Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-11 / 6. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 11,1971. George S. McGovern, South Dakota-i szenátor, január 18-án bejelentette a South Dakota-i televízión, hogy pályázik az elnökje’öR'égre. Tekintettel a szenátor politikai muüiára, amennyiben egyike volt azoknak, akik leghatározottabban kiálltak a vietnami háború ellen, méltó, hogy bejelentő beszédének részeit szó szerint közöljük: “A mai napon bejelentem jelöltségemet az Egyesült Államok elnöki hivatalára. Feleségem, Eleanor és én hazajöttünk South Dakotába, hogy ezt a bejelentést megtegyük, mert itt alakítottuk alapvető politikai hitvallásunkat itt kaptunk alkalmat, hogy a közt szolgáljuk. Hálásak vagyunk önöknek ezért az alkalomért és bizalmukért. Ebbéli igyekezetünket úgy fogjuk folytatni, hogy az South Dakotának, a nemzetnek és saját magunknak becsületére váljék. “Meggondolt amerikaiak tisztában vannak azzal, hogy a legmagasabb hazafiasság nem a hivatalos politika vak elfogadásában áll, hanem abban, hogy hazájának szeretete elég mély ahhoz, hogy hazáját magasabb erkölcsi színvonalra hívja fel. “Azért keresem az elnöki tisztet, mert mélyen hiszek az amerikai elhivatásban és nem fogadhatom el ennek az elhivatásnak megszükitését. Hazánk az ember ‘élethez, szabadsághoz és a boldogulás iránti igyekezethez’ való jogának kinyilatkoztatásával jött létre... De ma polgáraink nem érzik többé, hogy képesek saját életüket polgártársaikkal összhangban kialakítani. “Ezen felül van még az is, hogy elvesztettük bizalmunkat vezetőink szavahihetősége és józan Ítélete iránt. A legfájdalmasabb uj kifejezés az amerikai politikai szótárban a ‘szavahihetőségi szakadék’, a szónoklat és valóság közötti szakadék. Kereken mondva ez azt jelenti, hogy a nép többé nem hiszi el azt, amit vezetői mondanak. “Idáig nem találtam jobb terveket hazánk bajainak orvoslására azoknál, amelyek megtalálhatók a Függetlenségi Nyilatkozatban, az Alkotmányban és a Szabadságjogok Törvényében. Mégis csak azt látom, hogy nemzetünk oly messzire sodródott ezektől az eszményektől, hogy már szinte elvesztettük az útirányt. “Vajon melyek azok a lépések, amelyek eljövő nagysághoz vezetnek? “Legelőször is elég erősek kell, hogy legyünk ahhoz, hogy beismerjük: rettenetes tévedést követtünk el, bármily őszinte szándékkal is, amikor a vietnami nép belső ügyeit amerikai csapatokkal és bombázókkal akartuk elintézni. Ezt én elejétől fogva elleneztem, mig az elnök és más elnökségi pályázók támogatták. Most már nincs más mód ennek befejezésére, mint minden amerikai katona visszahívásának határozott és korai időpontját bejelenteni... Erre én kötelezem magam, minden fenntartás nélkül. “Nem valószínű, hogy kötelezettségeinknek eleget tudjunk tenni, úgy itthon, mint a külföldön, amig ezt a Délkelet-Azsia-i viharmadarat le nem tudjuk rázni a nyakunkról. Ez a legelső feladatunk. “Ha véget vetünk gazdasági erőnk kiszipolyozásának Délkelet-Azsiában, az az inflációs nyomásnak egy részét enyhíteni fogja. További megtakarításra vezetne, ha védelmi költségvetésünket inkább a valóságos szükségletre alapítanánk, mint képzeletbeli félelmekre. “Már túlontúl sokáig szívta föl Washington a polgárok adóit és az egyéb állami jövedelmeket, amelyekre a városoknak és államoknak kétségbeejtő módon szükségük van és pocsékolta el egy esztelen háborúra és szükségtelen katonai szerszámokra. Annyit pocsékol Washington havonta katonai dőreségekre, amennyi elég egy nagy város újjáépítésére, vagy arra, hogy egy mezőgazdasági vidéknek uj életet adjunk. A ’70-es éveknek egyik fő feladata, hogy gazdaságunkat átirányítsa a háborús túlkapásokról a békés munkálkodásra. George S. McGovern Del Dakota állam szenátora és felesége. McGovern szenátor pályázik a Demokrata Párt elnök jelölésére 1972-ben. “Lenne itt elég munka mindenki részére, ha hozálátnánk városaink újjáépítéséhez, mezőgazdaságunk újjáélesztéséhez, közlekedési rendszerünk ujjárendezéséhez és levegőnk, tavaink és folyóink veszedelmes szenyezésének megállításához. “Ezeken a lényegbe vágó gazdasági kérdéseken túl, át kell szervezni intézményeinket, technológiánkat, hivatali szerkezetünket és politikai rendszerünket, hogy azok szolgálóink legyenek, nem pedig zsarnokaink. Fel kell kutatnunk