Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-09-16 / 35. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, Sep. 16. 1971 MtCRT OAR iRCRCIA KRÍZIS AZ ORSZÁGBAN? Az áramzavarok állandó veszélye, a villanyszolgáltatás korlátozásának lehetősége közepette az energia - krízis egyike az ország jelenleg megoldhatatlan problémáinak. A legtöbb helyen rosszabbodott az áramszolgáltatás tavaly óta, csupán a nyugati partvidékek nem szenvednek egyelőre villany hiányban. New York város olyan közeljár a villanyáram szolgáltatás kimerüléséhez, hogy a folyókon, hajókra szerelt gázturbinás generátorokat tartanak készenlétben. De még igy is fennáll az a lehetőség, hogy különösen a meleg, párás napokon a város nagy területein a lámpák elsötétülnek. A szakértők véleménye szerint ez a krízis hosz- szu évekre elhúzódhat; okait egymásnak ellentmondó erdekek és szükségletek összeütközésének tulajdonítják. Az Egyesült Államok lakosainak egyre több energiára van szüksége: több petroleum kell a forgalmi jármüvek kerekeihez, több olaj, földgáz és szén az áramfejlesztők fűtéséhez, több tüzelőanyag és villany télen fűtésre, nyáron hűtésre és egész évben az ipar szükségleteire. Az energia fogyasztás 15 év alatt megkétszereződött és a következő 15 évben ennek további megkétszereződése várható. De az amerikai közönség ma már nem fogad el a természet rovására történő technikai fejlődést. Egyre erélyesebben és eredményesebben tiltakoznak a külszíni bányászat, az olaj kiszivárgások, az erőmüvekből kiömlő kénoxid és hamu, a nukleáris erőmüvekből eredő rádióaktiv veszedelem ellen. Emiatt azonban sokszor évekre elhúzódik pontosan azoknak az erőműveknek a felépítése, amikkel az áramszolgáltatást növelni lehetne. Ez azonban csak egyik és nem a legfontosabb oka az elégséges áramszolgáltatás hiányának. A karbantartás hiánya és a rossz üzletvezetés miatt sok helyen leromlanak a generátorok és ezzel még több terhet hárítanak a megmaradtakra. Nukleáris áramfejlesztés. Egyetlen és tartós megoldásnak a nukleáris aram- fejlesztést tekintik, de ezzel kapcsolatban is számos, még tisztázatlan kérdés merül fel. Akik a gazdaság és a társadalom fejlődését mélyebben analizálják, felteszik a kérdést: lehetséges-e a technika legmagasabb vívmányaival minden kényelmet nyújtó és mindenki számára jó életet adó társadalmat létre - hozni a jelenlegi nem szabályozható és csak egyéni érdekeket szolgáló gazdaság közepette és mindezt az egészség veszélyeztetése, a természet megrontása nélkül? A kérdés feltevésével a válasz már magától adódik: ahol a nagyüzemek privát érdekei vannak előtérben, ott ennek megoldása lehetetlen. De az energia fejlesztéssel foglalkozó nagytőke és a kormány ezt nem fogadja el. Mindenáron a rendszeren belül keresnek megoldásokat. Dr. Edward E. David, Nixon elnök tudományos tanácsadója mondja: “ Az ország energia - krízise visszatükrözi az ország általános problémáját.” A környezet egyensúlyának megbontása nélkül lelassithatjuk-e az energia szolgáltatás fejlődését és ha igen, milyen módon? A világ lakosságának 6 százaléka az Egyesült Államokban él, de itt a világ energia termelésének 35 százalékát fogyasztják. Tavaly, még a gazdasági lelassulás ellenére is, az energia fogyasztás jelentősen emelkedett. Ha ez az irányzat tovább tart, várható, hogy a 2000. évben 76 trillió kilowatt energiát fogyasztunk, a jelenlegi fogyasztásnak majdnem négyszeresét. Mi lenne a következménye annak, ha ezt az irányzatot meg akarnánk állítani? Milyen hatása lenne ennek az ország gazdasági életére és nemzetközi versenyképességére, vagy a várható szükségletnek megfelelően fokozzuk-e az energia előállítást és viseljük a vele járó következményeket? Fejlesszük-e a “tisztább” nukleáris erőmüveket, vagy a Föld kimeríthető anyagait használjuk továbbra is, a sok millió év óta képződött és fogyatkozó szenet, olajat és földgázt? - hisz némelyikből csak egy évszázadra való tartalék van még. Mit hagyunk a jövő generációkra, ha ezek is kimerülnek? A Föld fenntartó erői kimerithetők. A tudósok kimutatták, hogy minden energia végső fokon hővé változik át. A bioszféránk - a Föld talajának, vizének és levegőjének életfenntartó rendszere - csak bizonyos mennyiségű hőt képes befogadni káros atmoszférikus hatások nélkül. A rendkívül sok hőfejlesztésnek egyik következménye lehet például a sarkvidéki jéghegyek megolvadása, mely a partvidéki országokat elöntheti. Mint Dr. Norman H. Broks, a California Institute of Technology professzora figyelmeztetett: “ Környezetünket nem lehet többé végtelennek tekinteni.” Mindaddig, amig a különböző érdekeltségek külön, a maguk módján próbálják a problémát megoldani, nem lehet sikeres eredményre gondolni. A lakosság szervezeteinek bevonásával, a környezet és természetvédő tudósok közreműködésével és a kormány részéről elégséges anyagi hozzájárulással remélhető, hogy a jövö energia szolgáltatását a környezet megrontása nélkül biztosíthatjuk. Published weekly, except 2nd & 3rd week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003. Telephone: AL 1-039". Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31, 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York:, NY. Előfizetési árak: New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre $10.00, félévre $5.50. Minden más külföldi országba egy évre $12., félévre S6.50. MIM VAROSAI MEGÉRZIK I tIMSilil IIÍLSÍiOT Nem sok munkaalkalom kínálkozik a kanadai 670.000 munkanélküli részere, akik közül sokan, hosszú évi gyakorlattal egy helyen dolgozva, most először tapasztaljak, mit jelent állás nélkül lenni. Kanada 8 %-os munkanélküliségé 10 ev óta a legma/ , i • r gasabb, de hogy meg Ontario normálisán virágzó, sok uzemu “arany háromszog”-eben is nagyfokú pangás állt be, az ottani dolgozok nagy részét meg- lepetesszerüen érte. Ontario London varosában a US tulajdonában levő Eaton Automotive gyárát bezárják. Az alelnok azt mondja, hogy nagyon rossz a piac es nem képesek a gyár jovojét biztosító megrendeléseket szerezni. Az Eaton elbocsátott alkalmazottainak egyike, Roger Rigou 48 eves munkás, négy gyermek apja, igy panaszkodik: “Nem vagyok elég ido$, hogy nyugdijat kapjak, de uj munkára túl öregnek tekintenek. Sok helyen járok munka után, de mihelyt a koromat a kitöltendő Ívre beirom, maris félredobjak.” Rigou 22 ev óta most van eloszor munka nélkül. Nem válogatós, épuletórnek is elmenne, bármennyiért. Elbocsátásával kb. $ 4.000 végkielégítést kap. 22 évi szolgálat után és egy ideig némi segélyre is jogosult. A végkielégitesnek több, mint fele adókba megy el es a többiből a 17 evvel ezelőtt vett ház- ra kell 54 dolláros havi részleteket fizetni Azt sem tudja, mi lesz gyermekei iskolaztatasaval, a ház tatarozásáért járó részletekkel? O csak egyike azoknak, akik elvesztve munkájukat, idősebb korukra hirtelen a legbizonytalanabb jovonek néznék elebe. Holott Londonban —egyenként 250, vagy több munkást alkalmazó 20 gyaraval — aranylag jobb a helyzet, mint más, egy, vagy két iparral rendelkező varosokban. • » » / , A kanadai kormány mar két eve küzd az infláció ellen, de úgy hogy annak hatását a dolgozók érzik meg legjobban. Az általános elégedetlensegben különösen az US iparkirályaira haragszanak, akik a II. Világháború után gyárakat nyitottak Kanadaban, s most tömegesen bocsátják el a munkasokat. I » Kanada “arany haromszog”-eben 120.000 dolgozó közül több, mint tízezer részesült munkanélküli javadalmazásban februárban és több, mint 5 ezren fordultak népjóléti segélyért. A munkanelkuliek 52 hétig heti 13-től 53 dollárig terjedő munkanélküli biztosítást kapnak, ha közben munkát keresnek és hajlandók barmit elvállalni. De Londonban meg ma is kb. 200 milliomos el. Újabb US gyárakat is letesitenek Kanadaban, a i Londonhoz közeli St.Thomason egy uj Ford gyár van, ahol a US piac reszere Pinto es Maverick mo- dellokat gyártanak. A GM dieselmozdony és buszgyártó üzeme is itt van, s ezekben együtt több,mint 2000 férfit es nót alkalmaznak. De ezek a gyarak, még ha teljes üzemben is dolgoznak, aggasztják a l kanadaiakat. “Ha nekik úgy tetszik barmikor bezárhatnak, elköltözhetnek, akármilyen nehezen dolgozunk, nehéz munkával szerzett jogainkkal mit sem törődnek.” ■ i Kanada iparanak kb. fele US vállalatok tulajdonában van, ami egyre elesebb i politikai kérdéssé vá- ' ' / . '' ' » , lik es varhato, hogy a jovo évi választásokban ennek a kérdésnek döntő szerepe lesz. ★ VAN KIVÉTEL ? A Megélhetési Költségek Elnöki Tanácsa úgy döntött, hogy biztositó társaságok felemelhetik házakra, automobilokra és más tulajdonokra vonatkozó baleseti és felelősségi biztosító kötvények /policy/ dijait /premium/, az elnök rögzítő rendelete ellenére. A biztositó társaságok szószólója kijelentette, hogy ez a döntés érinti a biztosítási kötvények túlnyomó többségét. A Tanács egy másik döntése megengedi, hogy az acélvállalatok végrehajtsák az augusztus 2.-án bejelentett áremelést. ★
