Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-18 / 7. szám
Vol. XXIV. No. 7. Thursday, Februaryl8, 1971. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC., 130 E. 16th St., New York, N.Y. 10003. Telephone: AL 4-0397. NORTH VIETNAM 'SOUTH (VIETNA1 CAMBODIA “A nép akarata az egyedüli törvényes alapja minden kormánynak és a népakarat szabad megnyilvá- nitásának védelme legyen első célunk.” Avagy Washington hasonló értelmű intését búcsúbeszédében: “Politikai rendszerünk alapja a népnek feltétlen joga kormánya létrehozásához vagy megváltoztatásához.” Avagy volna-e bátorsága ország-világ előtt megismételni Lincoln látnoki intését: “Ha egyszer hozzászoksz ahhoz, hogy a sárbati- pord mások jogait, akkor elvesztetted saját függetlenséged géniuszát és hamarosan alattvalójává válsz az első ravasz zsarnoknak, aki kiemelkedik soraid közül.” Amerika mai urai és vezetői megszakítottak mind den kapcsolatot a nemzetalapitbk progresszív és forradalmi örökségével, bár időnkint kénytelenek hivatkozni rájuk. Minden tettük elárulása és be szennyezése e drága örökségnek. Ez azonban nem jelenti, hogy az örökség elveszett. Jefferson, Washington és Lincoln szelleme él. Tanításukat, írásaikat szivükbe zárja a mai fiatalság, és a nép haladó rétegei, akik zászlóikra tűztek e for radalmi örökségből napjainkra is alkalmazható elveket. A LOS ANGELES-i földrengés romba döntötte a San Fernando Katonai Kórházat, mely a város központjától 25 mérföldnyi távolságban van, északi irányban. A romok 80 személyt, beteget es korházi alkalmazottat temettek el. Közülük többen meghaltak és sokan megsebesültek. JEFFERSON ÉS LINCOLN UTÓDAI. Felvethető a kérdés: előfordult-e a történelemben az, hogy egy demokratikusnak, sőt haladószelleműnek tekinthető ország, melynek alapítóira 3 alkotmányának szellemére tisztelettel tekintett az e— gész emberiség, rövid nyolc esztendő alatt elherdálta e drága örökséget, sárba tiporta az eszméket, a melyek jegyében megalakult, amelyekért legjobb fi ai forradalmi jellegű szabadságharcban adták életüket? Akár előfordult már a történelemben, akár nem, mi itt, az Egyesült Államokban tanúi, mondhatjuk szemtanúi vagyunk ennek a példátlan erkölcsi ösz- szeomlásnak. Egy bűnös, erkölcstelen háború, amelybe a katonai-ipari komplexum parancsára,a nép orcátlan becsapásával vezette az országot Lyndon Johnson és amelyet ép oly csalárd módon folytat utóda, Richard Nixon, nyolc év alatt olyan hely zetet, olyan légkört teremtett ebben az országban és az egész világon, hogy ma már részben gúnynak, részben felforgató agitációnak hangzanak az Egyesült Államok megalakításáért elsősorban felelős két első elnökünknek: Washingtonnak és Jeffersonnak, s nagy utóduknak, Lincolnnak — akiknek születésnapját most ünnepeljük — szavai és tanai. Elmondhatna-e az a Nixon, aki Agnewt és Mitchell t uszította az amerikai népre, s aid a két vietnámi gengsztert: Thieut és Kyt korunk legnagyobb embereinek tartja, pirulás nélkül Jefferson eme szavait: CHINA THAILAND 1. Délvietnami csapatok amerikai segítséggel elfoglalták Tchepone városkáját. A harcokban eddig öt vennégy amerikai és dél-vietnami helikoptert lőttek le ( az amerikai hadsereg bevallása szerint.) 2. Kambodiában Suong város körzetében véres harc folyik a behatoló delvietnami csapatok és a szabadságharcosok közt. 3. A laoszi szabadságharcosok előrenyomulnak E- szak-Laosz Long Tieng térségében. ORSZÁGOS TÜNTETÉSEK LAOSZ MEGTAMADASA ELLEN. Washington, D.C. New Yorkban, Bostonban, Philadelphiában, Detroitban, Chicagóban, Milwaukee- ban, San Franciscóban és az ország számos más városában egyetemi diákok és békét követelő polgárok tízezrével spontán tüntetést tartottak a semleges Laosz terület ere Nixon elnök áltál elrendelt behatolás ellen. Az amerikai nép többsége úgy véli — az elnök es társai tagadása ellenére — hogy amerikai csapatok is harcolnak Laosz területén a del-vietnami csapatokkal karöltve. Az ország békeszervezetei nagy haborű-ellenes tüntetést készítenek elő a következő dátumokon: április 2.-án és 4.-én helyi tüntetések; április 24.-én tömeg demonstráció Washingtonban május 5.-én egyetemi diákok tüntetése és május 16.-án tüntetések a katonai támaszpontoknál. 4- * 44 F 105-ös jelzésű vadász bombázók ismét bombázták a Vietnami Demokratikus Köztársaság térségét Donghoi közelében. Több mint hatvanan meghaltak sokan megsebesültek es a SAN FERNANDO Völgyből 20 négyzetmérföldnyi területről 80,000 lakost kiköltöztettek, mert a VAN NORMAN TÓ gátját megrepesztette a földrengés. Attól tartanak, hogy ha újabb rengés támad, átszakad a gát és elönti a SAN FERNANDO Völgyet. ÄRA 20 CENT Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 under the Act of March 2, 1879, at the P.O. of N.Y., N.Y.
