Amerikai Magyar Szó, 1971. július-december (25. évfolyam, 26-50. szám)
1971-09-09 / 34. szám
Thursday, Sep. 9. 1971 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD L IM SEIiM/Ä&EEMi EHSfeEMfliSÍME A nyugat németországi Kölnben és más nagyobb városokban újításokkal kísérleteznek a munkaórák megszervezésében. Az u.n. “Gleitende arbetszeit ” , magyarul “eltolo’dó rendszerű munkaidő”, sikeresen beválik mindenütt, ahol ezt próbára bevezették es mind a dolgozók, mind az alkalmazok megelégedéssel beszélnek róla. Ez az uj rendszer azt jelenti, hogy — bizonyos határokon belül — az alkalmazottak akkor kezdhetnek dolgozni, amikor akarnak és annyi órát dolgoznak, amennyi tetszik. A dolgozó anyák, akiknek reggel a gyermekeket kell öltöztetni, reggelivel ellátni és iskolába küldeni, most akkor mehetnek munkába, amikor mindezzel elkészültek. Valóságos áldás ez a rendszer azok - nak, akik nem szeretnek korán felkelni, vagy soha sem tudnak pontos időre munkába menni. A Lufthansa kölni uj épületében is az eltolódó munkarend- szert vezették be, mert úgy találták, hogy ha mindenki egyszerre kezdene munkához, másfél órába telne, mig mind az 1100 alkalmazott átjutna csúcsforgalom idején a rajnai hidon, a sok forgalmi akadály mellett. Mint a Lufthansa egyik vezetője mondotta: “Most úgyszólván megszűntek az egynapos kimaradások és azonkivül senki sem érkezik későn munkába.” A repülőtársaság uj kölni főirodájában reggel héttol este hétig tart a munkanap. Ezalatt a legtöbb alkalmazott, kevés kivétellel, reggel 7 és fél tiz között bármikor megérkezhet munkahelyére és délután fél négy után barmikor hazamehet, vagyis két és fél órai késésre van lehetőség, amit ugyanannyi órával pótolhat ki. Az a szabály, hogy fél tiz és fél négy között mindenkinek dolgozni kell, amibe a félórai ebédidő is beleszámít. Mivel vannak természetes ko- ránkelök és késönkelök, a repülővállalat irodái most is eredményesen működnek a nap bármely órájában és a dolgozók is örülnek, hogy saját napirendjüket maguk állíthatják fel. Annak is sokan örülnek, hogy elkerülhetik a fárasztó utazást a csúcsforgalom idején. Hasonló rendszert vezettek be a müncheni Bol- kow repülógep-gyárban és más nyugatnémet gyárakban. A Lufthansánál a dolgozóknak a munka e- lején és végén le kell ütni a bélyegzóórát és eszerint maguk számítják ki, hogy hány órát dolgoztak egy héten vagy egy hónapban. A túlóráért csak akkor kapnak magasabb órabért, ha ezt a vállalat kérelmére dolgozzák, de maguknak összegyüjthetnek elég ledolgozott külön időt, amiért egy - egy napot a munkából távol maradhatnak. Véleménykutatók kikérdezték a Lufthansa 22,000 alkalmazottja közül azt a 4 ezret, akik az uj órarendszer szerint dolgoznak és ezeknek 95 százaléka megelégedéssel nyilatkozott a körülményekhez jobban alkalmazkodó munkabeosztásról. Ezt a rendszert azonban gyári munkára nem lehet alkalmazni, ahol a futószalagnál mindig megkövetelt számú munkásnak kell dolgozni. A repülőtársaság sem tudna üzemképes maradni, ha megengedné pilótáinak és stewardesseinek a szabad beosztású időrendet. A közönséget szolgáló hivatalokban sem válna be ez a rendszer, ahol mindig kell lenni valakinek, aki a feleket fogadja és a vállalat kölni központjának konyhájában sem, ahol az ebédnek délre készen kell lennie. De jegyeladásnál már kísérletileg bevezették, azzal a feltétellel, hogy az alkalmazottak egymás között úgy osztják be, hogy mindig legyen valaki kéznél. A különböző ipari és kereskedelmi vállalatoknál nagy figyelemmel kísérik az eltolódó munkaórák rendszerét, és ha ezek a kísérletek sikerrel járnak, egyre több üzemben hasonló rendszert vezetnek majd be. A SZOVJET TERVEK SZERINT Moszkvából model varos les* A