Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-18 / 7. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 18,1971. A természetátalakító mű méretei is lenyűgözőek. A gát 3600 méter hosszú, a mederben 600 méter széles, koronáján 40 méter széles út tut végig. A 111 méter magasságú gát alá a mederbe 200 méter mély vízzáró függönyt építettek — ez volt a világ legnagyobb méretű „talajinjekciózása”. A gát testébe 43 millió köbméter sziklát, betont, agyagot, homokot, acélszerkezetet építettek be. Ez a szám önmagában talán nem sokat mond, de képzeljük el: ebbe a tömegbe tizenhétszer férne el a gizehi világcsoda, Kheopsz fáraó piramisa. És ebben az egyetlen piramisban együttesen elférne a római Szent Péter-bazilika, a milánói Dóm, a Westminster Abbey és a londoni Szent Pál-székesegyház .. . A Nílusnak nyolc esztendőre lesz szüksége, hogy feltöltse az asszuáni mesterséges tengert. Az új sivatagi tó i hossza 500 kilométer, szélessége tíz és huszonöt kilométer között váltakozik majd, mélysége eléri a 97 métert. Vizével kétmillió feddán új földet öntözhetnek.* Az új földeken nemcsak gabona és rizs, hanem félmillió parasztcsalád is gyökeret verhet: Egyiptom összes megművelhető földterülete néhány év alatt egyharmadával növekszik. A víz, a föld, a kenyér mellett nem kevésbé fontos az áram. Az új asszuáni erőmű szinte megfiatalítja Egyiptomot. Az ország energiatermelése megduplázódik. 1972-re az erőmű 12 óriás turbinája tízmilliárd kilowatt/óra áramot termel majd. Az olcsó áram gyors iparosítást tesz lehetővé. Kétségtelen, hogy ez nagymértékben hozzájárul majd az egyiptomi társadalmi problémák megoldásához is. Évi két és fél millió tonna üzem- és fűtőanyagot lehet majd megtakarítani, ezzel is hatalmas devizatartalékok szabadulnak fel új ipari beruÖZÖNLIK A VIZ A HATALMAS ASWAN GAT ZSILIPJEIN KERESZTÜL. A GAT EPITESE 1964-BEN KEZDŐDÖTT ES EZ EV JANUARJABAN ÉllT VEGET. A GAT MEGNYITÁSÁNÁL JELEN VOLT PODGORNIJ, A SZOVJETUNIÓ ES SADAT, AZ EGYESÜLT ARAB KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE. AZ ASSZUÁNI GAT ajánlotta nekünk országa segítségét minden téren, hosszú lejáratét kölcsönökkel, szakértőkkel, anyagokkal. Hangsúlyozta, hogy semmiféle feltételt nem szabnak. Nem kérnek cserébe nyersanyagokat, nem akarnak minket senki ellen fordítani. Kijelentette. hogy az oroszok segítenek, mert hívei a népek barátságának, a békének, az egymás mellett élés politikájának.” Amikor az EAK meghiúsította a nyugati zsarolást és-álla- mositotta a Szuezi- csatornát, tudta, hogy harcolnia kell. A nyugati országok még Nasszer beszédének estéjén befagyasztották az egyiptomi betéteket, megszervezték a gazdasági blokádot, visszahívták Szuezből révkalauzaikat és nem riadtak vissza az agressziótól sem. Izrael 1956 őszén megtámadta Egyiptomot, az angolok és franciák megszállták a csatorna kikötővárosát, Port Saidot. A nép harcra kelt, a Szovjetunió kiállt Egyiptom mellett, és akkor még az amerikaiak sem támogatták az agi-essziót. fgy Egyiptom megvéd- hette függetlenségét, megkezdhette a nagy asszuáni építkezést. A barátság jelképe A Szovjetunió az építkezés első szar kaszának költségeire 400 millió rubel hitelt, a befejező munkálatokra további '900 millió rubel hitelt adott Egyiptomnak. Amikor a munkálatok döntő órájában, a Nílus régi medrének elrekesz- tésekor ünnepséget rendeztek Asszuánban, Hruscsov szovjet kormányfő és Nasszer egyszerre emeUe fel, együtt dobta a vízbe a jelképes gránitkövet... Nasszer kijelentette: „A Szovjetunió mellénk állt, amikor az imperialisták megpróbálták visszahódítani a SzueziA vízi erőmű tízmilliárd kilowattóra energiát termel majd. csatornát, amikor gazdasági blokádot és lélektani háborút kezdtek ellenünk és amikor népünk hozzáfogott nemzetgazdaságának felépítéséhez, amikor belevágtunk az asszuáni tervbe — méltán mondhatjuk, hogy Asszuán függetlenségünknek, valamint a szovjet és az arab nép barátságának egyaránt jelképe.” Az 1967-es izraeli agresszió sem tudta megállítani az asszuáni építkezést. Meg kellett változtatni egész sor beruházási tervet, sok mindent félbehagytak, sok mindenről lemondtak az egyiptomiak, de Nasszer külön rendeletben biztosította Asszuán teljes prioritását. Égy pillanatig sem szünetelt a munka, amelynek dandárját több mint 30 ezer egyiptomi és ötezer szovjet ember közösen végezte. A Szádd-el-Áli gát- és erőműrendszerét Nasszer elnökről nevezték el. A múlt pénteki avatóünnepségen bejelentették: Asszuánban felállítják a szovjet—egyiptomi barátság monumentális gránit emlékművét. RUDNYÁNSZKY ISTVÁN „Azt az ÚJ földet, ameiyct az asszuáni tenger vizével címezünk majd, azt . mot, amelyet az asszuáni Vízi CaÜüiő act majd iparunknak, joggal tekinthe:jük rendkívül fontosnak — de Asszuán igazi értéke elsősorban eiiiai-ározásunk megvalósításában van.” (Nasszer egyiptomi elnök beszéde 19G4-ben, a gátépítés első szakaszának befejezésekor.) „Asszuán az egyiptomi nép valódi nemzeti felszabadulását jelképezi és példaképe két állam: a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság önzetlen és gyümölcsöző együttműködésének.’