Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1971-02-25 / 8. szám

4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 25,1971. 1251 S. St. Andrews Pl L. A. 19, Cal. Tel: 737 -9129 PACZIER FLÓRIAN BESZÉDE A MAGYAR SZÓ ÜNNEPÉLYÉN LOS ANGELESBEN. Szeretettel üdvözlöm önöket a Magyar Szó nevében, melynek érdekében és támogatására ma ismét összejöttünk. Hatvankilenc év óta tesszük ezt évente legalább egyszer, hogy nagyobb ősz- szeggel támogassuk lapunkat, hogy fennmarad­hasson és irányíthasson bennünket, mint az i- ránytú a hajósokat. Nélküle könnyen eltéved­nénk ebben a politikai dzsungelben, nélkülünk pedig a lap nem létezhetne. Tehát egymásra va­gyunk utalva. Amint tudják, az utóbbi hónapokban úgy a Tényt, mint a Nők Világát beolvasztottuk a Ma­gyar Szóba, mert fenntartásuk tül soknak bizo­nyult az olvasók részére. Úgy hisszük, a Magyar Szón keresztül még mindig pótolni tudjuk némi­leg azok hiányát, mert a három lap közül mégis­csak a Magyar Szó a legfontosabb. És most ezt próbáljuk minél hathatósabban támogatni, hogy még egy jó pár évig fennmaradhasson. Szükségünk van a lap politikai irányítására, mert minél magasabb a civilizáció fejlődése, an­nál bonyolultabb a társadalom összetétele. Minél többet ígérnek ma a politikusok, annal keveseb­bet tartanak be belőle. Akik nincsenek tisztában a mai társadalmi politikával, könnyen saját ma­guk áldozataivá, válhatnak, mint az épitömunká- sok szakszervezetei, melyek Nixon felhívására az utcán tüntettek a vietnami háború ellen. Talán még soha egyetlen társadalomban sem volt ennyi baj és ellentét, mint ma itt a mi orszá­gunkban. S ezeket a bajokat és problémákat e- zen rendszeren belül, a régi módszerekkel, soha többe megoldani nem lehet. Nemcsak gazdasági bajok, mint munkanélkü­liség, infláció, drágaság, sztrájkok,stb; nemcsak politikai bajok, mint Indokína, a Közel-Kelet — hogy csak egy párat említsek — hanem megvan­nak a társadalmi bajok is, mint a fiatalság lázadá­sa, a feketék, mexikóiak, portoriköiak, akik Össze fogva harcolnak elsősorban a vietnami háború el­len. A feketék szervezetei, különösen a fekete pár­ducok, akik nem hajlandók többé elviselni a meg­különböztetést, a szó szoros értelmében az éle­tükért harcolnak. A rendőrség megtámadja helyi­ségeiket és ha ellenállnak, agyonlövik őket. En­nek egyik legfényesebb példája Angela Davis, akit emberrablással és gyilkossággal vádolnak, s bőr tönben tartanak, holott még a helyszín közelé­ben sem volt, amikor megtörtént az eset. Az a- merikai igazságszolgáltatás a Rosenberg-hazaspár sorsara szeretné juttatni ezt a harcos nőt, azért mert nemcsak saját népe, hanem az egész ameri­kai dolgozó nép jogaiért és igazságáért mert sík­ra szállni. Meg kell tenni mindent, hogy Angela Davist minél előbb szabadon bocsássák. Végsó kétségbeesésre és tehetetlenségre vall az is, ahogy a mi kormányzónk akarja megoldani, toldozni, foldozni ezt a rendszert azzal, hogy a nincstelenek, az öregek, a betegek, segelyet szán­dékszik levágni. Nixon elnök is bajokat lát. Napokkal ezelőtt amikor az államhoz való üzenetében (State of the Union Message) uj forradalmat ígért az ame­rikai népnek. Elképzelhetik, milyen forradalom lesz az, amit Nixon csinál! E nagy beszédeben o- lyan dajkamesét adott a népnek ismét, hogy még legközelebbi hivei is kétségbevonják, hogy azt meg lehet valósítani. Azt mondta, hogy ezután Amerika nemcsak a leggazdagabb ország le$z, hanem a legegészsegesebb is. Végre ö is felfedez-' te, hogy valami baj van az egészségügyi ellátás­sal, amit mi már regen tapasztalunk saját bőrűm - kon. Nixon soha nem volt fukar az igeretekben, A 26 millió idős ember sorsáról egy szóval sem tett említést. Ezektől már nem kell félni, hi­szen ezek nem mennek már tüntetni. Az őszi vá­lasztások előtt még említette, hogy fel kellene e- melni a társadalombiztosítást, de a választások u- tán nem felejtette el, hogy a gyárosoknak két és fél billió dollár adóengedményt adjon. Mit érnek az ígéretek, ha az ország legnagyobb problémája, a háború minden pénzt felemészt. A vietnámi háborút csak egy szóval említette, oly óvatosan nyúlt hozzá, mint édesanya sirö gyerme­kéhez, kit tisztába kell tenni. Az indokínai hábo­rú felszámolása nélkül az ország belügye, a nép jóléte