Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-09-30 / 37. szám
ARA 20 CERT VoL XXV. N«37.Ttivrarfay, Sep. 30. 1*71. AMERICAN HUNGARIAN WORD. INC., 130 E. 16th St., Now York, N.Y. 10003. Tolophon*: AL 44)397. MEDINA ( FELMENTÉSE MEGNYÍLT AZ ENSZ 26. ÜLÉSÉ Egy régi mondás szerint egyes történelmi drámák néha komédia formájában ismétlődnek meg. Teljes egészében vonatkozik ez a megállapítás arra a két háborús bűnös elleni tárgyalásra, ahol a Vietnámban működő amerikai hadsereg két tisztjét, Calley hadnagyot és Medina kapitányt vonták felelősségre a My-Lai -i tömeges mészárlás ügyében. Calley hadnagyot, mint tudjuk négy és fél hónappal ezelőtt egy amerikai hadbíróság bűnösnek találta több, mint 100 védtelen vietnámi asszony, gyermek és öregember meggyilkolása miatt. A hadbíróság tagjai egyhangúlag hozták meg döntésüket. A biró életfogytiglanig tartó börtönte Ítélte Calleyt. De sem a katonai esküdtszék, sem a hadbíróság nem számított azzal, hogy egy Nixon ül Amerika elnöki székében, és Nixon a hadsereg “legfelsőbb hadura.” Nixon sietett beavatkozni az ügybe, és minden további nélkül ideiglenesen szobafogságra változtatta at az Ítéletet. Calleyn kívül még 13 katona és tiszt ellen emeltek vádat a My Lai-i mészárlással kapcsolatban. Ezek közül nyolcat elbocsájtottak a hadsereg kötelékéből és ennélfogva nem kerültek törvényszék elé. A másik öt közül négyet felmentettek es csak egyedül Calleyt “Ítélték” el. A büntetés minden valószínűség szerint négy évi vagy még ennél is rö- videbb ideig tartó szobafogság lesz. Medina volt az utolsó vádlott. Amikor először perbefogták, a vád ó ellene is száznál több vietnámi meggyilkolásáért való felelősség, ezenkívül egy vietnámi asszony és gyermeke meggyilkolása és két vietnámi fogoly megkinzása volt. Mire a tárgyalásra került a sor, a biró egyszerűen elejtette a fovádat, a tömeggyilkosságot, az anya és gyermeke meggyilkolásának vádját pedig a sokkal enyhébb “ember- ölés”-nek minósitette. A katonai esküdtszék tagjai “tanultak” Calley esetéből. Megértették, hogy a “legfelsőbb hadúr” nem nézi jó szemmel a háborús bűnösök elitélését.. Meg aztán nem is okos dolog példát statuálni. Idővel még talán sor kerülhet az igazi bűnösök felelősségre vonására is. Ha más nem, az úgynevezett pentagoni okiratok tisztán rávilágítottak Calley tárgyalása óta, hogy a vietnámi háborúba hazug ürü gyek alapján, törvénytelenül az Alkotmány megkerülésével vitték be ezt az országot Nixon elődjei. Nixon pedig magáévá tette ezt a bűnös háborút és annak minden embertelen kritériumát felölelő eszközét és módszerét. így aztán hatvan percnyi “ tanácskozás” után az esküdtszék egyhangúlag “ártatlannak” találta azt a tisztet, aki kiadta a parancsot egy falu lakosságának a felkoncolására! Nem meglepetés Medina felmentése számunkra. Ha az amerikai uralkodó osztály nem vonatta felelősségre a Kent-i, az Orangeburg-i, a Jacksonville-i diákokat, a Fekete Párducokat gyilkoló rendörök, nemzetőrök egyikét sem, mint ahogy nem fogják vád alá helyezni az atticai tömegmészárlásért elsősorban felelős Rockefeller kormányzót sem — pedig ezek AMERIKAI POLGÁROKAT mészároltattak le, — el lehetett-e várni, hogy ázsiai nők és gyermekek gyilkosát meg fogják büntetni? NEW YORK, N. Y. Szeptember 21.