és ki kell elégítenünk a sok dolgozó amerikai haragját, aki méltánytalan adók, lezüllött környékek, silány árucikkek és szolgáltatások nyűgét viseli. Igába kell fognunk nemzetünk teljes erkölcsi erejét, hogy véget vessünk történelmünk legégbekiáltóbb erkölcsi mulasztásának, a faji megkülönböztetés hosszan megmaradó átkának. Aminthogy véget kell vetnünk az éhínség, a rossz hajlék és rossz egészség- ügyi ellátás kórságának is. “Legkülönösebben ki kell elégítenünk az emberi lélek vágyakozását az odatartczásra, a szabad választás jogára, a családban, a munkában és a hazában lelhető büszkeségre.” ..................... Vo. Emelik a postai díjszabást WASHINGTON, D. C. — A postai díjszabást emelik ez év májusában. Egy rendes levél 6 cent helyett 8 cent, a légi postai levél 10 cent helyett 11 cent, a postakártya .5 cent helyett 7 centbe fog kerülni. A hírlapok postai díjszabását 142 százalékkal akarják felemelni a következő öt év folyamán. Megtámadtak 15 tanítót NEWARK, N. J. — Ismeretlen tettesek megtámadtak és véresre vertek 15 sztrájkoló tanítót. Hatan kórházba kerültek. A támadók széjjelszéled- tek és elmenekültek. Newark tanítói sztrájkolnak 10,000 dolláros kezdő fizetésért. ; „ ZSIDOULDOZES A vezető francia újság a Le Monde Írja (jan.30) : A két izraeli estilap szerint a jeruzsálemi szegeny- negyedek ifjúsága erőszakos akciókra készül, hogy kifejezze elkeseredését az izraeli társadalom ellen, amely okét az elet árnyoldalára szorítja. Ezek az u.n. keleti, szefárd zsidók, a varosok ama negyedei»; ben laknak, ahová 1950 körül telepítették okét, primitiv, azóta még inkább leromlott házakban, melyek karbantartásával senki sem törődött. Ezek a mozlim országból jött zsidók slum-jai, bidonville-i. Itt él a sok “angry young man”telve haraggal, hogy nincs módjuk a nyomortanyákat elhagyni, nem juthatnak az országon uralkodó askenázik közé.A hadseregből kidobják őket, állást nem kapnak, mintha törvényen kivül állnának. Ez nem tarthat tovább , ha kell, erőszakhoz fordulnak sorsuk megjavításáért. JeruzsalembTel Aviv, Haifa zsúfolt nyomomé-, gyedéiben a kétségbeeses kitörésé várható. A nagy Maariv napilap szerint ezek az ifjú szefardok keserűen hallják a panaszokat a szovjet zsidóság /képzelt) elnyomása miatt es kérdik, miért nem tiltakozott Izrael kormánya az iraki zsidók felakasztasa ellen? És tiltakoznak az ellen, hogy a keleteuropai zsidóknak kényelmes lakásokat és jó állásokat adnak, velük pedig nem tőrödnek. Már többen javasolták közülük, hogy hívják meg az USA-ból a Black Panthereket, hogy az elnyomottak városi guerrilla harcára megtanítsák őket. Eddig a Monde, ehhez hozzáteszem: Izraelben szinte kizárólag az orosz és lengyel származású zsidók uralkodnak, akiket annak idején az asszimilált magyar zsidók mélyen lenéztek és nemes egy-v szerűséggel polisiaknak hivtak. Ezek/akiket viszont az otthoni “keresztények” büdös zsidóknak neveztek/ megvetik az izraeli zsidóság többségét képező szefardokat, a magyarok nemes egyszerűséggel svarcáknak hívják őket, mintha - Isten ments - négerek volnának. Aki ismeri a zsidó történelmet, tudja, hogy mindig a szefardok /spanyol, portugál, o- lasz zsidók, kik az üldözés elöl elvándoroltak/ voltak a zsidóság kulturáltabb része, közülük származtak a legújabb időkig legnagyobb embereik, mint Spinoza, /a kitért/ Montaigne, Disraeli, Gambetta. A 2000 eves zsidó diaszpóra kulturális fénykora a bagdadi s a cordobai arabok alatt volt, hol legnagyobb költőik — Gabiről, Halevi — és filozófusaik — Maimonides — éltek. Korunk egyik legnagyobb írója, a Nobel-dijas szélső baloldali, guatemalai Asturias könyvet ir Kózep-amerika történetéről, melyben kimutatja, hogy Közép-amerika kultúrájában, egyetemein, a spanyol üldözés elöl kivándorolt marranos-oknak /zsidóságukat elrejtőknek/volt a legnagyobb szerepük, ők terjesztették ott a humanizmus és a francia felvilágosodás szellemét. (Hozzáteszem még: az Izraelbe látogató idegeneknek oly kevéssé mutatják e szegénynegyedeket, mint ahogy New York turistáit nem viszik el Harlembe, Bedford-Stuyvesantba, South Bronxba, Ho- bokenbe és Newarkba.) Peregrinus RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi, Bar- Mitzvah-torták. — Postán szállítunk az ország minden részébe. — Este 7.30-ig nyitva McGovern: elnökjelölt A____