* (Podgornij szovjet államfő beszéde 1971. január i“-riv a nílusi nagygát felavatásakor.^ A í>iilus pariján minden a víziül iü^5* Ahová eljut a megtermékenyítő áradás, minden kivirágzik, a fellah háromszor is arathat. A térképek zöld és sárga foltjaihoz hasonlóan, mintha vonalzóval vágták volna el a tájat: a Nílus partján, a deltavidéken, az oázisokban buja smaragdzöld a rizsföld, a pálmaliget, a gyapotültetvény, s azután mellette, átmenet nélkül, fakósárga vagy rőt homok és szürke kő, a végtelen sivatag ... A dráma: a termőföld területe nemzedékek végtelen sora óta változatlan, de a lakosság egyre nő, a demográfiai robbanás szinte szétfeszíti az országot. Egyiptom több mint egymillió négyzetkilométeres területének csupán három százaléka művelhető-lakható. s ezen a mi Dunántúlunknál alig nagyobb területen 33 millió ember él. Századunk elején még csak tízmillió lakosa volt Egyiptomnak. És most percenként két gyermek születik, a lélekszám évi növekedése majdnem egymillió. Nem elég az évi több mint egymillió tonna behozott gabona! Bármennyibe kerül: növelni kell az öntözött területeket. Víz, föld, áram Ehhez pedig nagyon sok víz kell. A Nílus vizének mintegy 40 százaléka eddig felhasználatlanul ömlött a Földközi-tengerbe. Ha bővizű volt az áradás, jó volt a termés. A vízhozam átlagosan 84 milliárd köbméter. De a folyam nem törődik az átlaggal: volt idő, amikor csak 40 milliárd köbmétert hozott magával, s előfordult, hogy 150 milliárd köbmétert hömpölyögtetett le. Más szavakkal: hol szárazság, amely falvak százait ítélte éhhalálra, hol árvíz, amely egész országrészeket pusztított el. A sovány és kövér tehenek szimbóluma, a szűk és a bő esztendők váltakozása évezredek óta jellemzi Egyiptomot. Most egy csapásra vége az aszály és az árvíz örökös veszedelmének. Az asszuáni gát mögött duzzadó mesterséges tenger vize korszerű öntözéses mezőgazdaságot tesz lehetővé, a dúsvizű években annyi vizet tartalékolhatnak, hogy jut elegendő az aszályos esztendőkre is. hízásokra. Mohamed Szedki Szolimán, a gátCpiicM ir.miszter a tízéves építkezés befejezésekor bejelentette: „A mi nagygátunk, a Szádd el-Áli, megkettőzi heréi,k remseti jövedelmét. Máris ??5 r ilVó fonttal gyarapodtak jövedelmeié’; a gát revén. Költségei valamivel több mint két ér alatt teljesen megtérülnek” Nyugati zsarolás, szovjst segítség Ezt a roppant építkezést Egyiptom stijúl erejéből nem vállalhatta. Először a nyugati hatalmakhoz, az ellenőrzésül: alatt áitö Világbankhoz fordult kölcsönért. Amikor az amerikai és az angol kormány a hitelt politikai feltételekhez kötött' , az LAK elutasította a zsarolást. A Szovjetunió az egyiptomi nép segítségére sietett: minden feltételtől mentes, önzetlen, baráti kölcsönt ajánlott fel és Egyiptom rendelkezésére bocsá• tóttá szakértőit, mérnökeit, Asszuánba szállította a gát és a vízi erőmű teljes berendezését. Ez olyan fordulat volt, amely nemcsak Egyiptom modern történetében nyitott új fejezetet. Nyilvánvaló világtörténelmi jelentősége is. Érdemes felidézni a nyugati zsarolás kudarcának és a szovjet segítség felajánlásának történetét, mégpedig a legilletékesebb, az akkori egyiptomi államfő szavaival. Nasszer elnök 1956. július 26-án bejelentette a Szuezi-csatorna ál• lamosítását és közölte, hogy a csatorna jövedelmeit az asszuáni terv pénzelésére fordítják. Ez volt az alapvető összefüggés a gátépítés és a között az államosítás között, amely Egyiptomot szembefordította az imperialista hatalmakkal és elindította a nemzeti függetlenség, a haladás útján. Nasszer a Világbank zsaroló feltételeiről ezt mondta: „Meg akarták szüntetni gazdasági függetlenségünket. Ha elfogadjuk feltételeiket, mindez azt jelentette volna, hogy a bank először küld valakit, aki a pénzügyminiszter helyett intézkedik, azután valakit, aki a kereskedelmi miniszter helyére ül és végül egy harmadikat is, aki az én helyemre ülne. De a csapdát észrevettük és azt válaszoltuk, hogy nem adjuk el magunkat.” ' A szovjet segítségről Nasszer ezt mondta: „1956 nyarán a szovjet külügyminiszter Egyiptomba látogatott. Fel
