Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

1971-02-11 / 6. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 11,1971. George S. McGovern, South Dakota-i szenátor, január 18-án bejelentette a South Dakota-i tele­vízión, hogy pályázik az elnökje’öR'égre. Tekintet­tel a szenátor politikai muüiára, amennyiben egyi­ke volt azoknak, akik leghatározottabban kiálltak a vietnami háború ellen, méltó, hogy bejelentő beszédének részeit szó szerint közöljük: “A mai napon bejelentem jelöltségemet az Egye­sült Államok elnöki hivatalára. Feleségem, Eleanor és én hazajöttünk South Dakotába, hogy ezt a be­jelentést megtegyük, mert itt alakítottuk alapvető politikai hitvallásunkat itt kaptunk alkalmat, hogy a közt szolgáljuk. Hálásak vagyunk önöknek ezért az alkalomért és bizalmukért. Ebbéli igyekezetün­ket úgy fogjuk folytatni, hogy az South Dakotá­nak, a nemzetnek és saját magunknak becsületére váljék. “Meggondolt amerikaiak tisztában vannak azzal, hogy a legmagasabb hazafiasság nem a hivatalos politika vak elfogadásában áll, hanem abban, hogy hazájának szeretete elég mély ahhoz, hogy hazá­ját magasabb erkölcsi színvonalra hívja fel. “Azért keresem az elnöki tisztet, mert mélyen hiszek az amerikai elhivatásban és nem fogadha­tom el ennek az elhivatásnak megszükitését. Ha­zánk az ember ‘élethez, szabadsághoz és a boldo­gulás iránti igyekezethez’ való jogának kinyilatkoz­tatásával jött létre... De ma polgáraink nem érzik többé, hogy képesek saját életüket polgártársaik­kal összhangban kialakítani. “Ezen felül van még az is, hogy elvesztettük bi­zalmunkat vezetőink szavahihetősége és józan Íté­lete iránt. A legfájdalmasabb uj kifejezés az ame­rikai politikai szótárban a ‘szavahihetőségi szaka­dék’, a szónoklat és valóság közötti szakadék. Ke­reken mondva ez azt jelenti, hogy a nép többé nem hiszi el azt, amit vezetői mondanak. “Idáig nem találtam jobb terveket hazánk ba­jainak orvoslására azoknál, amelyek megtalálha­tók a Függetlenségi Nyilatkozatban, az Alkotmány­ban és a Szabadságjogok Törvényében. Mégis csak azt látom, hogy nemzetünk oly messzire sodródott ezektől az eszményektől, hogy már szinte elvesz­tettük az útirányt. “Vajon melyek azok a lépések, amelyek eljövő nagysághoz vezetnek? “Legelőször is elég erősek kell, hogy legyünk ahhoz, hogy beismerjük: rettenetes tévedést kö­vettünk el, bármily őszinte szándékkal is, amikor a vietnami nép belső ügyeit amerikai csapatokkal és bombázókkal akartuk elintézni. Ezt én elejétől fogva elleneztem, mig az elnök és más elnökségi pályázók támogatták. Most már nincs más mód en­nek befejezésére, mint minden amerikai katona visszahívásának határozott és korai időpontját be­jelenteni... Erre én kötelezem magam, minden fenntartás nélkül. “Nem valószínű, hogy kötelezettségeinknek ele­get tudjunk tenni, úgy itthon, mint a külföldön, amig ezt a Délkelet-Azsia-i viharmadarat le nem tudjuk rázni a nyakunkról. Ez a legelső felada­tunk. “Ha véget vetünk gazdasági erőnk kiszipolyozá­sának Délkelet-Azsiában, az az inflációs nyomás­nak egy részét enyhíteni fogja. További megtaka­rításra vezetne, ha védelmi költségvetésünket in­kább a valóságos szükségletre alapítanánk, mint képzeletbeli félelmekre. “Már túlontúl sokáig szívta föl Washington a polgárok adóit és az egyéb állami jövedelmeket, amelyekre a városoknak és államoknak kétségbe­ejtő módon szükségük van és pocsékolta el egy esztelen háborúra és szükségtelen katonai szerszá­mokra. Annyit pocsékol Washington havonta ka­tonai dőreségekre, amennyi elég egy nagy város újjáépítésére, vagy arra, hogy egy mezőgazdasági vidéknek uj életet adjunk. A ’70-es éveknek egyik fő feladata, hogy gazdaságunkat átirányítsa a há­borús túlkapásokról a békés munkálkodásra. George S. McGovern Del Dakota állam szenátora és felesége. McGovern szenátor pályázik a Demokrata Párt elnök jelölésére 1972-ben. “Lenne itt elég munka mindenki részére, ha hozálátnánk városaink újjáépítéséhez, mezőgaz­daságunk újjáélesztéséhez, közlekedési rendsze­rünk ujjárendezéséhez és levegőnk, tavaink és fo­lyóink veszedelmes szenyezésének megállításához. “Ezeken a lényegbe vágó gazdasági kérdéseken túl, át kell szervezni intézményeinket, technológi­ánkat, hivatali szerkezetünket és politikai rendsze­rünket, hogy azok szolgálóink legyenek, nem