csak romlani fog, semmi kilátás nincs arra, hogy Nixon adminisztrációja alatt be lehet a há­borút fejezni. Az amerikai katonák Vietnámban annyira megunták a háborút, hogy gyakran nyílt lázadás­ba törnek ki. Kézigránátokat dobnak éjjelenként parancsnokaik alvóhelyére. Az egyik katonát ,aki kapitányát megölte, 25 évi börtönre Ítélték. így kezdődött az első világháborúban a cári hadse­regben is a bomlás és nagyon jól tudjuk., mi lett a vége. Lehet, hogy unalmas hallgatni ilyen beszé­deket, de ha figyelembe vesszük, amit Washing­tonban, vagy Sacramentoban,vagy Los Angeles­ben csinálnak a politikusok, az mindig közvetle­nül érinti az életünket és sorsunkat, s nem lehe­tünk közömbösek. Követelnünk kelj, hogy azt a bizonyos igazságot egyforma mértekkel mérjék szegényeknek,gazdagoknak, fehéreknek, feketék» nek. Fejezzék be a háborút, hozzák haza fiainkat MINDEN országból. Tegyük rendbe először saját portánkat és ne menjünk bajokat csinálni más or­szágokba. Nem engedhetjük meg, hogy közömbösségünk vagy könnyelműségünk következtében lapunk, a Magyar Szó megszűnjön. Legyen ez a lap az utol­só magyar újság Amerikában, amely meg fog szün ni. Szénásy Lajos saját autójának lett az áldozata es súlyos zuzódásokkal került az elsinore-i kór­házba. Tíz napi kezelés után hazaengedték és sa­ját otthonában, felesége gondos ápolásával már közel jár a felgyógyuláshoz. Mrs.Bertha Matyi, aki a múlt nyáron vesztette el férjét, egy pár héttel később szivszelhüdessel kórházba került, s még a mai napig sem gyógyult ki belőle. Jelenleg a Sun City aggmenházban á- polják. ____________ KULTURELŐADÁS Jan. 19.-én teadélután keretében tartott Faragó Zsigmond a Munkás Otthon elnöke tartalmas és él­vezetes előadást. Lékai Jánosról. Bészámolt szerve­ző munkájáról, forradalmi tevékenységéről és iro­dalmi müveiről. Gyenge szervezete ellenére hallat­lanul sokat dolgozott, munkája és aktivitása mely nyomot hagyott a történelemben Minket Los Angelesben külön szálak fűztek hoz­za, mert unokafivérei, Leitner Aurél és Csont Péter közöttünk éltek, dolgoztak. Ugyancsak vannak tag­társaink, tagtársnőink, akik jól ismerték Budapesten és New Yorkban, ahol színdarabjaiban felléptek. Gaál Ilonka, tudósító SZEMÉLYI HÍREK ELSINORE-BOL Mélységes gyász érte a mi kedves és köztiszte­letben álló Németh Rózsinkat, Károly fia várat­lan halálával. Kevés embert sújtott a sors ennyire könyörtelen betegséggel, mint ezt a fiatalembert, amikor hazajött a II.világháborúból. Bár a kato­nai kórházban mindent megtettek, amit tudtak, megmenteni nem tudták, csak életét hosszabbí­tották meg. A szertartás Comptonban volt, ahol lakott és ahol a Munkás Otthon számos tagja is résztvett. Viszont tetemet az elsinore-i temetőben helyez­ték örök nyugalomra, ahol már elsinore-i barátai várták, hogy leróják végtiszteletüket. Gyászolják Comptonban szerető felesége, An­na, két fia és két nagynénje, fájdalmas szivű édes­anyja, Németh Rózsi Elsinore-ban, mostoha test­vére, Németh József Dana Pointon. Szolgáljon vi­gaszul édesanyjának, hogy maradt még egy fia, Jóska, aki ritkán látott szeretettel és odaadással, ezelőtt és reméljük a jövőben is mindent megtesz hogy nehéz napjait megkönnyítse. Elsinore-i és los angelesi barátaid pedig a leg­nagyobb megertessej szeretettel osztozunk mély fájdalmadban. Legyen fiad álma csendes, békés és fájdalommentes. F.Paczier A TEAMSTEREK BOJKOTTALJAK A FARMUNIÓT A Teamster unió Los Angelesben és San Francis­cóban bojkottklja a Chavez Farm uniója által ter­melt árút. A Farm unió azt állítja, hogy a Teams- terek egy nagy salátatermelönek egy millió dollár kölcsönt adtak, akivel szemben a Farm unió boj­kottot rendelt el és amiért Chavez börtönbe került, mert nem volt hajlandó a bojkottot beszüntetni. A kaliforniai legfelsőbb bíróság azonban szabadlábra helyezte Chavezt a fellebbezés idejére. A Teamsterek bojkottja úgy kezdődött, hogy a nyár folyamán a nevezett nagy salátatermelök 70%- ával szerződést kötöttek a Farmmunkasok uniója ellen, mert érdekeik ezt követelték. Kérdés, mi a fontosabb egy munkasszervezet tevékenységében: szolidaritást vállalni egy másik munkás szervezettel, vagy az előnyös pénzkölcsönzés? TERJESSZE LAPUNKAT! A LOS ANGELESI MAGYARSÁG ROVATA

Next

/
Thumbnails
Contents