni mindenki igényét? Ezt kétségbe vonjuk. Jusson eszünkbe, és jusson magyarországi barátaink eszébe, 1945/46 tele, amidőn a magyar szocializmus a mainál százszorta kevésbé tudta kielégíteni a nép létfontosságú szükségleteit és amikor a dolgozók mégis a lelkesedés, odaadás, áldozatkészség legmagasabb példáit nyújtva a mainál sokszorta rosszabb táplálkozási és ruházati viszonyok között, sokkalta primitívebb eszközökkel építettek hidakat, szereltek be a gya'rakat, vájták a szenet a bányákban. Állíthatta mégis valaki akkor, hogy a nem szocialista tendenciák növekedtek? Ellenkezőleg! A munkásság minden áldozatra kész, ha annak szükségességét megmagyarázzák neki és annak jogosságát megérti. Nem szocialista tendenciák akkor üthetik csak fel fejüket, a társadalom gondjai iránti közöny csak akkor jelentkezik, amikor a nép nem érti annak szükségességét, mert vagy nem magyarázták meg neki, vagy hiba van a magyarázat körül. Hogy bácsmegyei barátaink bizonytalan szemszögből elemezték a problémát, kiviláglik abból is, hogy mig egyrészt igyekeztek az árúhiánnyal megmagyarázni az antiszocialista jelenségeket, ugyanakkor azokat az elemeket, akik e hiányok iránt társadalmi közönyt mutatnak “közömbös, lógós, lelkiismeretlen” embereknek minősítették. Ilyen megközelítés sem a problémák okait nem távolítja el, sem meg nem nyeri ezeket az elemeket a társadalom hasznos, lelkiismeretes építőivé. Ha rövid ideig voltam is az óhazában, de eleget láttam ahhoz, hogy megállapíthassam, miszerint egyes kirívó, feltételezhetően előforduló esetet kivéve, a magyar munkást nem lehet és nem szabad “lelkiismeretlen, lógós, közömbös, tunya” jelzőkkel illetni. Ilyen megközelítés elvileg igazságtalan, gyakorlatilag csak negatív hatást válthat ki. A haladás minden barátja levett kalappal tekinthet arra a roppant teljesítményre, amelyet a magyar nép felmutathat a szocializmus építése terén, amely nyilvánvalóvá válik még a legrövidebb látogatás folyamán is. Kevésbé nyilvánvalók, de kétségkívül elég széles körökben észlelhetők a panaszok, a “nem szocialista tendenciák.” Egyéni élményeim, amelyeket alátámasztott Kékesdi Gyula cikke, arra a megállapításra késztetnek, hogy az új gazdasági mechanizmus, amelynek sikerét, fontosságát és jelentőségét egy pillanatra sem vonom kétségbe, a pozitív eredmények mellett negativ következményekkel, a nemzeti jövedelem elosztásának bizonyos eltorzulásával is járt, megsértve ezzel sokak szemében ama “erkölcsi rend” elveit, amelyeket Rényi Péter helyes megállapítása szerint, a magyar nép a szocializmussal azonosít. “ A fő kérdés továbbra is az marad — irta Rényi Péter a szóbanforgó cikkben —, hogy milyen jövedelem tekinthető jogosnak és törvényesnek a szocializmusban, melyek a jövedelemelosztás igazságos elvei, mily egyéni haszon egyeztethető Össze a társadalom hasznával. Megvonni a vonalat, kiszűrni a munkával meg nem szolgált spekulációs profitot: ezek maradnak továbbra is a fo kérdések.” Ezek a kérdések, ezek a problémák saját élményeim szerint is, a bácsmegyei munkástársak tapasztalatai szerint is, még mindig nincsenek megoldva, E problémákban gyökereznek a “nem szocialista tendenciák” okai. Intézkedések megoldásukra a magyar népi demokrácia halasztást nem tűrő főfeladatai közé tartoznak. Deák Zoltán HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, I szíveskedjék annak meghosszabbításáról ideje- * ben gondoskodni. Egy évre $ 10.— félévre $ 5.50. Megújításra: $....................................................... Naptárra: $'............................................................. Név: ...................................... .................................... Cím: ........................................................................... Város;....................................Állam:................. Zip Code:..................... AMERIKAI MAGYAR SZŐ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 I I I I I I I I I I I I I