pedig zsarnokaink. Fel kell kutatnunk és ki kell elégí­tenünk a sok dolgozó amerikai haragját, aki mél­tánytalan adók, lezüllött környékek, silány árucik­kek és szolgáltatások nyűgét viseli. Igába kell fog­nunk nemzetünk teljes erkölcsi erejét, hogy véget vessünk történelmünk legégbekiáltóbb erkölcsi mulasztásának, a faji megkülönböztetés hosszan megmaradó átkának. Aminthogy véget kell vet­nünk az éhínség, a rossz hajlék és rossz egészség- ügyi ellátás kórságának is. “Legkülönösebben ki kell elégítenünk az emberi lélek vágyakozását az odatartczásra, a szabad vá­lasztás jogára, a családban, a munkában és a hazá­ban lelhető büszkeségre.” ..................... Vo. Emelik a postai díjszabást WASHINGTON, D. C. — A postai díjszabást emelik ez év májusában. Egy rendes levél 6 cent helyett 8 cent, a légi postai levél 10 cent helyett 11 cent, a postakártya .5 cent helyett 7 centbe fog kerülni. A hírlapok postai díjszabását 142 száza­lékkal akarják felemelni a következő öt év folya­mán. Megtámadtak 15 tanítót NEWARK, N. J. — Ismeretlen tettesek megtá­madtak és véresre vertek 15 sztrájkoló tanítót. Hatan kórházba kerültek. A támadók széjjelszéled- tek és elmenekültek. Newark tanítói sztrájkolnak 10,000 dolláros kez­dő fizetésért. ; „ ZSIDOULDOZES A vezető francia újság a Le Monde Írja (jan.30) : A két izraeli estilap szerint a jeruzsálemi szegeny- negyedek ifjúsága erőszakos akciókra készül, hogy kifejezze elkeseredését az izraeli társadalom ellen, amely okét az elet árnyoldalára szorítja. Ezek az u.n. keleti, szefárd zsidók, a varosok ama negyedei»; ben laknak, ahová 1950 körül telepítették okét, pri­mitiv, azóta még inkább leromlott házakban, me­lyek karbantartásával senki sem törődött. Ezek a mozlim országból jött zsidók slum-jai, bidonville-i. Itt él a sok “angry young man”telve haraggal, hogy nincs módjuk a nyomortanyákat elhagyni, nem jut­hatnak az országon uralkodó askenázik közé.A had­seregből kidobják őket, állást nem kapnak, mintha törvényen kivül állnának. Ez nem tarthat tovább , ha kell, erőszakhoz fordulnak sorsuk megjavításá­ért. JeruzsalembTel Aviv, Haifa zsúfolt nyomomé-, gyedéiben a kétségbeeses kitörésé várható. A nagy Maariv napilap szerint ezek az ifjú szefardok kese­rűen hallják a panaszokat a szovjet zsidóság /kép­zelt) elnyomása miatt es kérdik, miért nem tiltako­zott Izrael kormánya az iraki zsidók felakasztasa ellen? És tiltakoznak az ellen, hogy a keleteuropai zsidóknak kényelmes lakásokat és jó állásokat ad­nak, velük pedig nem tőrödnek. Már többen java­solták közülük, hogy hívják meg az USA-ból a Black Panthereket, hogy az elnyomottak városi guerrilla harcára megtanítsák őket. Eddig a Monde, ehhez hozzáteszem: Izraelben szinte kizárólag az orosz és lengyel származású zsi­dók uralkodnak, akiket annak idején az asszimi­lált magyar zsidók mélyen lenéztek és nemes egy-v szerűséggel polisiaknak hivtak. Ezek/akiket viszont az otthoni “keresztények” büdös zsidóknak nevez­tek/ megvetik az izraeli zsidóság többségét képező szefardokat, a magyarok nemes egyszerűséggel svarcáknak hívják őket, mintha - Isten ments - né­gerek volnának. Aki ismeri a zsidó történelmet, tud­ja, hogy mindig a szefardok /spanyol, portugál, o- lasz zsidók, kik az üldözés elöl elvándoroltak/ vol­tak a zsidóság kulturáltabb része, közülük származ­tak a legújabb időkig legnagyobb embereik, mint Spinoza, /a kitért/ Montaigne, Disraeli, Gambetta. A 2000 eves zsidó diaszpóra kulturális fénykora a bagdadi s a cordobai arabok alatt volt, hol legna­gyobb költőik — Gabiről, Halevi — és filozófusaik — Maimonides — éltek. Korunk egyik legnagyobb írója, a Nobel-dijas szélső baloldali, guatemalai Asturias könyvet ir Kózep-amerika történetéről, melyben kimutatja, hogy Közép-amerika kultúrá­jában, egyetemein, a spanyol üldözés elöl kivándo­rolt marranos-oknak /zsidóságukat elrejtőknek/volt a legnagyobb szerepük, ők terjesztették ott a huma­nizmus és a francia felvilágosodás szellemét. (Hozzáteszem még: az Izraelbe látogató idegenek­nek oly kevéssé mutatják e szegénynegyedeket, mint ahogy New York turistáit nem viszik el Har­lembe, Bedford-Stuyvesantba, South Bronxba, Ho- bokenbe és Newarkba.) Peregrinus RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva McGovern: elnökjelölt A____

Next

/
Thumbnails
Contents