Amerikai Magyar Szó, 1971. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-21 / 3. szám
Thursday, January 21, 1971. AMERIKAI MAGYAR SZÓ — HUNGARIAN WORD 7 tAJLdcnrvaunAj és technika Kőolajat rejt az Adriai-tenger 1855-ben, tehát már több mint egy évszázada feltalálták a világításra használt petróleumot. Az ezt követő években a világ kőolajtermelése hamarosan 70.000 tonnára nőtt, majd a századfordulón elérte a negyven millió tonnát. Az első világháborút megelőző években már 300 millió, és napjainkban megközelíti a két milliárd tonnát. A szakértők szerint a kétezredik évben már 4,6 milliárd tonna kőolajat hoznak a föld méhéböl felszínre, ami egyúttal azt is jelenti, hogy egy évszázad alatt a termelés 220-szorosára nő. Ez a világméretű haladás bennünket sem kerül el: háború előtti, szóra sem érdemes, mindössze 1.100 tonnás kőolajtermelésünk helyett az idén elérjük a 2,7 millió tonnát. Az egyre növekvő fogyasztást azonban még így sem tudjuk követni, és olajfinomítóink majdnem három millió tonnát hoznak be külföldről. Az óriás méretű fogyasztás lassan, de biztosan kimeríti a szárazföldön eddig feltárt tartalékokat, s a kutatók már régen a mérhetetlen óceánok és tengerek felé orientálódnak. Munkájukat sok helyen siker koronázza. A Mexikói-öböltől Alaszkáig húzódó partok mentén, a Távol- és Közel-Kelet, valamint Afrika és Európa partjain több helyen találtak már kőolajat és földgázt. A tenger alatti tartalékokat legalább 7 milliárd tonnára becsülik, vagyis az össztartalékok 17 százalékára és a tenger alatti kőolaj ki- temelése máris meghaladja a 200 millió tonnát. Érdemes vele foglalkozni! A kőolaj termelése és feldolgozása, valamint a hozzá kapcsolódó iparágak nagyarányú fejlődése a jugoszláv tudósok és kutatók figyelmét az Adriai-1 engerre irányította, mivel az ország más vidékein feltárt olajmezök tartaléka aránylag kicsi és egyes olajmezőkön már kimerülőben van. Tengerünkön tíz évvel ezelőtt kezdték el a »Naftaplin« szakemberei a kutatásokat. Hosszantartó, fáradságos és költséges munkával bebizonyították, hogy az Adriai-tenger alatt is van kőolaj és földgáz — egyelőre azonban ismeretlen a lelőhelyek gazdagsága Az e célre eddig elköltött 220 millió új dinár csak az elsődleges felmérésekre volt elég Ahhoz, hogy 1975-ben felszínre hozzák az első, jelentősebb mennyiséget, még sok pénzre lesz szükség, mert míg a szárazföldön mélység-méterenként 1.000, •a Dinaridák vidékén pedig 3.000 új dinárba kerülnek a fúrások, egy úszó fúrótorony üzemeltetése NAPONTA 360 ezer új dinár... Mivel ekkora befektetésekhez mindmáig nincs elég pénz, csak a kezdeti földtani méORIASTRAKTOR A TENGER FENEKÉN ■ Ez év végén az angol partok előtt víz alá merül a „Sea-Bed Vehicle” (SBV) elnevezésű, 55 tonnás, 20 m hosszú és 10 m széles víz alatti óriástraktor. Ellátókábellel áll összeköttetésben az anyahajóval és 2 technikusnak, valamint 3 búvárnak ad majd hajlékot az első ötnapos kísérlet alkalmával. A jármű a puha és egyenetlen tengerfenéken is képes haladni. Utasainak feladatai: fúrások végzése, telefon- és tv-kábelek fektetése, elsüllyesztett hajók és korallszirtek vizsgálata stb., stb. Merülőképessége egyelőre csak 185 m. A traktorterv összefügg az amerikai „Atlantis”-tervekkel. Ezek keretében az USA 1974-ben Miami előtt akarja az első víz alatti állomást létesíteni a tenger fenekén. Az „Atlantis” nevű víz alatti telepen 10—12 kutató él majd. A személyzetcsere mini-tengeralattjárókkal történik. (Hobby) rések készültek el — ami azonban csöppet sem lebecsülendő eredmény. Hiszen a Dinaridák vidékén és a szigeteken ötvenöt ezer méternyi próbafúrást végeztek, és a legmt- lyebbnél 4535 méter mélyre hatoltak! Ez a munka 13.7 millió új dinárba került. A »Vez« nevű kutatóhajón dolgozó tudósok feltérképezték a tengerfenék geológiai összetételét, és megállapították, hogy a Sibeniktöl Isztria déli partjáig terjedő sávon várható a legtöbb eredmény. Az első mélyfúrásokra az idén kerül sor, s akkor válik majd el, mekkorák a tartalékok. Meglehet, hogy csak egy európai méretekben közepes nagyságú kőolajréteget tárnak fel, de az is megeshet, hogy szenzációs leletre bukkannak. Jugoszlávia szárazföldi részétől eltérően ugyanis az Adriai-tenger alatt vannak a harmadkori rétegek és köztudott dolog, hogy a kuwaiti és líbiai fantasztikus kőolajtartalékok pont az ilyen rétegekben rejlenek. A »naftások« azonban a naponta egyenként 5.000 tonna kőolajat adó kuwaiti fúrásokkal szemben nagyon elégedettek lennének, ha »csak« 15—50 