-én sok külföldi küldöttség érkezett a világszervezet székhelyére, hogy részt vegyen az ENSZ-közgyülés 26. ülésszakának munkájában. A közgyűlés több fontos problémát hivatott megvitatni, közöttük a Kínai Népköztársaság tagságának kérdését. Az ügyet először a közgyűlés különleges politikai bizottsága vizsgálja meg, de a döntő vitára a közgyűlés plenáris ülésén kerül sor. Ismeretes a Csou En-laj miniszterelnök által kifejtett álláspont: a Kínai Népköztársaság addig nem küld delegációt a világszervezetbe, amig Tajvant ki nem záiják a Biztonsági Tanácsból, valamint az ENSZ összes szervezeteiből. Az Egyesült Államok viszont arra törekszik, hogy Tajvan megőrizze ENSZ-tagságát, s csupán a Biztonsági Tanácsból vonuljon ki. A másik kérdés, amellyel a közgyűlés foglalkozik a közel-keleti válság problémája. A napirend következő kulcsproblémája az ENSZ- főtitkár utódlása, Ismeretes, hogy U Thant nem hajlandó továbbra is vállalni a főtitkári tisztséget. Mandátuma december 31-én jár le. A finn kormánynak az a hivatalos bejelentése, amely szerint Max Jakobson, a finn ENSZ-delegáció vezetője is szerepel a főtitkár utódjelöltjeinek névsorában, élénk érdeklődést keltett az ENSZ köreiben. U Thant, ENSZ főtitkár évi beszámolóját bevezető beszéd keretében nyújtotta be es abban rámutatott ezekre a feladatokra. Az alábbiakban vázoljuk a bevezető beszéd kimagasló pontjait. Kéri a tagságot, hogy ruházza fel a szervezetet több hatalommal, mint ami az ö vezetése idején rendelkezésére állott. Kijelentette, hogy soha annyira nem volt meggyőződve az ENSZ hasznosságáról, lehetőségeiről és feltétlen szükségességéről, mint most. Sok mindennel nincs megelégedve úgy ö, mint a legtöbb tagkormány azzal kapcsolatban, ami történik, de meggyőződése az, hogy az intézmény egészséges, képes és kell, hogy képes legyen működni. Óva intett, hogy az ENSZ és az internacionalizmus fogalma nélkül maga az élet nem lenne biztos. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a közép-keleti megegyezés hiánya csak a háború újabb és veszedelmesebb kitörésére vezet. Reményének adott kifejezést, hogy a Kínai Népköztársaság belépése az ENSZ-be már közel van, de hozzátette, hogy reméli azt is, hogy eziránt nem fog több idő kárbaveszni a jogászi okoskodásokkal és kibúvókkal. Ezzel nyilván a USA-ra célzott. Szóbahozta — nevek említése nélkül — a megosztott országok egyesítését is, úgy vélvén, hogy ezeknek az országoknak az ENSZ- be való felvétele nem függhet a részek belső problémáinak megoldásától. Sőt az hozzájárulhat ezeknek a problémáknak a megoldásához. URESEDES A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGON Egy héttel azután, hogy tisztségéről lemondott, Hugo L. Black főbíró, a Bethesdai kórházban szívrohamban meghalt. Ugyanazon hét folyamán egy másik főbíró, John M. Harlan, szintén egészségi állapota miatt, lemondott tisztségéről. Most Nixon elnöknek módja van nemcsak egy, hanem két kívánsága szerint való bírót a Legfelsőbb Bíróságra kinevezni. A propaganda ezúttal nem fogja Nixont támadni azért, hogy híveivel tölti meg a fÖbiróságot, mint annak idején F.D. Roosevelt-et. Ezek reakciósok lesznek! Ént. w 2nd Class Matter Dee. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the T O. ot N.Y., N.Y
