Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-02-04 / 5. szám
12 AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD Thursday, February 4, 1971. \mí Töfü£NH<*z Óhajban A MAGYAROK VILAGSZOVETSEGENEK GYERMEKÜDÜLTETÉSI PROGRAMJA. t Nyelvmuvelódessel egybekötött gyermeküdültetési akció 9—15 éves korú gyermekek részére. A gyermeküdültetes a Balaton partján levő Kap- talanfüred-i /Balatonalmadi/ ifjúsági táborban kerül lebonyolításra kéthetes terminusokban. A tábor területe 3 hektár erdő borította bekerített terület. A gyermekek elhelyezese villany-vilagi- tásu 6-8 ágyas faházakban történik. A tábor közmű vesitett, állandó hideg-meleg folyóvíz van. Az étkezés /napi ötször/ köépületben történik. A táborozás alatt az állandó orvosi felügyelet is biztosított. A tábor saját stranddal rendelkezik a Balaton partján. A szórakozási lehetőséget kirándulások, sportlehetőségek, játékok, társalgók, rendsze rés filmvetítések, TV biztosítja. A külföldi magyar gyermekek az itthoniakkal kerülnek egy-egy csoportba. Ezen túlmenően napi 1V4 - 1 orat pedagógusok vezetésével a magyar nyelv művelésével foglalkoznak. A kéthetes turnusok időpontjai: 1971 junius 18-tól julius 1-ig julius 2-tól julius 15-ig julius 16-tól julius 29-ig julius 30-tól augusztus 12-ig augusztus 13-től augusztus 26-ig Részvéteb dij napi US $ 2,50 — két hétre US $ 35 Jelentkezesi határidő: 1971. május 15. A fenti programon kivid kívánságára jegyek biztosit hatok: a. / május 1-től október 15-ig /naponta/ budapes ti városnézésre 10 és 14 órakor Részvétek dij: US $ 1,60 b. / május 16-tól szeptember 30-ig /kedden es szombaton/ 16,30 órakor a budai hegyvidék túrára. Részvételi dij US $ 1,60 Fodor Erna: MEGTALÁLTAK ISTVÁN KIRÁLY SÍRJÁT. A XI. századból keltezett István legendából kidé rúlt, hogy István király csodálatos nagy bazilikát e- pittetett, falaá faragásokkal ékesittette, pádimentumát pedig marvanylapokkal rakatta ki. 932 esztendő múltán a “csodálatos mivelkedessel hires es nagy bazilika” romjainál dr.Kralovanszky Alan, a székesfehérvári István király muzeum fomunkatár- sa, megtalálta az első magyar király egykori nyughelyét. A hóval borított romkert egyik részén van ez a hely. Ide temettek a régész szerint. Mindeddig úgy tűnt, hogy vegleg homály fedi Ma gyarorszag első királyának sirhelyet. Most a valós történet régmúlt korok legendáiból és a kutató tu domanyos felfedezesebol all össze. István király legendái szentté avatása idejen készülték és életének főbb cselekedeteiről adnak szamot. Szentté avatasanak történetet, exhumálását Hartvik fehérvári püspök 1112-1116 között irta meg. Egyik legfontosabb mondata: In medio do- mus, vagyis Hartvik szerint Istvánt a templom közepén helyezték el, feher márvány szarkofágban, s ebben nyugodott 45 even at 1083-as szentté avatásáig. Érdekes, a kutató szamara meglepő: az exhumálás, egyházi névén eleva’tio, es az oltárra emeles leirásánal a püspök már nem tesz emlitest a feher márvány szarkofágról. Ehelyett hatalmas, a templom padlójából kiemelkedő kőlapról ir. A legenda szerint a súlyos követ eloszor nem tudtak elmozdítani a sir szájáról. Ekkor egy apaca azt sugalmazta László királynak: csak akkor mozdíthatják el a zárókövet, ha a fogva tartott Salamon király börtönének ajtajat is megnyitják. A király szabadon engedte Salamont es 3 napos bojtot rendelt el,s ekkor a szentté avatas elso^ csodája; a kőlap szinte önmagától felemelkedett, majd a sírból különleges finom illat szállt fel. Ám a tetemet az összegyűlt szerzetesek