Szovjetunió kormányának és a Szovjet Kommunista Párt Központi Bizottságának kibocsátott terve szerint Moszkvából a jövőben model kommunista város lesz. A városkörnyéki területet zöld övezettel veszik körül, parkokkal, sporttelepekkel és azon tül lesznek az ipartelepek és a várost ellátó földművelési intézmények. A szovjet fővárost az úthálózatok átszervezésével, modern épületekkel, magas fokú közszolgáltatásokkal és egészségügyi berendezésekkel tervezik újjáépíteni. A terveket akadály nélkül keresztülvihetik, mert nincsenek ellenkező, privát érdekek, amelyek ezt kifogásolhatnák. Nagymértékben kiterjesztik a lakásépítkezéseket: a Kremlin körüli belváros centrikus utcáit meghagyják, de új utakkal keresztezik. Több helyen decentralizált városközpontokat építenek, megfelelő szolgáltatásokkal és kulturális in - tézményekkel. A jövőbeli lakóházakat 9-16 emeletesre tervezik, egyes lakövidékeken még magasabbat is építenek. Az űj lakótelepeket eddig beépítetlen telepekre helyezik, vagy volt gazdaságok helyére, melyeket most a zöld övezeten kívülre telepítenek. Gyárakat nem építenek többé Moszkvában és a már meglévőket, ha azok az egészségre ártalmasak, elköltöztetik. Nem akarják tül nagyra fejleszteni a várost, és a lakosság számát sem szeretnék az eddiginél nagyobbra növelni. A kanadai francia Quebec tartományban a múlt évben 30 %-osan nőtt a munkanélküliség es decemberben 8.4 százalékot mutatott. Quebec az ország lakosságának 28 százalékát képezi, de a munkanélküliség az országos aránynak 36.6 százalékát teszi ki. A tartomány munkaügyi minisztere, Jean Cour- noyer véleménye szerint ez a helyzet könnyen forradalomra vezethet. “ A munkanélküliek úgy találhatják, hogy ez a társadalom nem nekik való,” — mondotta. A fiatal munkanélküliek pár héttel ezelőtt megszerveztek egy Munkanélküli Központot, az Ifjúmunkás Mozgalom 20 éves leány szervezője és egy 28 éves rom. kát. pap, Jean Salvali vezetésével. Elsősorban munkát próbálnak szerezni a munka- nélkülieknek, de közben politikailag is felvilágosítják, vagyis, mint Salvali lelkész mondja, segítenek nekik megérteni a rendszert amelyben élnek, hogy megértsék, miért vannak munka nélkül.” A szervezők azt mondják, Quebec gazdasági problémáit a profitrendszer okozza. “Mi kooperativák rendszerének megszervezésére gondolunk,” mondotta a lelkész. Az egyetemi hallgatókat is aggasztja a munkaalkalom hiánya. Az egyik diák igy magyarázta Quebec gazdasági bajait: “ Az infláció nem Quebec problémája, az Kanadából jön. Quebecnek a munkanélküliség a problémája. Azok a lépések, melyeket Kanada tesz az infláció ellen, okozzák Quebec- ben a munkanélküliséget.” A gazdasági hanyatlás miatt nagy elbocsátások voltak a Quebec-i gépműhelyekben, papírgyárakban és feldolgozókban. A textil és cipő-ipart letörte a külföldi áruk versenye és az automatizálás miatt sok munkalehetőség megszűnt a nagy gyárakban, amelyek a közeli azbeszt-bányakhoz a boyle- reket és más felszerelést állítják elő. A folyók, tavak és a tengerparti vizek Olaszországban is elszennyesednek. A folyókban nincsenek halak. A tengerparti fürdőhelyeket egyre kevesebben látogatják, mert senki sem szeret szennyezett vízben fürödni. A kormány csak enyhe büntetést mér azokra akik felelősek a vizek és levegő szennyezéséért, s igy a gyárosok teljesen mellőzik a kormány rendeletéit, melyek hivatva volnának a szennyezés gátlására. _________________*___________________ ORSZAGH LASZL6 I Angol-magyar • magyar-angol I ZSEBSZÓTÁR I KÉT KÖTETBEN Ára kötetenként 33,50 és 25 cent posta- és csomagolási költség |f Megrendelhető &■ A MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN I, 130 East 16th Street, New York, N. Y. 10003 j| Telefon: AL 4-0397