tonnát kaphatnának, amennyi az európai olajtornyok átlagos napi termelése. Hogy ez elérhető, az olasz tengerparton végzett sikeres kutatások is igazolják. Az »ENI« kőolaj- társaság anyagi lehetőségeinek köszönhetően az olasz partvidéken ugyanis már annyira előrehaladt a munkálatokkal, hogy egyes földgáz-forrásokon már javában kitermeli az értékes üzemanyagot. Az adriai kőolajkutatás sok pénzbe kerül, de ha meghozza a várt és egyre biztosabbra vehető eredményeket, ez a pénz sokszorosan megtérül és csökkenthetjük, talán meg is szüntethetjük a kőolajbehozatalt. Másodsorban nemcsak Dalmácia és Horvátország, de az egész ország számos iparága közeli és állandó nyersanyagforráshoz jut. A benzintől kezdve a textilfélékig ezerféle termék alapanyaga ma már a kőolaj, és a feldolgozásával foglalkozó gyárak és kombinátok fejlődése egész iparágakat von magával. így az adriai kőolaj feltárása mindenképpen az ország érdeke — s ezért várjuk nagy érdeklődéssel az »igazi« próbafúrásokat és az első úszó torony, a Franciaországból bérelt »Neptun« munkájának eredményét — A KOCSITETO MINT JELZŐTÁBLA Gyakran előfordul, hogy a gépkocsinak valamiféle zavar miatt rövid időre meg kell állnia az országúton. Ha éppen éjszaka van, gondot okoz a kocsi kellő kivilágítása. Szellemes megoldás született erre a célra: a kocsi felhajtható tetejének belső oldalét rikítóan vörös világító festékkel vonják be. Üzemzavar esetén a tetőt egyszerűen felnyitják, így az országúton közlekedő kocsik idejében észrevehetik és kikerülhetik. (Hobby) uwuwwwww TERJESSZE LAPUNKAT wvwwwwvw NAGYOBB LESZ-E AZ EMBERI AGY A felnőtt ember agy velejének átlagos súlya a tudósok megállapítása szerint 1425 g (férfi), illetve 1297 g (nő). Ennek a különbségnek a szakemberek nem tulajdonítanak különös jelentőséget, mivel bebizonyosodott, hogy az átlagon belül az egyéni eltérések mértéke igen nagy lehet. Van olyan férfi, akinek az agya csak 900 g. De olyan is akad, akié meghaladja a 2000 g-ot. Turgenyev, a hírés orosz író agyveleje például 2102 g volt, Pavlové 1653 g, Thackeray angol íróé pedig 1658 g. De vajon van-e valamiféle kapcsolat az agyvelő súlya és az értelmi fejlettség színvonala között? — tette fel a kérdést a Szputnyik című szovjet folyóirat cikkírója Szergej Uszpenszkij antropológusnak. — Közvetlen kapcsolat nincs — hangzott a válasz. — Elegendő bizonyíték erre, hogy Anatole France agyvelejének súlya csupán 1071 g volt, tehát mintegy a fele Turgenyevének. — Még inkább megmutatkozik ez az állatvilággal való ösz- szehasonlításnál. Ismeretes, hogy az elefánt agyvelejének súlya átlagosan háromszor akkora. mint az embereké, ötezer g körül van, s a bálnáké is 2800 g, ez azonban mégsem jelenti azt, hogy ezek az állatok fejlettebb értelmi színvonalat képviselnének, mint az ember. — Sok tudós az abszolút agysúly helyett más mértéket vesz alapul: egyesek szerint az agyvelő súlyát az egész test súlyához kell viszonyítani. Minél kisebb a viszonyszám, annál fejlettebb értelmi képességekkel rendelkezik az élőlény. Ez a megállapítás azonban figyelmen' kívül hagyja, hogy e viszonyszám az intelligencia tekintetében egyáltalán nem számottevő, madaraknál háromszor, a gibbon majmoknál pedig kétszer kedvezőbb mint j az embereknél. — Bebizonyított tény viszont, hogy a legmagasabb rendű idegfunkciókat ellátó agyrész, a nagyagy és annak szürke kéregállománya viszonylag az embernél a legnagyobb. E megállapítások fényében logikusan vetődik fel a kérdés: az emberi faj fejlődésével vajon megváltoznak-e az emberi agy méretei a távoli jövőben? Az antropológusok ebben a kérdésben több, egymástól eltérő álláspontot képviselnek. Egyes tudósok arra hivatkoznak, hogy az ember evolúciója a cromagnoni ősember korában, aki az emberré válás utolsó láncszeme volt — lényegében megállt és befejeződött. Szergej Uszpenszkij vizsgálatai szerint például a régi egyiptomiak és a ma élő emberek agymérete között nem észlelhető lényeges változás s ilyesmi a távoli jövőben sem várható. ®®®®®®®®®®®®®®@®©©®®©©©©©©©©©<g ©©©©©©©©©©© I SOBEL OVERSEAS CORP. I @ © © I |f |f A FÄiirVUÄlfCr-n 210 EAST 86th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 © © IfllVH rUUUTIlOAüLU — TELEFON: (212) 535-6490 — © I UTAZÁSI IRODA - IBUSZ HIVATALOS KÉPVISELETE I © © te) SZÁLLODA FOGLALÁS — FORINT UTALVÁNY — VIZUMSZERZÉS © © LÁTOGATÓK KIHOZATALA — GYÓGYSZEREK ÉS VÁMMENTES KÜLDEMÉNYEK @ IKK A Magyarországra. — TŰZ EX Csehszlovákiába ^ e)©®©®©©©©©© ©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©