nem láthattak, mert István sirkamrájat viz borította. László király utasítására ezüst kanosokkal merték ki a vizet, de az nem apadt. A király ekkor visszaontette a vizet, de a szintje ugyanaz maradt. A kiemeles munkajavai megbízott papok - Hartvik írása szerint - először István gyűrűjét es jobb kezet kerestek, majd összeszedtek a csontokat es az oltárra helyezték. Az ország minden részéből odase- reglett betegek pedig a szent csontok lattara visszanyertek egészségüket. CSODÁK A SZENTTÉ AVATÁSKOR Hartvik müvet később jogi iratként fogadta el a Szentszék, dr. Kralovanszky szerint. Hartvik püspök megjegyezte, hogy István halala es szentté avatasa kozott semmi csoda nem történt, hiszen Istvánt mar eleteben is szentkent tiszteltek. A sirkam- ra felnyitásáról 29 evvel később irt, szemtanuk elbeszélése alapjan. i 1 1 A szertartást csupán a szerzetesek láthattak, a többiek a tomjenfustos, gyertyáktól sejtelmesen megvilágított bazilikában csupán egymástól kapták a híreket. A csodák könnyen megfejthetok: a kő elmozdításához a nagy nemzeti eseményhez méltó ■ cselekedet, mint az amnesztia volt szükséges. Egy szent csak “kellemes illatot” áraszthatott holtában is. A közlekedési edények törvénye szerint a viz nem apadhatott ki. A kutató szerint ezzel tudják rekonstruálni az eltemétes módját, s ezzel együtt a szarkofág lehetőséget is elvetni. A gyűrűvel ékesített jobbról csak azért ir, hogy utalhasson a később előkerült jobbra. Ha valóban csoda történt, az csak a betegek gyógyulása volt, illetve lett volna,ha nem lenne kézenfekvő, hogy az első magyar király szentté avatasa tömeg pszihozist váltott ki, s az extati— kus közérzetet fogtak fel gyógyulásnak. Viszont a szentté avatas valóban donto lépés volt az immár keresztény tradíciókra támaszkodó magyarság nemzeti öntudatának formálásában. LEGENDA ESVALOSAG f ti f f Vajon kié lehetett a sokáig István koporsójának tartott díszes szarkofág? Dr.Kralovanszky szerint István király faragtatta Géza fejedelem szamara. Hartvik püspök szerint bizonyosnak tűnik, hogy a honalapítót kőlapokkal belelt fóldsirba helyezték es az eresztékeken at viz szivárgott a sirkamraba^ - mondja a kutató. A bazilika az akkori belváros legmelyebb pontján épült,ahol hallatlanul magasan állott a talajvíz. Az 1965-s ásatások során a prépostsagi temetőben nagyon sok vízben allo csontra akadtak a kutatok. Dr.Kralovanszky 1970-es ásatasanal találkozott egymással a legenda es a valosag. Az egykori bazilika középén 6x6 méteres, 1.5 meter vastagságú falakkal ellátott alapépítmény tárult fel, amelyhez egy faragott kvaderkovekbol épített 1.80 meteres mélyedés, kriptareszlet csatlakozik. Következtethető, hogy 1038-ban itt helyeztek örök nyugalomra István királyt, itt állt siremleke, oltara. Ma mar nem tudni, hogy beboltoztak-e a kriptát, ha nem, akkor egy nagyobb sátortetős lefedésu baldachint emeltek e helyen. Csontokat hiába keresnénk, mert azokat bizonyára feldarabolták és szétosztogatták. A kereszteáiy- seg szokása szerint oltáron misét csak akkor lehetett bemutatni, ha szent ereklye is volt a birtokukban. Azt biztosan tudjuk, hogy amikor IV.Bela a tatárok elöl menekült, a bazilika kincseivel együtt István meg meglevő csontjait is magaval vitte. Az is bizonyított tény, hogy Nagy Lajos Aachenbe is küldött egy díszes ereklyét, István csontjaival.S amikor 1440-ben Ulászlót megkoronázták, Szent István fej-ereklyetarto koronáját tettek a fejere. Esztergomban, Fehervarott és Zagrabbam is őriznek Szent István ereklyetartokat.
